A határozatra 28 ország szavazott igennel, 13 tartózkodott, hat pedig ellenezte, köztük az Egyesült Államok és Németország.
A dokumentumban kiemelték "az elszámoltathatóság biztosításának szükségességét" a nemzetközi emberi jogi törvények megsértésével kapcsolatban, hogy "véget lehessen vetni a büntetlenségnek".
Fotó: EPA/HAITHAMI MAD
A testület "mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről szóló jelentések miatt, köztük a megszállt palesztin területeken feltehetőleg elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt".
Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete ugyanakkor azzal vádolta a tanácsot, hogy "már régen cserbenhagyta az izraeli népet, és régóta a Hamászt védi".
Az Egyesült Államok azért szavazott a határozat ellen, mert nem szerepel benne a Hamász konkrét elítélése az október 7-i támadás miatt, és mert az nem terrortámadásként szerepel benne. Azt viszont kijelentette Washington, hogy szövetségese, Izrael nem tett meg minden tőle telhetőt a polgári lakosságot érő károk mérséklése érdekében.
Michele Taylor amerikai nagykövet az Emberi Jogi Tanács ülésén emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok többször felszólította Izraelt: a Hamász elleni hadművelettel párhuzamosan kezdjen bele humanitárius műveletbe is a polgári áldozatok elkerülése és annak érdekében, hogy a segélyszervezetek biztonságosan végezhessék munkájukat.
"Ez nem történt meg, és mindössze hat hónap alatt több segélymunkás halt meg ebben a konfliktusban, mint korunk bármelyik másik háborújában" – hangsúlyozta az MTI szerint.
A mintegy 1200 halálos áldozatot követelő, október 7-i Hamász-terrortámadás nyomán indult izraeli hadműveletekben eddig mintegy 33 ezren vesztették életüket a Gázai övezetben, többségük nő és gyerek.
A segélymunkás-áldozatok száma minimum 196. A héten nagy felháborodást keltett, hogy izraeli légicsapás érte a World Central Kitchen konvoját a Gázai övezetben. A támadásban a nemzetközi segélyszervezet hét dolgozója vesztette életét, köztük ausztrál, lengyel, brit, amerikai-kanadai és palesztin állampolgárok.
Az izraeli hadsereg tragédiának és súlyos hibának nevezte a történteket, amelynek „nem szabadott volna megtörténnie”. Egyúttal kivizsgálta a gyilkosságokat, és menesztette két magasrangú tisztjét. A vizsgálat szerint tévesen gondolták azt, hogy – a magát egyértelműen segélyszervezethez tartozóként azonosító, útját a hadsereggel előre egyeztető – konvojban egy fegyveres tartózkodik.
Mindeközben Izrael közölte azt is, lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak; a segélyek ezentúl bevihetők az övezeti északi átkelőpontján is.
Az izraeli biztonságpolitikai kabinet által kiadott közlemény értelmében mostantól Izrael asdódi kikötőjéből az erezi átkelőn át is bejuthat segély az övezetbe, és az eddiginél nagyobb mennyiség juthat be Jordániából az övezet déli részén található Kerem Salom-i átkelőn keresztül.
A közelmúltban többek között Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője is azzal vádolta meg Izraelt az övezetben terjedő éhínség láttán, hogy háborús fegyerként használja az éheztetést.
A döntés annak hatására született meg, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és több intézkedést követelt tőle.
A The Guardian szerint Biden figyelemeztette Netanjahut: az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás jövője attól függ, hogy tesz-e konkrét lépéseket a civilek és a segélyszervezetek dolgozóinak védelme érdekében.
Az amerikai-izraeli szövetség hátteréről itt írtunk:
Súlyos forintok múlnak majd a kormány lépésén. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
