Iráni elnökválasztás: tömegek fogják bojkottálni

A Fehér Ház szorosan figyelemmel kíséri Irán reakcióját elnökének hirtelen halálára. A Biden-kormányzat nem számít azonnali jelentős változásokra Irán regionális politikájában, de aggódva figyelnek minden olyan jelet, amely arra utalhat, hogy az Egyesült Államokat vagy Izraelt hibáztatnák a halálos balesetért.

Az aggodalom jogos, hiszen Ebrahim Raiszi elnök vasárnapi halála az Iráni Iszlám Köztársaság egyik legnehezebb időszakában következett be.

Raiszi, a politikai elit kiemelkedő – egyben véreskezű - alakja, jelentős befolyással bírt Irán belpolitikája felett. Emellett központi szerepet játszott abban, hogy Irán a közelmúltban javította kapcsolatait a térségbeli riválisaival.

A stabilitás fenntartása veszélyes időkben

Raiszit az egyik vezető jelöltnek tartották a 85 éves, beteges Ali Hámenei utódjának, aki 35 éve tölti be a Legfelsőbb Vezetői tisztséget. Széleskörű befolyása az ország konzervatív köreiben jelentős személyiséggé tette őt az iráni vezetés jövőjének alakításában. Halála azonban éles belföldi, regionális és nemzetközi kihívások közepette következett be, egy évvel második hivatali idejének lejárta előtt.

Irán továbbra is súlyos szankciók alatt áll, amelyeket az Egyesült Államok Teherán nukleáris programja miatt vezetett be, és amelyek jelentős károkat okoznak a gazdaságban, és mélyreható hatással vannak az emberek életére.

A teokrata állam történelmének egyik legjelentősebb tiltakozó megmozdulását élte meg a közelmúltban, amikor a 22 éves Mahsa Amini meghalt az őrizetben, miután az erkölcsrendészet letartóztatta. Ráadásul az idén márciusban tartott parlamenti választásokon az ország történetében az egyik legalacsonyabb volt a választási részvétel.

Ennek eredményeképpen az új választások megtartása, amelyet Raiszi halála után 50 napon belül kell megtartani, jelentős kihívást jelent a rezsim számára egy olyan időszakban, amikor a közvélemény általi legitimitása veszélyesen alacsony szintre zuhant.

Mit jelent ez majd Irán szomszédjai számára?

Raiszi hivatali ideje alatt az ország külpolitikáját inkább a Közel-Kelet felé tolta el, és azt tette a legfőbb prioritássá. Ez eltérést jelentett elődjétől, Hasszán Rohanitól, aki az európai országokkal való kapcsolatok erősítését és a más nyugati nemzetekkel való kapcsolatok normalizálását helyezte előtérbe.

Raiszi elnöksége alatt például Irak adott otthont az Irán és Szaúd-Arábia közötti tárgyalások öt fordulójának, amelyek 2023 elején a két ország közötti kapcsolatok történelmi jelentőségű normalizálásában csúcsosodtak ki.

E tárgyalások eredménye véget vetett a hosszan tartó jemeni polgárháborúnak, elősegítette az arab országok Szíriával való kapcsolatainak normalizálását, és hozzájárult az iraki stabilitás fokozásához.

Emellett Irán a közelmúltban jelentős tárgyalásokat folytatott Jordániával és Egyiptommal, amit ismét Irak segített elő. Ezek a kezdeményezések esélyt kínáltak arra, hogy megteremtsék stabilabb regionális együttműködés alapjait.

Irán Raiszi elnöksége alatt mind Kínával, mind Oroszországgal szorosabbra fűzte kapcsolatait, ami a legfelsőbb vezető által támogatott, hosszú távú stratégiai, Kelet felé fordulásról tanúskodik. Ugyanakkor Irán folytatta a tárgyalásokat a nyugati hatalmakkal a nukleáris programjáról, más taktikát alkalmazva, mint Rohani hivatali idejében.

Irán külpolitikája valószínűleg az új elnök alatt sem változik. Ali Bagheri Kani megbízott külügyminiszterré történő kinevezése a helikopterbalesetet követően (amely a jelenlegi külügyminiszter életét is követelte) megerősíti ezt a folyamatosságot. Kani, aki Hámenei vejének testvére, kulcsszerepet játszott a Raiszi alatti nukleáris tárgyalások vezetésében, igazodik az ország kialakult külpolitikai irányvonalához.

Ez egyben azt is jelenti, hogy nem fog várhatóan alapvetően megváltozni az Iszlám Köztársaság nagyszabású stratégiája, amely Izrael állam felszámolására és az Egyesült Államok Közel-Keletről való kiszorítására irányul. A legnagyobb létszámú iráni fegyveres erő, a Forradalmi Gárda (IRGC) - amely összeköttetésben áll a proxikkal szerte a régióban -, nem tartozik beszámolási kötelezettséggel sem a külügyminiszternek, sem az elnöknek, hanem csak a Legfelsőbb Vezetőnek jelent.

Felsülés a láthatáron

A rezsimnek az elkövetkező napokban és hetekben több kulcsfontosságú pozíciót kell betöltenie, ami betekintést nyújthat abba, hogy Raiszi halála után Hámenei és más frakciók hogyan mérlegelik az utódlást.

Az új elnök megválasztására kemény lökdösődés után június 28-n kerülhet sor. Ez lehet az első nyilvános kellemetlenség és felsülés, amit Raiszi hirtelen halála okoz: nevezetesen az, hogy a rezsim kénytelen elnök-választást tartani, amelyet az irániak tömegei borítékolhatóan ismét széles körben bojkottálni fogják.