A 3 naposra tervezett ukrajnai orosz invázió már több, mint 800 napja tart, és messzemenő biztonságpolitikai következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Az invázió újból Európába hozta a háborút, kizökkentve kontinesünket a védekezéssel kapcsolatos önelégültségből.
Ez különösen a Németországban vezetett radikális biztonságpolitikai átrendeződéshez, amelyet már hivatalosan is „Zeitenwende” (fordulópont) címszóval illetnek. Németország 2023 júniusában fogadta el első ízben Nemzetbiztonsági Stratégiáját, 2024-ben pedig az ország először fogja a GDP 2 százalékát védelmi célokra költeni.
Fotó: Depositphotos
A Rheinmetall üzenete
A háború kitörése óta Berlinben egyre hangosabban követelik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Armin Papperger, a német Rheinmetall fegyvergyártó óriásvállalat vezetője szintén a sorkötelezettség visszaállítása mellett van: "A kötelező katonai szolgálat pozitívan befolyásolhatja a hazánk védelmére való hajlandóságot" - mondta Papperger a hétvégén a Bild am Sonntagnak.
Papperger hozzátette: "A fordulat az egész társadalom feladata, és az erről szóló vitát politikai szinten kell lefolytatni". A cégvezető szerint „a Bundeswehrnek a három évtizedes megszorító programok után óriási felzárkóztatásra van szüksége a struktúrák, a személyzet és a felszerelés tekintetében. A béke és a szabadság nem lehet védtelen. A liberális társadalmaknak képesnek kell lenniük kiállni az értékeikért, és meg kell védeni azokat - ha kell, katonailag is".
Papperger korábban jelentősen több katonai kiadást követelt annak érdekében, hogy Németország képes legyen megvédeni magát. "A nyugati világ nincs felkészülve egy hagyományos háborúra" - mondta a Wirtschaftspublizistische Vereinigung düsseldorfi rendezvényén. Kína és Oroszország erőteljesen felfegyverkezik. A német éves védelmi költségvetést a jelenlegi 52 milliárd euróról legalább 30 milliárd euróval kellene növelni. "Ha ezt a 30 milliárdot nem fektetik be Németországban, akkor a „Zeitenwende” (fordulat) meghiúsul".
De hogyan nézne ki valójában a sorkatonai szolgálat visszatérése, és mit jelentene ez Németország számára?
Miért függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot?
Németországban 55 évig volt kötelező katonai szolgálat, mielőtt 2011-ben felfüggesztették. Akkoriban ezt a döntést a modernizáció és a hatékonyság felé tett lépésként üdvözölték: a hidegháború véget ért, és a sorkatonaság szükségességét már nem tekintették magától értetődőnek.
A sorkötelezettséget azonban akkoriban nem törölték el teljesen. Újra életbe léphet úgynevezett "rendkívüli- és védelmi helyzetekben", például ha Németországnak egy támadás esetén védelmi háborút kell vívnia.
Mikor és hogyan vezethető be újra a hadkötelezettség Németországban?
A törvény előírja, hogy a hadkötelezettséget csak békeidőben lehet felfüggeszteni. A rendkívüli állapot kihirdetéséhez a Bundestag kétharmados többsége szükséges, akárcsak a védelmi állapot kihirdetéséhez. Ha tehát akár a rendkívüli állapotot, akár a védelmi állapotot hirdetik ki, az automatikusan a hadkötelezettség aktiválását vonja maga után.
Kötelező katonai szolgálat 2024-ben: a kihívások
Ha valóban újra bevezetik a kötelező katonai szolgálatot, felmerül a kérdés, hogy ennek konkrétan hogyan kellene kinéznie? Hiszen a régi modellhez való visszatérés nem lenne sem megvalósítható, sem korszerű: "A férfiak tizennyolc éves koruktól bevonhatók a fegyveres erők, a Szövetségi Határőrség vagy a polgári védelmi szervezet szolgálatára.". Ezt mondja ki az Alaptörvény (vagyis a német alkotmány).
A nők fegyveres erőkben való kötelező szolgálata itt kifejezetten ki van zárva. Tekintettel a katonai hivatás régóta tartó megnyitására a nők előtt, ezt szinte lehetetlen megmagyarázni.
A katonai szolgálat úgynevezett "méltányossága" is kérdéses lenne: bár a törvény szerint minden nagykorú férfinak a Bundeswehrben kell szolgálnia, a német hadseregnek nincs kapacitása ennyi katona kiképzésére és bevetésére. Ez már a kötelező katonai szolgálat idején is problémát jelentett, és érvnek tekintették annak felfüggesztése mellett.
Svédország: A jövő védelmi modellje?
Boris Pistorius védelmi miniszter márciusban Svédországba utazott, hogy képet kapjon az úgynevezett "svéd modellről". Stockholm 2017-ben újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot. A "Totalförsvarsplikt" - lefordítva: teljes védelmi kötelezettség - férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik, és különböző szolgálatokat foglal magában, például katonai szolgálatot, polgári szolgálatot és a katasztrófa-védelmi szolgálatot.
Minden iskolát elhagyó diákot a modell szerint tesztelnek. A hadsereg ezután célozza meg a szolgálatra alkalmas férfiakat és nőket. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy Svédország az elmúlt években elegendő önkéntes katonát tudott toborozni a fegyveres erők számára.
A modell közvetlen megvalósítása, illetve átültetése Németországba azonban nehéznek bizonyulna: Svédországban minden évben a felvettek körülbelül tíz százalékát toborozzák a hadseregbe. Németországba átültetve a Bundeswehrnek évente mintegy 40 ezer sorköteles katonát kellene kiképeznie - ez pedig messze meghaladja a csapatok laktanyai és kiképzői kapacitását. Évente 3-4000 sorköteles lenne a reálisabb szám, ahogyan azt Pistorius a Müncheni Biztonsági Konferencia egyik rendezvényén kifejtette.
Összességében még mindig nem világos, hogy pontosan hogyan nézhet ki egy modern németországi modell. De tény: az Insa által készített reprezentatív felmérés szerint a németek több, mint fele támogatja a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését a Németország biztonságát érintő kihívásokra tekintettel. A felmérés szerint 52 százalék támogatja a sorkatonai szolgálatot, míg 32 százalék ellenzi azt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
