Magyarország szereplése az EU színpadán egyre inkább üres székek előtt zajlik

Kedden számos ország nem küldte el vezető minisztereit egy magyarországi energiaügyi találkozóra Budapestre — számol be róla a Politico. Magyarország július elején vette át a posztot, lehetőséget adva Budapestnek arra, hogy meghatározza az unió napirendjét, és év végéig számos találkozót tartson más európai tisztviselőkkel. De Orbán Viktor azonnal saját, önjelölt „békemissziójára” használta az elnökséget és elsietett Oroszországba, Kínába és az Egyesült Államokba, hogy baráti beszélgetéseket folytasson az orosz és kínai vezetőkkel, valamint Donald Trumppal. Azóta oroszbarát témákat hangoztat a Kreml ukrajnai háborújával kapcsolatban — állapítja meg a lap.

Az elmúlt hetekben egyre több ország kezdte kihagyni az informális EU találkozókat Budapesten, szimbolikus tiltakozásként, ami elméletileg – bár talán nem a valóságban – korlátozhatja Magyarországot politikai napirendjének megvalósításában több területen is.

Keddig Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország mind megerősítették a Politiconak, hogy ebben a hónapban nem küldik el vezető minisztereiket az ilyen informális találkozókra Budapestre. Lettország és Szlovénia szintén ezt fontolgatta, vagy esetenkénti döntést hoz. Budapest számos informális találkozót tart ebben a hónapban, a bolygó megmentésétől az EU finanszírozásáig terjedően.

„A tagállamok jelentősen csökkentették részvételi szintjüket” – mondta egy magas rangú európai diplomata, aki névtelenséget kért, hogy nyíltan beszélhessen az állásfoglalásról. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy Magyarország átvegye az elnökségi szerepet.”

„Magyarország a Tanács elnökségének szerepével visszaélt, és ezzel súlyosan károsította hitelességét a többi tagállam szemében” – mondta egy észt tisztviselő.

Burkolt bojkott

A burkolt bojkott akadályozhatja Magyarország elnökségi terveit. Például kedden a magyarok a geotermikus energia népszerűsítését tervezték, amely iparág létfontosságú a gazdaságuk számára. Azonban a stratégia távolról sem agresszív – és biztosan nem akadályozza meg Budapestet abban, hogy a platformot saját álláspontjainak hangoztatására és a hazai támogatás mozgósítására használja egy újabb EU-val vívott csata során.

A csendes tiltakozás már hetek óta épül. Svédország volt az egyik első ország, amely nyilvánosan bejelentette, hogy visszalép a júliusi találkozóktól.

„A magyar elnökségi tevékenységek károsak, és következményekkel kell járniuk” – mondta Jessika Roswall, Svédország EU-ügyi minisztere egy nyilatkozatban, utalva arra, hogy néhány más ország is követheti ezt.

Egy európai parlamenti képviselőkből álló csoport még azt is követelte, hogy az EU fossza meg Magyarországot szavazati jogától, azzal érvelve, hogy Orbán „már jelentős károkat okozott az elnökségi szerep kihasználásával és visszaélésével”. Kedden az EU legfelsőbb képviselője az energiaügyi miniszterek találkozóján viszonylag visszafogott volt a Bizottság döntésével kapcsolatban, hogy visszatartsa a legfelsőbb tisztviselőit. Más, szilárdan Ukrajna-barát országok az EU-ban, mint például Lengyelország, továbbra is küldik vezető tisztviselőiket Magyarország találkozóira. Krzysztof Bolesta lengyel energiaügyi miniszter is ott volt a keddi találkozón, kezet fogva és viccelődve magyar kollégájával.

Lantos Csaba magyar energiaügyi miniszter azt mondta, hogy „örül” a csökkentett részvétel ellenére is. „Ebben a nagyon forró nyárban jó idő van a nyaralásra. Egyáltalán nem vagyok szomorú.”

A lapnak nyilatkozva egy magyar tisztviselő is fenntartotta, hogy a magas rangú politikai képviselet hiánya nem fogja kisiklatni Budapest napirendjét. „A rendelkezésre álló információk szerint minden delegáció megfelelő szakmai kompetenciával és politikai hatalommal rendelkezik ennek érdekében.”

Az X-en Bóka János, Magyarország EU-ügyi minisztere élesebben fogalmazott. Az EU, szerinte „nem válogathat, mely [EU-s] intézményekkel és [EU-s tagországokkal] akar együttműködni.”