Japán átrendezné az ENSZ Biztonsági Tanácsát – és ezzel nincs egyedül

Isiba Sigeru szerint a béke és a biztonság nem automatikus, hanem aktívan fenn kell tartani, és ezért szükséges, hogy a jelenlegi struktúrát – amely a második világháború utáni rendben gyökerezik – átalakítsák. Ez ugyanis egyre kevésbé képes kezelni a mai globális kihívásokat, adta hírül a török Anadolu hírügynökség.

Megjegyezte, hogy az ENSZ Alapokmánya által a Biztonsági Tanácsra ruházott elsődleges felelősség a nemzetközi béke fenntartása, amely magában foglalja a békefenntartó erők felállítását és az önvédelemhez való jog elismerését is.

Isiba azzal érvelt, hogy az öt állandó tagnak biztosított vétójog ismételten megakadályozta a Biztonsági Tanács cselekvési képességét kritikus helyzetekben.

„Oroszország Ukrajna elleni agressziója a legnyilvánvalóbb példa arra, amikor a Biztonsági Tanács egy állandó tagja – annak ellenére, hogy különleges felelősséggel tartozik a nemzetközi békéért és biztonságért – megtámadta szomszédját. Ez alapjaiban rengeti meg a nemzetközi rendet, mivel a Biztonsági Tanács határozatait megvétózzák és nem fogadják el, miközben az ENSZ Közgyűlés azon határozatait, amelyek felszólítják Oroszországot az azonnali kivonulásra, elfogadják, de nem hajtják végre” – mondta a japán miniszterelnök.

Japán a Biztonsági Tanács bővítését javasolja

A legitimitás és a világ népei képviseletének fontosságára hivatkozva Isiba az ENSZ-hez intézett beszédében a Biztonsági Tanács állandó és nem állandó tagságának bővítését szorgalmazta.

A javaslat részeként az új állandó tagok vétójogát 15 éves átmeneti időszakra befagyasztanák, hogy a Tanács hatékonyabban működhessen.

„Japán régóta dédelgeti ambícióit a Biztonsági Tanács reformjára és arra, hogy a kibővített tanács állandó tagja lehessen, de ez a cél jelenleg teljesen irreális” – mondta Ben Ascione, a tokiói Waseda Egyetem politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok adjunktusa a South China Morning Postnak.

„A jelenlegi öt állandó tag (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) nem akar bővítést, mert saját érdekükben áll a tanács jelenlegi állapotának fenntartása és hatalmuk védelme, de még ha megállapodásra is jutnának a bővítésről, akkor is, úgy gondolom, számos más ország – többek között Németország, India és Brazília – nagyobb eséllyel bír, mint Japán” – folytatta a szakértő.

A legnagyobb akadály Japán számára, hogy állandó helyet igényeljen a kibővített Biztonsági Tanácsban, kétségtelenül Kína lenne – mondta Ascione. Peking ugyanis határozottan ellenezné egy olyan ország tagságát, amely hűségesen az Egyesült Államok oldalára állna. És valószínűleg azt is felhozná, hogy Japán még nem nézett szembe teljes mértékben militarista múltjával.

A G4 országai

Németország Indiával, Brazíliával és Japánnal – a G4-ek csoportjában – már 2005-ben közösen nyújtott be határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjára.

A tervezet több kulcselemre épült. Hat új állandó tag felvétele: kettő-kettő Ázsiából és Afrikából, egy-egy pedig a „nyugat-európai és egyéb csoport”-ból, valamint a latin-amerikai és karibi csoportból. És négy új nem állandó tagsági hely biztosítása: egy-egy Afrikának, Ázsiának, Latin-Amerikának és a Karib-térségnek, valamint Kelet-Európának.

Továbbá javasolták a munkamódszerek reformját, és a véghezvitt változtatások felülvizsgálatát is, 15 évvel az ENSZ Alapokmány módosításának hatálybalépését követően.

