Az európai uniós politikai játszmák központi szereplőjévé lépett elő Várhelyi Olivér, akit a magyar kormány az egészségügyi és állatjóléti portfólióért felelős biztosnak jelölt az Európai Bizottságba. Az ügy körül egészen érdekes törésvonalak rajzolódnak ki, csütörtökön a DK-s Molnár Csaba a Tisza Pártnak ment neki Facebook-bejegyzésében.
„Vagyis hiába kértük Magyar Pétert, hogy ne támogassák Várhelyit, Orbán brüsszeli kinyújtott kezét. Ők mégis ragaszkodnak Orbán lejáratott emberéhez, sőt néppárti információk szerint ők kérték ezt az Európai Néppárttól. Ők is tudják, hogy mekkora szégyen ez, mert a más ügyekben állandóan nyilatkozó, posztoló, kommentelő Magyar Péter ebben az ügyben egyetlen szót sem szólt”
- írta Molnár, aki mindezt a Politico információira, illetve a DK saját háttérinformációira alapozva írta.
De mit is írt pontosan a Politico? A lap szokásos reggeli brüsszeli hírlevelében valóban szóba kerül Várhelyi, de az innen kiolvasható kép azért sokkal árnyaltabb, mint ahogy Molnár lefestette bejegyzésében.
Veszélyben az alku
A helyzet valami olyasmi, hogy hosszú alkudozás után a Manfred Weber vezette Európai Néppártot képviselő, az Európai Bizottság elnökének újra megválasztott Ursula von der Leyen hosszas, az EPP mellett az európai Szocialisták és Demokraták (SD) frakcióval, illetve az EPP-től jobbra álló, Giorgia Meloni fémjelezte Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióval is megállapodott egy névsorról, amely az Európai Bizottság húsz biztosa, illetve hat alelnökét tartalmazza. Közülük 19 biztosjelölt már átment a bizottsági meghallgatásokon, azonban a hat alelnökjelöltről és Várhelyi Olivérről egyelőre elhalasztották a döntést.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
A jelöléseket először az Európai Parlament (EP) megfelelő bizottságainak kell jóváhagynia egyesével, majd az egész bizottságról egyben szavaz az EP, ahol meg kell szerezni az összes képviselő többségének támogatását.
A régóta zajló alkufolyamat egyes részleteit ismerjük, másokat nem, és valószínűleg oldalak tucatjait lehetne teleírni különböző vonatkozásairól, de a lényeg, hogy létrejött egy alku azokról a biztosokról és alelnökökről, akiket aztán Von der Leyen beterjesztett.
Csakhogy a létrejött alkalmi koalíció bal oldalán nagyon zúgolódnak a képviselők Raffaele Fitto, az ECR szerintük szélsőjobboldali jelöltje miatt, az ECR részéről pedig cserébe belekötöttek az SD által jelölt Teresa Ribera, a spanyol kormány ökológiai tranzícióért felelős miniszterének a jelölésébe.
Riberát például a több mint 200 halottat követelő valenciai áradások kapcsán is támadják Spanyolországban és parlamenti vizsgálóbizottság előtt is felelnie kéne az áradások előtt és közben tett intézkedésekért, illetve azok elmaradásáért, elképzelhető, hogy még mentelmi jogát is felfüggesztenék.
Jelenleg valahogy úgy áll tehát a helyzet, hogy az SD és az ECR kölcsönösen fenyegeti egymást az alelnökjelöltek, Fitto és Ribera elgáncsolásával, és balról a nagy elutasítottságnak „örvendő” magyar kormány jelöltjét, Várhelyi Olivért is belevették a kalapba: ha Riberát jobbról kiütik, akkor ők Fittót és Várhelyit nem hajlandók átengedni a meghallgatásokon. Az EPP – soraiban a Tisza Párttal – pedig a nehezen összehozott alkut és ezzel a parlamenti szavazáson a többséget félti, ezért mindkét felet próbálja rávenni arra, hogy nyeljék le a békát és szavazzák meg az összes alelnök- és biztosjelöltet.
A Politico szerint az EPP most azt az alkut ajánlotta fel, hogy mindenki szavazzon meg mindenkit, de Ribera ígéretet tesz arra, hogy amennyiben egy spanyol bíróság vádat emel ellene az árvizek kapcsán játszott szerepe miatt, akkor lemond.
Azonban például az EPP soraiban ülő spanyol néppárti képviselő, Esteban González Pons sem üdvözli ezt az alkut:
„A felelős minisztert jutalmazzuk, miközben még mindig holttesteket emelnek ki a sár alól? Csak én látom, milyen immorális ez?”
- mondta González szerdán az EP-ben. Cserébe az SD spanyol frakcióvezetője, Iratxe Garcia szerint a spanyol jobboldal dezinformációt és gyűlöletet terjeszt az áradások kapcsán, politikai ügyet kreálva a tragédiából.
A patthelyzet mindenesetre igen kínos Ursula von der Leyennek is, illetve azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy az új bizottság a tervezett december eleje helyett csak januárban állna fel, miközben az uniónak gőzerővel kéne készülnie a januárban hivatalba lépő Donald Trump elnöksége jelentette kihívásokra is.
Amikor tehát az EPP, és benne a Tisza Párt is Várhelyi megszavazását szorgalmazza, az nem a magyar biztos személyének szól, hanem egy – mindkét oldalról keserű szájízt hagyó, de talán működőképes – alku felrúgását próbálják megakadályozni.
Fontos adatok érkeznek, vajon lesz köztük derűlátásra okot adó?. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
