Izrael “háborús fegyverként” használja az éheztetést a Gázai övezetben, jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kedden.
“Amikor azt nézzük, hogyan lehet alternatív útvonalakon, tengeren vagy levegőben segítséget nyújtani, emlékeznünk kell, hogy erre azért van szükség, mert az utak, amelyeken keresztül legegyszerűbben segítséget lehet vinni, mesterségesen le vannak zárva” – fogalmazott.
Hozzátette: ha elítéljük ezeket a történéseket az ukrajnai háborúban, akkor ”ugyanezeket a szavakat kell használnunk a gázai történésekre.”
Mint fogalmazott, „ez a humanitárius krízis (….) nem természeti katasztrófa, nem áradás, nem földrengés. Ez ember által okozott krízis.”
Az uniós politikus egyúttal bírálta Izrael gázai hadműveleteit abból a szempontból is, hogy azokban már több mint 31 ezer ember vesztette életét, többségében nők és gyerekek. A hadműveletet megelőző Hamász-terrortámadásban mintegy 1200-an haltak meg, többségük civil.
A Gázai övezet északi részén hatból egy gyerek alultáplált, a dokumentáltan éhen halt palesztin gyerekek száma 27-re nőtt. Segélyszervezetek szerint az izraeli hadsereg számos esetben nem engedte be erre a területre a konvojaikat. Az ENSZ azt közölte, hogy az övezetben több mint félmillió ember „egy lépésre van” az éhínségtől. Izrael azt állítja, hogy nem felelős a válságért, és két déli átkelőn is beenged segélyeket az övezetbe.
Múlt héten az Egyesült Államok mindenesetre bejelentette, hogy kikötőt épít Gázánál a segélyek bejuttatására, ez azonban hetekbe, hónapokba is telhet.
Az Európai Bizottság „tengeri folyosót” hoz létre ugyanebből a célból Ciprusról kiindulva: az első hajó kedden indult útnak, 200 tonna segéllyel a fedélzetén. Szintén kedden – három hét után először – az ENSZ Világélelmezési Program konvojának sikerült bejutnia Észak-Gázába, és mintegy 25 ezer embernek elég élelmet juttatott a rászorulóknak.
Múlt héten Joe Biden amerikai elnök is élesen bírálta az izraeli vezetést, és több segély beengedését kérte tőle. Mint fogalmazott: „a humanitárius segítség nem lehet másodlagos szempont vagy alkueszköz”.
Ezt ígérte a kormány a Brüsszelhez elküldött Konvergencia Programban. 
