„Ilyen kemény beszédet még nem hallottam diplomatától” – így jellemezte kérdésünkre egy nem uniós ország diplomatája Julia Gross beszédét, amelyet a német nagykövet a német egység napja alkalmából tartott fogadáson mondott a Pesti Vigadóban tegnap este.
Az eseményen, amelyen lapunk is részt vett, a magyar kormány képviseletében senki sem szólalt fel.
Ez felettébb szokatlan volt, hiszen a korábbi egység napi ünnepségeken rendszeresen jelen volt a kormány valamely képviselője – tavaly például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott beszédet.
Mit mondott a nagykövet?
Ami a német nagykövet beszédét illeti, Julia Gross többek között felrótta Orbán Viktor kormányfőnek a júliusi úgynevezett békemisszióját Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, valamint a finn és a svéd NATO-csatlakozás késleltetését is.
Fotó: Deutsche Botschaft Budapest
Emellett utalt Orbán Balázs múlt heti, nagy botrányt kiváltó nyilatkozatára, amelyben a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: ”pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.”
Julia Gross utalt arra is, hogy a magyar kormány egyre inkább eljátssza a nemzetközi partnerei bizalmát, amit EU- és NATO-tagként nem tehetne meg.
Szerinte egyre inkább olyan útra lép, amely – a múltbeli jó kapcsolatok ellenére – eltávolítja Németországtól és összességében Európától, pedig Magyarország valódi barátai Európában vannak.
Majd a jelenlévőkhöz fordulva azt mondta: mindez Önöknél, mint „magyar választópolgároknál” feltételezhetően ahhoz vezet, hogy felteszik maguknak a kérdést, hogyan szolgálja mindez "az én érdekeimet"?
A nagykövet ugyanakkor kitért arra is, hogy mindezek ellenére Németország továbbra is partnerének és szövetségesének tekinti Magyarországot, és ezt a viszonyt fent akarja tartani.
Szokatlanul éles kritika
Julia Gross és a korábbi német nagykövetek ugyan korábban sem rejtették véka alá kritikájukat az aktuális Orbán-kormánnyal szemben, a mostani beszéd azonban a korábbiaknál jóval messzebb ment: szokatlanul éleshangú, tartalmában pedig merőben kritikus volt.
Mindez azt jelzi, hogy ahogy az EU, úgy Berlin is kezdi elveszíteni türelmét a kormánnyal szemben – a mindenkori nagykövet ugyanis általában nem a magánvéleményét, hanem kormánya álláspontját tolmácsolja.
Korábbi háttérbeszélgetéseinken német diplomaták azt hangsúlyozták, hogy Berlin a párbeszédre épít, azaz a másik felet meghallgatva próbálja kezelni ezeket a konfliktusokat. Emiatt a német nagykövetség – más nyugat-európai nagykövetségekhez hasonlóan – eddig tudatosan visszafogott volt a magyar kormány kritizálásában, szemben például az amerikai nagykövetséggel.
A német-magyar viszony alakulása már csak azért sem mellékes, mert Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, a német autógyárak magyar érdekeltségei pedig nagyon fontosak a magyar ipar szempontjából.
Korábban német diplomáciai-gazdasági forrásaink azt hangsúlyozták, hogy a politikai csatározások nem befolyásolják az üzletet – kérdés, hogy ez az elv meddig lesz még érvényes.
Szijjártó Péter mindenesetre nem késett sokat a válasszal, és ma délutánra bekérette a német nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Szerinte Julia Gross tegnapi beszédében „hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe”, és ez a beszéd „teljességgel elfogadhatatlan.”
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
