Meglepő koalíció is lehet a csehországi választások végeredménye

A péntek-szombati csehországi választások tétje, hogy visszatér-e a hatalomba Andrej Babiš, az EU- és NATO-szkeptikus 71 éves milliárdos volt miniszterelnök. Pártja az ANO, az európai parlamenti Patrióták pártcsalád tagja, a Fidesszel együtt.

Így, ha nyer, Babiš Orbán Viktorral és Robert Ficóval együtt „békepárti” tömböt alkothatna, amelyhez egyes ideológiai kérdésekben a frissen megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki is csatlakozhatna. A választás tétje így túlmutat Prágán: az euroatlanti elköteleződés vagy az euroszkeptikus irány közötti választásról szól – írja a Telex.

A cseh parlament kétkamarás, az alsóházban 200 képviselő ül. A mandátumokat arányosan osztják el a 14 területi listán induló, legalább 5 százalékot (pártszövetség esetén a tagpártok számától függő 8 illetve 11 százalékot) elérő pártok között. A két napon át tartó szavazás szombaton délután 2-kor zárul. Újításként a külföldön élők levélben is szavazhatnak.

Az első eredmények szombat este várhatók.

A két nagy harca

Bár az ANO népszerűsége az utóbbi kilenc hónapban 35-ről 30 százalékra süllyedt, még mindig vezeti a közvélemény-kutatásokat, amelyeket a Politico  összesített. A Spolunak stabilan 20 százalék körüli értéket mérnek. Ezért az arányos választási rendszernek köszönhetően kulcsszerepük lesz a potenciális koalíciós partnereknek.

A választási vitákban és kampányüzenetekben Babiš és az ANO elsősorban a hazai ügyekre helyezték a hangsúlyt: magasabb nyugdíjakat, alacsonyabb energiaárakat, adócsökkentést ígérnek, valamint visszavonnák a jelenlegi kormány aktív ukrajnai támogatását. Babiš „rohadt” kezdeményezésnek nevezte a cseh lőszerszállítási programot, és azt javasolta, hogy annak irányítását adják át a NATO-nak, miközben Csehországnak inkább a saját polgáraira kellene összpontosítania. Euroszkeptikus álláspontot hirdetett az unió közös klímapolitikájával és a menekültek elosztásával kapcsolatban is. Az ígéretei között szerepelt a közmédia függetlenségének gyengítése és az álhírellenes programok eltörlése is.

Ezzel szemben Fiala és a Spolu koalíciója a jelenlegi külpolitikai irányvonal folytatása mellett érvel: hangsúlyozzák Csehország kötelezettségeit a NATO-ban és az EU-ban, valamint arra figyelmeztetnek, hogy Babiš programja aláásná a költségvetési fegyelmet, az uniós kapcsolatokat és a demokratikus fékeket.

A Fiala-kormány megítélésének a májusi bitcoin-botrány sem segített. Az ügy lényege, hogy a Cseh Köztársaság igazságügyi minisztériuma elfogadott egy 1 milliárd cseh korona értékű bitcoin adományt a korábban kábítószer-kereskedelemért és sikkasztásért elítélt Tomáš Jiříkovskýtól, amit később az állam eladott. A botrányt az váltotta ki, hogy az ellenzék és a közvélemény aggódni kezdett amiatt, hogy a bitcoin eredete nem volt kellően tisztázva, és felmerült a pénzmosás gyanúja.

Nemzetközi szinten is nagy a tét a közelgő csehországi választásokon – főleg Oroszország számára. Így talán nem csoda, hogy Csehországot az utóbbi időben elárasztották az oroszbarát dezinformációk – jegyzi meg a Politico. Az orosz befolyásolási kísérletekkel külön cikkben foglalkozunk:

Éledező gazdaság, de növekvő megélhetési aggodalmak

A politikai harc gazdasági hátterét az adja, hogy a korábbi gyengébb teljesítmény után a cseh gazdaság kezd magához térni. A világjárvány utáni több évnyi lassú bővülés után a cseh gazdaság közel három éve a legerősebb növekedését produkálta. Az ország bruttó hazai terméke 2,4 százalékkal nőtt éves szinten 2025 első negyedévében. Az infláció a 2022. végi 18 százalék körüli szintről 2024 végére 3 százalékra esett, ami még mindig meghaladta a Cseh Nemzeti Bank 2 százalékos célját. A 2025-ös előrejelzés szerint az infláció 2,6, majd 2026-ra 2,3 százalékra csökkenhet.

