Magyarországra és Kínába viszik, amit tőlük elvettek: kiakadtak a német munkások

A Bosch 2026 végéig bezárja két németországi gyárát – Leinfelden-Echterdingenben és Sebnitzben –, a termelést pedig részben külföldre, többek között Miskolcra helyezi át. A vállalat hivatalos indoklása szerint a döntést a kéziszerszámok – például ütvefúrók és sarokcsiszolók – iránti kereslet visszaesése, valamint a gyárak alacsony kihasználtsága tette szükségessé. Az érintett két telephelyen összesen 510 főt foglalkoztatnak, ami a németországi Power Tools-állomány egyharmadának leépítését jelenti.

Thomas Donato, a Bosch Power Tools üzletágának vezetője úgy fogalmazott: a meglévő, történelmileg kialakult gyártási struktúrák nem felelnek meg a mai piaci követelményeknek és ezeket kevesebb, de hatékonyabb telephelyekre kell koncentrálni. A vállalat másik két német gyárában – Ravensburgban és Murrhardtban – egyelőre nem terveznek bezárást.

A Bosch nem nevezett meg minden célországot, ahová a termelést kiszervezi, de Miskolcot kifejezetten megemlítette. A vállalat már eddig is jelen volt Magyarországon, különösen az autóiparhoz köthető gyártásban és fejlesztésben. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint 2023-ban a magyarországi átlagos munkabér óránként 13,3 euró (jelenlegi árfolyamon 5373 forint), ami a német szint kevesebb mint harmada. Ugyanakkor a képzett munkaerő, a fejlett ipari infrastruktúra, valamint a logisztikai és digitális hálózatok kiépítettsége miatt a térség továbbra is kedvező befektetési célpont marad a német gyártók számára.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott korábbi interjújában Stefan Hartung, a Bosch vezérigazgatója megerősítette: a vállalat célja, hogy a pénzügyi függetlenségét és a jövőbeni technológiai szerepét hosszú távon is biztosítsa, ehhez azonban a költségszerkezetet globálisan kell optimalizálni. Hartung szerint a versenyképességhez nem elegendő az innováció, a gyártás hatékonysága is kulcskérdés. A beruházásokat ott kell megvalósítani, ahol hosszú távon kiszámítható feltételek és képzett munkaerő áll rendelkezésre. 

Hartung azt is világossá tette, hogy a Bosch nem engedheti meg magának a késlekedést a gyártási struktúrák átalakításában: az elhúzódó döntések komoly versenyhátrányhoz vezetnének, különösen az elektromobilitás, az energiatechnológia és a digitalizáció területén. Bár az interjúban Magyarországot név szerint nem említi, a termelés Miskolcra való áthelyezését megerősítő áprilisi közlemény kontextusában egyértelműen értelmezhető a térség megnövekedett jelentősége.

Szándékos kivéreztetés? 

Miközben a Bosch a magyarországi gyártást bővíti, Németországban komoly társadalmi ellenállás bontakozott ki a Stuttgarter Nachrichten cikke szerint. Az IG Metall szakszervezet és az üzemi tanácsok szerint a bezárások nemcsak munkahelyeket szüntetnek meg, hanem aláássák azt a szociális partnerséget is, amely a cég egyik alapértéke volt. Adrian Hermes, az IG Metall vállalati megbízottja szerint a vállalat vezetése egyoldalúan dönt a gyártási szerkezet átalakításáról, figyelmen kívül hagyva a dolgozók érdekeit. A gyártás átalakulását szabályozó úgynevezett „célképek” sok esetben nem készültek el, vagy a menedzsment aktívan akadályozta azok kidolgozását.

Hermes úgy látja, hogy a dolgozók szerepe fokozatosan háttérbe szorult, és legfeljebb a leépítési folyamatok végrehajtóiként jelennek meg a vállalati kommunikációban. A szakszervezet ezért kész nyílt konfliktusba bocsátkozni, és tiltakozó akciókat szervez. Az első ilyen eseményre már sor is került: a nagypénteket megelőző csütörtökön mintegy 600 dolgozó demonstrált Leinfelden-Echterdingenben.

#Wirtschaft #Deutschland #BadenWuerttemberg #LeinfeldenEchterdingen: #Proteste gegen #Bosch – #Werksschließung #Wirtschaftsstandort #BoschPowerTools #Entlassungen – SWR Aktuell https://t.co/sGNZrie09D

— AnieWrites (@FunnyAnie) May 21, 2025

Karin Solda, a Power Tools üzemi tanácsának elnöke szerint a Bosch éveken át hagyta, hogy a gyárak „kivérezzenek”, miközben ezzel párhuzamosan Kínában és Magyarországon bővített kapacitásokat. Szerinte ez nem elkerülhetetlen gazdasági döntés volt, hanem korábbi hibás stratégiák következménye, a vállalat pedig most a munkavállalókra hárítja azokat a terheket, amelyeket vezetői döntésekkel lehetett volna megelőzni.

Max Czipf, az IG Metall esslingeni vezetője szerint a cég stratégiája egyoldalúan a hozamra koncentrál. Úgy fogalmazott: „Aki valaha komolyan gondolta a helyi termelés elvét, annak most a németországi üzemekbe kellene beruháznia, nem pedig leépítenie azokat.”

A tiltakozók szerint a termelés olcsóbb országokba történő áthelyezése nemcsak az adott régió munkahelyeit veszélyezteti, hanem aláássa az európai szintű szolidaritást és gazdasági felelősséget is.