Megmenti-e Orbán Viktor szövetségese a francia költségvetést?

Erről lesz szó a cikkben:

• a kormány engedményeiről az ellenzék számára
• a francia piacok reakcióiról
• a kormány népszerűségéről
• a költségvetés erőszakos átvitelének tervéről
• a nyugdíjreform megkérdőjelezéséről
• a büntetőperbe fogott Marine Le Pen terveiről

„Nagy vihar és nagyon komoly turbulencia lesz a pénzügyi piacokon” — mondta Michel Barnier francia miniszterelnök arra a kérdésre a TF1 francia műsorszolgáltatónak, hogy mi lenne a hatása, ha a készülő költségvetést nem szavaznák meg  a francia törvényhozásban — idézte a The Guardian.

Miközben a miniszterelnök megpróbálja rávenni az ellenzéki képviselőket, hogy támogassák kormánya intézkedéseit, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető hétfőn megismételte azt a fenyegetést, hogy megszavazza majd azt a bizalmatlansági indítványt, amely Barnier-t megbuktathatja.

Engedmények

A francia kormány kész engedményeket tenni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban – jelentette ki Antoine Armand, a népszerűtlen kormány pénzügyminisztere csütörtökön, reagálva arra az egyre erősödő aggodalma, hogy a költségvetési törvényjavaslat elleni ellenállás megdöntheti Michel Barnier miniszterelnök kormányát — jelentette a Reuters.

„Minden területen készek vagyunk mérsékelt engedményeket tenni” – mondta a pénzügyminiszter, de részleteket nem közölt.

Armand azt mondta az ellenzéknek, „az, hogy nincs bennünk semmi közös”, nem jelenti azt, hogy „költségvetési és pénzügyi bizonytalanságba sodorhatjuk az országot”.

A 60 milliárd eurós megtakarítást célzó költségvetéssel szembeni széleskörű ellenállás a bal- és szélsőjobboldalon a kormány küszöbön álló megbuktatásához vezethet. Barnier kormánya még karácsony előtt – vagy akár a jövő héten is – megbukhat, ha szélsőjobboldali és baloldali ellenségei kikényszerítik a bizalmi szavazást, amelyet valószínűleg elveszítene – állítják a bennfentesek.

A francia részvények és kötvények ára nagyot estek szerdán, de csütörtökön stabilabbak voltak az amerikai hálaadás ünnepének köszönhetően. A francia államadósság finanszírozási többletköltsége magasra emelkedett, mivel a kormánynak — a tervezett megszorító költségvetése miatt — az összeomlás veszélyével kell szembenéznie, teszi hozzá a The Guardian.

Szerdán 90 bázispontra nőtt a különbség a francia 10 éves államkötvény hozama és a német megfelelőjük között, ami az elmúlt 12 év legnagyobb különbsége.

Barnier nadrágszíj-megszorító tervei ellenére Franciaország költségvetési hiánya idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, ami kétszerese az unió által megengedett plafonnak.

Barnier tervei szerint jövőre 5 százalékra csökkentik a deficitet. A francia szenátus a tervek szerint hétfőn vitatja meg a költségvetési törvényjavaslatot. Elemzők szerint, ha az adóemeléseket és a kiadáscsökkentést nem hajtják végre, a hiány jövőre 7 százalékra nőhet.

A kormány sorsa megosztja a közvéleményt

A Sud Radionak csütörtökön közzétett Ifop-Fiducial közvélemény-kutatása szerint a franciák mintegy 53 százaléka szeretné, ha Barnier kormánya bukna. A BFM TV szerdai Elabe közvélemény-kutatása azonban azt találta, hogy a válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy el kell kerülni a kormányt megbuktató bizalmi szavazást.

Sok minden változhat még, Barnier csapata találkozik Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének (RN) képviselőivel, a kormány támogatását kérve, és más pártokkal is, hogy tárgyalásokat folytassanak — a hat hónapon belüli második — nagy francia belpolitikai válság megoldásáról.

Az Elabe közvélemény-kutatás szerint a franciák 63 százaléka gondolja úgy, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnöknek le kellene mondania, ha a kormányt megbuktatják, 53 százalékuk pedig őt tartja felelősnek a jelenlegi politikai helyzetért.

