Január 20-án, a Donald Trump második elnöki mandátumának beiktatása alkalmából tartott tüntetésen Musk elismerően így szólt a tömeghez: „Csak köszönetet szeretnék mondani, hogy sikerült. Köszönöm.” Ezután jobb kezét a szívére tette, majd kinyújtotta a karját, nagyjából 45 fokos szögben, kinyújtott tenyérrel lefelé. Aztán megfordult, hogy a színpad mögött álló közönséggel szemben megismételje a mozdulatot.
Sokan gyorsan kijelentették, hogy ez bizony náci tisztelgés volt. Tény, hogy ezt az egyenes karlendítést valójában először az olasz fasiszta vezető, Benito Mussolini tette népszerűvé, aki 1922 és 1943 között diktátorként uralkodott Olaszországban.
Musk támogatói a közösségi médiában – különösen a Musk tulajdonában lévő X-en (korábban Twitteren) – egyből rámutattak a Tesla-vezér ókori Róma iránti szenvedélyére. Többen hozzátették, hogy ez nem fasiszta gesztus volt, hanem „római tisztelgés”. Állításuk alátámasztására több jelenet is közzétettek a 2005-2007-es Róma című tévésorozatból, amelyben látható a mozdulat. (Bár azok után még nehezebb ezt elhinni, hogy ez római üdvözlés volt, miután január 26-án a német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért párt (AfD) kampány-nyitó rendezvényére is bejelentkezett Musk online.)
De nézzük, vajon mi a különbség a római és a fasiszta üdvözlet között?
Rómából nem maradt bizonyíték
„Azok, akik a római ókort kutatják és tanítják, mint én is, kijelenthetjük: nincs bizonyíték arra, hogy az ókorban valaha is létezett volna olyan dolog, mint a „római üdvözlet” – írja cikkében Samuel Agbamu, a Readingi Egyetem oktatója, aki a karlendítés történetébe beavatva kideríti, mennyire van Musk állításának igazságtartalma, miszerint nem a nácizmusra utalt mozdulatával.
Martin Winkler német egyetemi tanár a karlendítés történetéről szóló tanulmányában azt sugallja, hogy a római tisztelgés mai értelmezése egy modern találmány. Merthogy a római militarizmus és imperializmus egyik legteljesebb ikonográfiai emlékművében, a Traianus-oszlopban (amelyet i.sz. 113-ban építettek Rómában) egyetlen művészi elem sem hasonlít a római tisztelgésre. Emellett nem maradtak fenn a mozdulatot végrehajtó római császárok vagy parancsnokok szobrai sem.
Igazság szerint a római tisztelgéshez legközelebb a felemelt tenyér ábrázolásai állnak, amely hajlított könyökkel történik. Ezek egyike sem áll közel a Musk által előadott egyenes karú változathoz.
A gesztust a francia forradalom időszakában találták ki a forradalmi köztársaságiak, akik politikájukat a római köztársaság újjáélesztéseként fogalmazták meg. Ennek a legjobb példája Jacques-Louis David 1784-es festménye, a Horatii esküje, amelyen a három hazafias Horatii testvér esküt tesz, hogy megvédi a köztársaságot a korai római korban a rivális Alba városának támadásától.
Fotó: Wikipedia
A későbbi példák közé tartozik François-Léon Siccard 1921-es szobra a párizsi Panthéonban. A Nemzeti konvenció című alkotás különösen érdekes, ahol a római tisztelgésnek még mindig megvan a francia köztársasági jelentése – bár a szobor két évvel előbb készült, mint ahogy az olasz fasiszták elkezdték volna a nem mindennapi tisztelgést.
A francia példát követve a tisztelgést a 19. század végétől az 1940-es évek elejéig más köztársaságok is elfogadták – bizonyos összefüggésekben az Egyesült Államok is. Valójában, amikor 1892-ben a Chicagói Világkiállításon bemutatták a jelenlegi amerikai hűségi eskü egy korai változatát, annak felolvasását úgynevezett „Bellamy tisztelgés” kísérte – ami a karlendítés egy hasonló formája.
Egy mozdulat útja a fasizmushoz
A római tisztelgés elsodródása, majd elválaszthatatlan kapcsolata a szélsőjobboldali politikával akkor kezdődött, amikor egy Gabriele D’Annunzio nevű olasz költő és nacionalista vezette mozgalom 1919-ben elfoglalta az akkori jugoszláv Fiume városát.
Közismeet, hogy Fiume (a mai Rijeka) Horvátországban, az Adriai-tenger partján fekszik, amely akkoriban erősen olasz ajkú volt. Az olasz nacionalisták ezért joggal gondolták olasznak.
D'Annunzio egy sereg olasz első világháborús veteránnal együtt 1919-ben elfoglalta a várost, hogy megalapítsa az általuk „Carnaro régensének” nevezett régiót, amely egy évig volt érvényben. E városállam rövid élete során D'Annunzio számos szimbólumot és gesztust hozott létre, amelyekről azt állította, hogy az ókori Rómából származnak: a csatakiáltást, és a „római tisztelgést”.
Fiume elfoglalása előtt D'Annunzio mélyen elmerült az ókor világában, ezért számos versét és színdarabját a görög-római ókor ihlette, és állítólag a Cabiria forgatókönyvét is ő írta – ez egy 1914-es némafilm, amely az ókori Rómában játszódik a második pun háború idején. Ebben több olyan jelenet is van, amelyben a tisztelgés látható, s amely öt év múlva ismét megjelent Fiuméban. Ez volt az a pont, amikor a fasiszta szimbolizmus fejlődésében az élet utánozta le a művészetet.
Fotó: Facebook
Nem sokkal ezután, amikor Benito Mussolini 1919-ben megalapította az olasz fasiszta mozgalmat, átvette D'Annunzio üdvözlését.
Winkler szerint D'Annunzio Julius Caesarról, míg Mussolini D'Annunzióról mintázta meg a mozdulatot. Mussolini fasizmusa, amely politikai párttá formálódott, 1922 októberében került kormányra a hírhedt római felvonulás után, és 1925-re Mussolini Olaszország diktátorává nőtte ki magát.
A római menettel nagyjából egy időben a feltörekvő német nemzetiszocialista német munkáspárt is elkezdte a tisztelgést, ami 1926-tól már kötelező volt a tagok számára. Azóta a római tisztelgés visszafordíthatatlanul összekapcsolódik a szélsőjobboldali nacionalizmussal, és a neonáci mozgalmak világszerte magukévá tették a karlendítést. Így kijelenthető, hogy roppant kevesen vannak tisztában a 18. századi francia forradalmi eredetével, azzal pedig még kevesebben, hogy Elon Musk karlendítésének semmi köze Rómához.
A súlycsökkentő gyógyszerek új generációja ígéretesnek tűnik a gyártó szerint. 