Berlin hosszú távú célja, hogy az Európai Unió is helyet kapjon a Biztonsági Tanácsban. Egyelőre azonban ez távoli lehetőség. Az unió közös kül- és biztonságpolitikája ugyanis nem elég kiforrott ahhoz, hogy tagállamai minden kérdésben egységesen lépjenek fel. Ráadásul a két jelenlegi uniós állandó tag – Franciaország és az Egyesült Királyság – nem hajlandó lemondani saját helyéről az EU állandó tagsága érdekében. További akadály, hogy az ENSZ-be jelenleg csak államok léphetnek be, nem pedig nemzetközi szervezetek, mint például az EU.

A BRICS

A BRICS-országok vezetői a Rio de Janeiróban idén júliusban megrendezett 17. BRICS-csúcstalálkozón megerősítették támogatásukat az ENSZ, beleértve a Biztonsági Tanács, „átfogó” reformja iránt, hogy az demokratikusabbá, reprezentatívabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé válon.

Közös nyilatkozatukban Kína és Oroszország – az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként – megerősítették támogatásukat Brazília és India azon törekvései iránt, hogy nagyobb szerepet játsszanak az ENSZ-ben, beleértve a Biztonsági Tanácsot is.

Afrika hangja

Yoweri Kaguta Museveni ugandai elnök reformokat sürgetett az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy Afrika legalább két állandó, vétójoggal rendelkező, valamint két nem állandó hellyel képviseltesse magát a testületben.

Felhívása az Afrikai Unió tíz állam- és kormányfőjét tömörítő bizottságának 2025. július 25-én tartott virtuális csúcstalálkozóján hangzott el.

Museveni emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 1945-ös megalakulásakor Afrikában mindössze négy független állam létezett – Etiópia, Libéria, Egyiptom és a Dél-afrikai Unió –, és csak ők kaptak meghívást a San Franciscó-i konferenciára, ahol elfogadták az ENSZ Alapokmányát és a Nemzetközi Bíróság Statútumát. Ma már 54 afrikai ország független, ami az ENSZ teljes tagságának közel 28 százalékát jelenti.

És Magyarország?

„Magyarország támogatja a Biztonsági Tanács átfogó reform- és bővítési erőfeszítéseit, amelyek célja a 21. század valóságának tükrözése. Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy erős és reprezentatív Tanácsra, amely továbbra is döntő szerepet játszik a világ békéjének és biztonságának megőrzésében. Magyarország a Biztonsági Tanács munkamódszereinek és az ENSZ-en belüli és kívüli más szervekkel való interakciójának javítására is összpontosít” – írja a New York-i magyar állandó ENSZ misszió honlapján.

Hazánkat képviselve Bogyay Katalin fel is szólalt az ENSZ közgyűlésén egy ilyen vitában, igaz még 2019 novemberében. Elengedhetetlennek tartotta a „vörös vonalak”, valamint a legbefolyásosabb érdekelt felek, különösen az öt állandó tanácstag politikai akarata lehetséges korlátjainak feltárását.

Magyarország továbbra is támogatja a Biztonsági Tanács bővítését – a méltányos földrajzi eloszlás alapján – állandó és nem állandó kategóriákban – mondta, megismételve a kelet-európai országok csoportjának második nem állandó hely iránti igényét.

Magyarország már kétszer, 1968-69-ben és 1992-1993-ban volt nem állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Vita indult az ENSZ-ben

A reform támogatottsága miatt az ENSZ a közgyűlési döntés értelmében 2024 végén a „tagállamok javaslatai alapján, jóhiszeműen, kölcsönös tisztelettel, valamint nyílt, befogadó és átlátható módon kormányközi tárgyalásokat kezdett a Biztonsági Tanács tagságának méltányos képviseletéről és növeléséről, valamint a Tanáccsal kapcsolatos egyéb kérdésekről, olyan megoldást keresve, amely elnyerheti a tagállamok lehető legszélesebb politikai elfogadottságát.”

Az informális találkozókról elérhető dokumentumok alapján, hazánk itt még nem szólalt fel.