Átdöngölné

Barnier azt állítja, hogy valószínűleg az alkotmány 49. cikkelyének (3) bekezdését fogja felhasználni arra, hogy a törvényjavaslatot úgymond átdöngölje a parlamenten – ez egy agresszív lépés, amely mindig bizalmatlansági indítványt indított el.

Egy csütörtöki rádióinterjúban Francois Hollande volt elnök, jelenleg a szocialista párt képviselője azt mondta, hogy ő is a kormány megbuktatására szavazna, ha Barnier a 49. cikkely (3) bekezdését alkalmazná.

Macron a 49. cikkelyre hivatkozva fogadtatta el a nyugdíjreformot, ami erodálta azt a csekély politikai tőkét is, amellyel a 2022-es újraválasztása után rendelkezett. Az ebből fakadó Macron-ellenes hangulat ahhoz vezetett, hogy pártja súlyos veszteséget szenvedett el, a Macron kérésére júniusban tartott előrehozott választásokon. A választás eredményeképp politikailag ingatag parlament jött létre.

Folyik az obstrukció

Ebben a viharos politikai háttérben az alsóházi képviselők csütörtökön megkezdték a keményen baloldali Engedetlen Franciaország párt azon javaslatának vitáját, amely Emmanuel Macron elnök igen népszerűtlen 2023-as nyugdíjreformjának megszüntetésére irányult, amely többek között 62 évről 64-re emelte a nyugdíjkorhatárt.

A javaslat néhány szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) törvényhozó támogatásának köszönhetően átjuthat az alsóházban, de nem valószínű, hogy a Szenátusban, ahol Barnier konzervatívjai dominálnak, átengednék. Mindazonáltal az alsóház győzelme nem kívánt nyomást gyakorolna Barnier kormányára egy kritikus helyzetben.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a szélsőbal javaslatának elfogadását az alsóházban, Emmanuel Macron táborának képviselői és a konzervatívok több száz módosító indítványt fűztek a törvényhez, remélve, hogy a szavazást éjfél utánra tolják, amikor már túl késő lenne azt jóváhagyni.

Vajon mit tesz Le Pen, Orbán Viktor szövetségese?

A francia Nemzeti Tömörülés (RN) az Orbán Viktor által vezetett Fidesz európai szövetségese az Európai Parlament Patrióták frakciójában. E párt vezetője, Marine Le Pen arra figyelmeztetett, hogy kész minden ellenérzése ellenére szövetségre lépni a baloldali tömbbel a parlamentben, és így elegendő szavazatot találni ahhoz, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megdöntsék a kormányt.

Az Armand által említett csütörtöki engedmények között szerepel a villamosenergia-adó emelésének elhalasztása, amely emelést az RN „elfogadhatatlannak” tart — írja a France 24.

Le Pen a háromszoros elnökjelölt, aki szeptember óta kezében tarja Damoklész kardját Barnier felett, fontos döntés előtt áll, hogy megbuktassa-e a kormányt, miközben egy olyan sikkasztási per folyik ellene, amelyben még a politikától is eltilthatják.

Az ügyészek vádat emeltek ellene — és több érintett párttársa ellen is — az Európai Parlament pénzeivel való visszaélés miatt, börtönbüntetést és a közélettől való ötéves eltiltást indítványozva. Az eltiltás akkor is életbe lép, ha Le Pen fellebbez a döntés ellen. Ez kizárná őt a 2027-es elnökválasztásból. Az ügyben 2025. március 31-én várható ítélet – közölte a bíróság szerdán.

Ezzel egy időben Le Pen visszautasított minden olyan felvetést, amely szerint az RN kormánybuktatással kapcsolatos álláspontjának megkeményedése összefüggésbe hozható azzal a lehetőséggel, hogy elítélhetik, és ezzel arra kényszerítsék, hogy kilépjen a politikából.

„Megteszem azt, amit meg kell tennem, hogy megvédjem a franciákat. És ebben az én bírósági ügyem semmiképpen nem játszik szerepet” — tette hozzá.