A növekvő megélhetési költségek továbbra is a legfontosabb kérdés, amely szinte minden demográfiai csoportban visszhangra talál, és mind a kormány, mind az ellenzék részéről versengő narratívákat táplál. A fiatalabb szavazók a lakáshiányra, az idősek és a vállalkozók a korrupcióra helyezik a hangsúlyt, a gyermekes családok pedig leginkább az egészségügy miatt aggódnak – tárja fel a Friedrich Naumann Alapítvány tanulmánya.

Sok polgár mégis úgy véli, hogy a politikusok nagyobb figyelmet szentelnek a külpolitikának, a biztonságnak vagy az éghajlatnak, mint a mindennapi gazdasági nyomásnak. Az alacsony bizalom súlyosbítja a problémát: a válaszadók többsége úgy látja, hogy a cseh politikából hiányzik az őszinteség és az alapvető tisztesség, sokan kételkednek abban, hogy a kampányígéretek valaha teljesülni is fognak-e.

A csehek mindössze 15 százaléka hiszi, hogy országa jó úton halad, míg 43 százalékuk szerint rossz úton jár, 40 százalékuk szerint pedig stagnál. A szkepticizmus különösen erős az idősek és a rendszeresen nem szavazók körében, bár a fiatalabbak valamivel optimistábbak. A geopolitikai igazodásról kérdezve 42 százalék támogatja a szilárd nyugati kötődést, mindössze 3 százalék a kelet felé fordulást, és egyre növekvő 55 százalék a „semlegesség” felé vonzódik, amelyet gyakran kevésbé stratégiai el nem köteleződésként, és inkább a globális vitákon kívüli stabilitás iránti vágyként értelmeznek.

A közvélemény

A CNN Prima News vasárnapi vitaműsorában bemutatott felmérés szerint a választók 29,3 százaléka az ANO (Akce nespokojených občanů – Elégedetlen Polgárok Akciója) pártra, azaz Andrej Babiš jobboldali pártjára szavazna. A második helyen a három jobbközép kormánykoalíciós pártot – az ODS (Polgári Demokrata Párt), a KDU (Kereszténydemokrata Unió) és a TOP 09 – tömörítő Spolu (Együtt) szövetség áll 20,5 százalékkal.

A harmadik helyet az ellenzéki szélsőjobb Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom foglalja el 13,4 százalékos támogatottsággal. A pártot a 2015-ös megalakulása óta a negyedrészt koreai, negyedrészt japán Tomio Okamura vezeti. Miközben a NATO-ból és az EU-ból való kilépést szorgalmazó párt erősen bevándorlóellenes. Tízpontos választási programjuk olcsó élelmiszereket, energiát, megfizethető egészségügyet és lakhatást követel, miközben emelné a nyugdíjakat.

Negyedikként a kormánykoalíciós jobbközép Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom következik 11,7 százalékkal. A liberális értékeket képviselő STAN pragmatikus „jó élet programot” hirdetett a választásokra: az állami kiadások rendszeres és alapos felülvizsgálatát, az euró gyors bevezetését, a közép- és kisvállalkozások támogatását, valamint megfizethető bér- és szövetkezeti lakásokat ígérik. A jelenleg Vít Rakušan belügyminiszter által vezetett párt csak 2017-ben indult önállóan, és az idei választásokon is meg kell erősítenie, hogy függetlenül is életképes.

Az ellenzéki balközép Kalózpárt 10,1 százalékon áll. A 2025-ös parlamenti választási programja a digitalizációra, a közszolgáltatások hozzáférhetőségére és a korrupció elleni küzdelemre összpontosít. A párt célja a modern, digitális állam megteremtése, amely hatékonyan és átláthatóan működik. A párt vezetője Zdeněk Hřib, aki korábban Prága főpolgármestere volt.

A szélsőjobb Autósok pártja 5,9 százalékos támogatottságot ért el. Ellenzik a Zöld Megállapodást és a belső égésű motorok betiltását, valamint a migrációs paktumot, az adóemeléseket. Bár nem szorgalmazzák a NATO-ból vagy az EU-ból való kilépést, elutasítják az úgynevezett „brüsszeli diktátumot”. A pártot 2022 májusa óta Petr Macinka, a Václav Klaus Intézet tagja vezeti. A párt egyik fő alakja Filip Turek európai parlamenti képviselő is, akit számos vita kísért, de nem tagja a pártnak.

A kommunisták által vezetett Stačilo! (Elég volt!) szövetség 5,5 százalékkal zárja a parlamenti küszöböt valószínűleg elérő pártok sorát. Csehország semlegességét akarják, népszavazást írnának ki az EU-ból és a NATO-ból való kilépésre. Erős államot szeretnének, a nyugdíjkorhatárt 65 évről 63 csökkentenék, öt hét szabadságot adnának, és évi 40 ezer bérlakás építését ígérik.

