Az elmúlt napokban minimum kettő, egy hét hónapos és egy 13 éves gyerek halt éhen Gázában a kórházakban.
A The Guardian beszámolója szerint az öt éven aluli gázai gyerekek többsége napokig nem eszik:
egy májusi felmérés, amely az élelemhez jutást vizsgálta három napot lefedően, azt állapította meg, hogy 85 százalékuk minimum egy napot töltött élelem nélkül, mondta Margaret Harris, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője a brit lapnak.
Fotó: EPA/HAITHAM IMAD
Nemzetközi segélyszervezetek – köztük a Médecins Sans Frontières, az Oxfam és a Save the Children – eközben közös közleményben arra figyelmeztettek, hogy az éhínség, a betegségek és az orvosi segítségnyújtás hiánya miatt a halálesetek száma növekedni fog.
Eddig hivatalosan legkevesebb 30 gyerek vesztette életét éhínség következtében a Gázai övezetben tavaly október 7-e, az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta. Szakértők szerint ugyanakkor a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a gyerekek többsége nem kórházakban, hanem otthon, a menedékhelyeken vagy az utcán hal éhen vagy szomjan.
Miközben a közelmúltban az övezet északi részén javult a helyzet, addig a középső és főleg a déli részen rosszabbodott. Ennek oka, hogy az izraeli hadsereg május elején a déli részre is kiterjesztette szárazföldi hadműveleteit, és elfoglalta a rafahi határátkelőt, amely emiatt jelenleg zárva van – korábban ez volt a segélyek bejutásának egyik fő (sokáig kizárólagos) pontja.
A Kerem Shalom-i átkelőpontnál a harcok is nehezítik a segélyek szállítását – mindezek miatt május 6-a óta kétharmaddal csökkent az övezetbe bejutó segélyek mennyisége.
Izrael, amelyet Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője korábban az éheztetés háborús fegyverként való bevetésével vádolt meg, azt állítja, hogy nem korlátozza a bejutó segélyek számát, és a segélyszervezetek „logisztikai hibáit” teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Segélyszervezetek ugyanakkor azt mondják, hogy az izraeli hadműveletek, az Izrael által kiadandó engedélyek hiánya és a biztonsági ellenőrzések körülményessége korlátozza vagy lassítja a munkájukat.
Ráadásul mostanában az újraindult kereskedelmi konvojok is kiszorítják a segélyszállítmányokat. Ez azért ad okot aggodalomra, mert az előbbiek által szállított árukat a gázaiak túlnyomó többsége nem tudja megvásárolni, mivel az elmúlt hónapokban kifogyott az anyagi tartalékaiból.
A nemzetközi szervezetek szerint a segélyek bejutásának kiszámíthatatlansága miatt a humanitárius segítségnyújtás az összeomlás szélén van.
A tiszta víz és a higiénia hiánya miatt ráadásul a gyerekek a szokásosnál jóval inkább ki vannak téve fertőzésveszélynek, a kórházak nagy része bezárt, a még működő intézmények pedig túlzsúfoltak.
Az izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma eközben már 36 ezer fölé nőtt gázai hivatalos adatok szerint, az áldozatok többsége nő és gyerek. További ezrek vannak a romok alatt. A palesztin Hamász tavaly október 7-i terrortámadása mintegy 1200 áldozatot követelt Izraelben.
Bár a Nemzetközi Bíróság a rafahi offenzíva leállítására és kivonulásra szólította fel Izraelt május végén, az izraeli hadsereg azóta is folytatja hadműveleteit a térségben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
