Amerika stratégiája valószínűleg nem fog működni, ugyanis a szakértők egyetértenek azzal, hogyha az ország meg akarja őrizni vezető pozícióját - és a legtöbb hasznot akarja húzni a kínai tehetséges tudósok kutatásaiból -, akkor jobban tenné, ha kevésbé a kínai tudomány visszaszorítására, és inkább arra összpontosítana, hogy saját magát előrébb vigye.
Az elmúlt évtizedekben, amikor Kína bekapcsolódott a világgazdaságba, gyors felzárkózása és a nyugati szellemi tulajdonnal való visszaélése azt eredményezte, hogy gyakrabban volt utánzó és tolvaj, mint újító, miközben az ország tudományát lebecsülték nyugaton, részben azért, mert arra ösztönözte kutatóit, hogy nagy mennyiségű, gyenge minőségű tudományos munkát végezzenek.
Fotó: Depositphotos
Ezek az idők azonban elmúltak, hiszen 2024-ben Kína már egyértelműen a világ egyik vezető tudományos hatalmává vált, az itt végzett kutatások a világ elitjében vannak, különösen a kémia, a fizika és az anyagtudományok területén. Az Economist cikke szerint a kínai kutatók több cikket jelentetnek meg rangos folyóiratokban, mint amerikai és európai kollégáik, és több olyan munkát készítenek, amiket nagy számban idéznek máshol is. A Tsinghua és a Zhejiang egyetemek egyenként annyi élvonalbeli kutatást végeznek, mint a Massachusetts Institute of Technology (MIT).
A cikk szerint ez azonban nem minden, ugyanis a kínai laboratóriumok tartalmazzák a legfejlettebb felszereléseket, a szuperszámítógépektől kezdve az ultranagy energiájú detektorokon át a kriogén elektronmikroszkópokig.
Míg korábban az ázsiai óriás tudományos tehetségei jellemzően a világ nyugati részén próbáltak szerencsét, az elmúlt években egyre inkább hazatér, míg a világ legelismertebb mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőinek több mint kétszerese szerezte első diplomáját Kínában.
A Huawei feltámadt hamvaiból
A kereskedelmi innováció terén Kína szintén megdönti a régi feltevéseket. Az általa exportált akkumulátorok és elektromos járművek nemcsak olcsók, hanem a legkorszerűbbek is. A Huawei távközlési cég, amely azután került mélypontra, hogy a legtöbb amerikai cégnek 2020-ig megtiltották, hogy üzletet kössön vele, újra felemelkedett; nem mellesleg pedig harmad akkora bevétel mellett közel annyit költ kutatás-fejlesztésre, mint az Apple vagy a Microsoft.
Ezzel együtt Kína még nem a világ meghatározó technológiai hatalma. A Huawei még mindig korlátozottan fér hozzá a fejlett chipekhez; az önellátás költséges. A központosított állami irányítás pedig mindenhová befolyik, hiszen a kutatásra fordított kiadások nagy részét is a párt irányítja, ez pedig az innovációs törekvések hatékonyságát is jelentősen rontja.
Amerikának lépnie kell?
Miközben a kínai tudomány belföldön a központosítottság túlzott nehézségeivel küzd, az Egyesült Államokban Donald Trump után Joe Biden is a kínai fejlődés miatt aggodalmaskodik – ez pedig hosszabb távon nem feltétlenül kifizetődő.
Amerika eddig a fenyegetésekre összpontosított, szankciókkal próbálta Kínát megfékezni, valamint az adatok, tehetségek és ötletek áramlásának korlátozásával, ezek indoklásaként pedig a kínai titkolózást emlegetik. Ez azonban túlbecsüli az ország képességét, hiszen példaként elég csak visszagondolni arra, hogy a Huawei is tudott úgy virágozni, hogy mindeközben szankciók egész sora sújtotta. De akkor mi a helyes út, hogyha nem akarnak végleg lemaradni?
Az Egyesült Államok egyik erőssége a nyitottság. Amerika régóta mágnesként vonzza a világ legokosabb elméit, és továbbra is vonzania kell őket – még Kínából is. Egyes munkáknak természetesen titkosnak kell lenniük, de az ország csak magát fosztja meg remek elméktől, ha nem enged kínai kutatók felvenni.
Egy másik erősség Amerika dinamikus gazdasága, amelyben a legjobb egyetemek, kormányzati szervek és vállalatok innoválnak. A tudósok idejének túl nagy részét azonban a bürokrácia tölti ki. Segíthetne, ha gyorsabb módot találnánk a támogatások elosztására.
Végül, Amerika előnye a szabad piac, Kínában a legtöbb kutatási pénz az államtól származik; Amerikában a magánszektor a nagyobb költekező. Nem a Fehér Ház rendeletei találják meg és fejlesztik ki a legjobb ötleteket, hanem a verseny. Ez pedig egy olyan tényező, amivel Kína jelenlegi formájában egészen egyszerűen nem tud versenyezni.
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
