11p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A péntek-szombati cseh parlamenti választások tétje leginkább a Kelet-Nyugat közötti választásként értelmezhető, de az arányos választási rendszer miatt a kormányalakításhoz szükséges koalíciós kényszer esetleg meglepő eredményt is tartogathat.

A péntek-szombati csehországi választások tétje, hogy visszatér-e a hatalomba Andrej Babiš, az EU- és NATO-szkeptikus 71 éves milliárdos volt miniszterelnök. Pártja az ANO, az európai parlamenti Patrióták pártcsalád tagja, a Fidesszel együtt.

Így, ha nyer, Babiš Orbán Viktorral és Robert Ficóval együtt „békepárti” tömböt alkothatna, amelyhez egyes ideológiai kérdésekben a frissen megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki is csatlakozhatna. A választás tétje így túlmutat Prágán: az euroatlanti elköteleződés vagy az euroszkeptikus irány közötti választásról szól – írja a Telex.

Orbán Viktor, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke (középen) és Andrej Babiš Bécsben jelentették be a Patrióta szövetség megalapítását 2024 júniusában
Orbán Viktor, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke (középen) és Andrej Babiš Bécsben jelentették be a Patrióta szövetség megalapítását 2024 júniusában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A cseh parlament kétkamarás, az alsóházban 200 képviselő ül. A mandátumokat arányosan osztják el a 14 területi listán induló, legalább 5 százalékot (pártszövetség esetén a tagpártok számától függő 8 illetve 11 százalékot) elérő pártok között. A két napon át tartó szavazás szombaton délután 2-kor zárul. Újításként a külföldön élők levélben is szavazhatnak.

Az első eredmények szombat este várhatók.

A két nagy harca

Bár az ANO népszerűsége az utóbbi kilenc hónapban 35-ről 30 százalékra süllyedt, még mindig vezeti a közvélemény-kutatásokat, amelyeket a Politico  összesített. A Spolunak stabilan 20 százalék körüli értéket mérnek. Ezért az arányos választási rendszernek köszönhetően kulcsszerepük lesz a potenciális koalíciós partnereknek.

A választási vitákban és kampányüzenetekben Babiš és az ANO elsősorban a hazai ügyekre helyezték a hangsúlyt: magasabb nyugdíjakat, alacsonyabb energiaárakat, adócsökkentést ígérnek, valamint visszavonnák a jelenlegi kormány aktív ukrajnai támogatását. Babiš „rohadt” kezdeményezésnek nevezte a cseh lőszerszállítási programot, és azt javasolta, hogy annak irányítását adják át a NATO-nak, miközben Csehországnak inkább a saját polgáraira kellene összpontosítania. Euroszkeptikus álláspontot hirdetett az unió közös klímapolitikájával és a menekültek elosztásával kapcsolatban is. Az ígéretei között szerepelt a közmédia függetlenségének gyengítése és az álhírellenes programok eltörlése is.

Ezzel szemben Fiala és a Spolu koalíciója a jelenlegi külpolitikai irányvonal folytatása mellett érvel: hangsúlyozzák Csehország kötelezettségeit a NATO-ban és az EU-ban, valamint arra figyelmeztetnek, hogy Babiš programja aláásná a költségvetési fegyelmet, az uniós kapcsolatokat és a demokratikus fékeket.

Petr Fiala cseh miniszterelnök pártszövertségének népszerűsége stabilizálódott
Petr Fiala cseh miniszterelnök pártszövertségének népszerűsége stabilizálódott
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Fiala-kormány megítélésének a májusi bitcoin-botrány sem segített. Az ügy lényege, hogy a Cseh Köztársaság igazságügyi minisztériuma elfogadott egy 1 milliárd cseh korona értékű bitcoin adományt a korábban kábítószer-kereskedelemért és sikkasztásért elítélt Tomáš Jiříkovskýtól, amit később az állam eladott. A botrányt az váltotta ki, hogy az ellenzék és a közvélemény aggódni kezdett amiatt, hogy a bitcoin eredete nem volt kellően tisztázva, és felmerült a pénzmosás gyanúja.

Nemzetközi szinten is nagy a tét a közelgő csehországi választásokon – főleg Oroszország számára. Így talán nem csoda, hogy Csehországot az utóbbi időben elárasztották az oroszbarát dezinformációk – jegyzi meg a Politico. Az orosz befolyásolási kísérletekkel külön cikkben foglalkozunk:

Éledező gazdaság, de növekvő megélhetési aggodalmak

A politikai harc gazdasági hátterét az adja, hogy a korábbi gyengébb teljesítmény után a cseh gazdaság kezd magához térni. A világjárvány utáni több évnyi lassú bővülés után a cseh gazdaság közel három éve a legerősebb növekedését produkálta. Az ország bruttó hazai terméke 2,4 százalékkal nőtt éves szinten 2025 első negyedévében. Az infláció a 2022. végi 18 százalék körüli szintről 2024 végére 3 százalékra esett, ami még mindig meghaladta a Cseh Nemzeti Bank 2 százalékos célját. A 2025-ös előrejelzés szerint az infláció 2,6, majd 2026-ra 2,3 százalékra csökkenhet.

A növekvő megélhetési költségek továbbra is a legfontosabb kérdés, amely szinte minden demográfiai csoportban visszhangra talál, és mind a kormány, mind az ellenzék részéről versengő narratívákat táplál. A fiatalabb szavazók a lakáshiányra, az idősek és a vállalkozók a korrupcióra helyezik a hangsúlyt, a gyermekes családok pedig leginkább az egészségügy miatt aggódnak – tárja fel a Friedrich Naumann Alapítvány tanulmánya.