Az előző, 2021 októberében megtartott képviselőházi választást a hárompárti Spolu nyerte 27,79 százalékkal, az ANO 27,12 százalékkal a második lett, míg a harmadik helyet a STAN-Kalózpárt koalíció szerezte meg 15,62 százalékkal. Rajtuk kívül bejutott még az SPD 9,56 százalékkal.

Értékes lapok jutnak a kisebb pártoknak is

A STEM értékelése szerint a legérdekesebb és a választások utáni erőviszonyok szempontjából kulcsfontosságú az lesz, hogy miként alakul azoknak a pártoknak a sorsa, amelyek az ötszázalékos parlamenti küszöb körül mozognak. Nagy valószínűséggel a jobboldali Přísaha mozgalom nem fogja meghaladni korábbi eredményét, és ismét nem kerül közel ehhez a határhoz. Ezzel szemben a Stačilo! és az Autósok pártja számai jelenleg azt mutatják, hogy mindkét formációnak sikerülhet bejutnia a Képviselőházba. A Stačilo! esetében végül az fog dönteni, hogyan oszlanak meg a tiltakozó szavazók közöttük és az SPD között. Az Autósok pártja számára pedig kulcsfontosságú lesz a saját választóik részvételi hajlandósága, akik általában a kevésbé fegyelmezett szavazók közé tartoznak.

Az ANO valószínűleg megnyeri a választásokat, de koalíciós partnerekre lesz szüksége. A szélsőjobb SPD és Autósok pártjával meg lehet a többsége, de ezekkel a pártokkal nehéz lenne együtt kormányoznia. A Spolu összehozhatja korábbi kormánykoalíciós pártjait a STAN-t és a Kalózpártot, bár lehet, hogy így sem lenne meg a többsége. A kisebb pártok, választási eredményük függvényében alkudozhatnak. Azért a kommunista tagú Stačilo! nem valószínű, hogy lényeges szerephez jusson.

Azonban a pártok egyedi alkukat is köthetnek, így a két tömb szembeállását nem lehet teljesen készpénznek venni. A van közöttük átjárás, és előfordulhat olyan helyzet, amely meglepő koalíciót eredményez.

Az elnök még közbeszólhat

A kormány kinevezésének joga az elnök kezében van, aki a leginkább esélyes politikust kéri fel kormányalakításra. Az elnök, Petr Pavel, az egykori NATO-tábornok korábban kijelentette, hogy nem ad olyan kormánynak megbízást, amely ellenzi az Európai Uniót és a NATO-t. A korábbi vezérkari főnök Pavel 2023-ban lett elnök, miután a második fordulóban 58,3-41,7 százalékos arányban legyőzte azt az Andrej Babišt, aki most a legesélyesebb a kormányfői székre.

Azonban a kormányalakításban legnagyobb akadály Andrej Babiš számára – aki 2017 és 2021 között már volt miniszterelnök – valószínűleg jogi természetű.

Jelenleg a prágai kerületi bíróság ítéletére vár annak eldöntésében, hogy megkárosította-e az Európai Uniót 2 millió euróval azzal, hogy az Agrofert nevű vállalatbirodalma olyan támogatásokhoz jutott, amelyeket valójában közepes méretű cégeknek szántak. Az ügy kulcsa az, hogy a „Gólyafészek” farmot kiszakították-e az Agrofertből, hogy kisebb, független vállalkozásnak tűnjön, és így jusson támogatáshoz. Babiš minden vádat tagad – írja a Politico.

Júniusban, amikor Peter Pavel elnököt megkérdezték, kinevezné-e Babišt, úgy válaszolt, hogy reméli, a választásokig jogi tisztázás történik a „Gólyafészek” ügyben, mondván: „meg kell várnia, hogyan végződik a per”. Most azonban kiderült, hogy az ítélet csak a választások után születik meg.

A vita lényege az Agrofert tulajdonlása által okozott lehetséges miniszterelnöki összeférhetetlenség.

Az elnöki vétók a kinevezéseknél nem példa nélküliek Csehországban. Pavel elődje, Miloš Zeman – aki 2013 és 2023 között volt hivatalban – gyakran kapott kritikát azért, mert az alkotmányos kereteket feszegetve többször is megtagadta a kormány által javasolt miniszterek kinevezését.

Jan Kysela, a prágai Károly Egyetem alkotmányjogásza szerint az, ha egy elnök az összeférhetetlenség miatt megtagadja egy miniszterelnök kinevezését, az összhangban van az alkotmánnyal.