Sok polgár mégis úgy véli, hogy a politikusok nagyobb figyelmet szentelnek a külpolitikának, a biztonságnak vagy az éghajlatnak, mint a mindennapi gazdasági nyomásnak. Az alacsony bizalom súlyosbítja a problémát: a válaszadók többsége úgy látja, hogy a cseh politikából hiányzik az őszinteség és az alapvető tisztesség, sokan kételkednek abban, hogy a kampányígéretek valaha teljesülni is fognak-e.

A csehek mindössze 15 százaléka hiszi, hogy országa jó úton halad, míg 43 százalékuk szerint rossz úton jár, 40 százalékuk szerint pedig stagnál. A szkepticizmus különösen erős az idősek és a rendszeresen nem szavazók körében, bár a fiatalabbak valamivel optimistábbak. A geopolitikai igazodásról kérdezve 42 százalék támogatja a szilárd nyugati kötődést, mindössze 3 százalék a kelet felé fordulást, és egyre növekvő 55 százalék a „semlegesség” felé vonzódik, amelyet gyakran kevésbé stratégiai el nem köteleződésként, és inkább a globális vitákon kívüli stabilitás iránti vágyként értelmeznek.

Vajon gratulálhat majd Orbán Viktor Andrej Babišnak?
Vajon gratulálhat majd Orbán Viktor Andrej Babišnak?
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A közvélemény

A CNN Prima News vasárnapi vitaműsorában bemutatott felmérés szerint a választók 29,3 százaléka az ANO (Akce nespokojených občanů – Elégedetlen Polgárok Akciója) pártra, azaz Andrej Babiš jobboldali pártjára szavazna. A második helyen a három jobbközép kormánykoalíciós pártot – az ODS (Polgári Demokrata Párt), a KDU (Kereszténydemokrata Unió) és a TOP 09 – tömörítő Spolu (Együtt) szövetség áll 20,5 százalékkal.

A harmadik helyet az ellenzéki szélsőjobb Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom foglalja el 13,4 százalékos támogatottsággal. A pártot a 2015-ös megalakulása óta a negyedrészt koreai, negyedrészt japán Tomio Okamura vezeti. Miközben a NATO-ból és az EU-ból való kilépést szorgalmazó párt erősen bevándorlóellenes. Tízpontos választási programjuk olcsó élelmiszereket, energiát, megfizethető egészségügyet és lakhatást követel, miközben emelné a nyugdíjakat.

Negyedikként a kormánykoalíciós jobbközép Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom következik 11,7 százalékkal. A liberális értékeket képviselő STAN pragmatikus „jó élet programot” hirdetett a választásokra: az állami kiadások rendszeres és alapos felülvizsgálatát, az euró gyors bevezetését, a közép- és kisvállalkozások támogatását, valamint megfizethető bér- és szövetkezeti lakásokat ígérik. A jelenleg Vít Rakušan belügyminiszter által vezetett párt csak 2017-ben indult önállóan, és az idei választásokon is meg kell erősítenie, hogy függetlenül is életképes.

Az ellenzéki balközép Kalózpárt 10,1 százalékon áll. A 2025-ös parlamenti választási programja a digitalizációra, a közszolgáltatások hozzáférhetőségére és a korrupció elleni küzdelemre összpontosít. A párt célja a modern, digitális állam megteremtése, amely hatékonyan és átláthatóan működik. A párt vezetője Zdeněk Hřib, aki korábban Prága főpolgármestere volt.

A szélsőjobb Autósok pártja 5,9 százalékos támogatottságot ért el. Ellenzik a Zöld Megállapodást és a belső égésű motorok betiltását, valamint a migrációs paktumot, az adóemeléseket. Bár nem szorgalmazzák a NATO-ból vagy az EU-ból való kilépést, elutasítják az úgynevezett „brüsszeli diktátumot”. A pártot 2022 májusa óta Petr Macinka, a Václav Klaus Intézet tagja vezeti. A párt egyik fő alakja Filip Turek európai parlamenti képviselő is, akit számos vita kísért, de nem tagja a pártnak.

A kommunisták által vezetett Stačilo! (Elég volt!) szövetség 5,5 százalékkal zárja a parlamenti küszöböt valószínűleg elérő pártok sorát. Csehország semlegességét akarják, népszavazást írnának ki az EU-ból és a NATO-ból való kilépésre. Erős államot szeretnének, a nyugdíjkorhatárt 65 évről 63 csökkentenék, öt hét szabadságot adnának, és évi 40 ezer bérlakás építését ígérik.

Az előző, 2021 októberében megtartott képviselőházi választást a hárompárti Spolu nyerte 27,79 százalékkal, az ANO 27,12 százalékkal a második lett, míg a harmadik helyet a STAN-Kalózpárt koalíció szerezte meg 15,62 százalékkal. Rajtuk kívül bejutott még az SPD 9,56 százalékkal.

Értékes lapok jutnak a kisebb pártoknak is

A STEM értékelése szerint a legérdekesebb és a választások utáni erőviszonyok szempontjából kulcsfontosságú az lesz, hogy miként alakul azoknak a pártoknak a sorsa, amelyek az ötszázalékos parlamenti küszöb körül mozognak. Nagy valószínűséggel a jobboldali Přísaha mozgalom nem fogja meghaladni korábbi eredményét, és ismét nem kerül közel ehhez a határhoz. Ezzel szemben a Stačilo! és az Autósok pártja számai jelenleg azt mutatják, hogy mindkét formációnak sikerülhet bejutnia a Képviselőházba. A Stačilo! esetében végül az fog dönteni, hogyan oszlanak meg a tiltakozó szavazók közöttük és az SPD között. Az Autósok pártja számára pedig kulcsfontosságú lesz a saját választóik részvételi hajlandósága, akik általában a kevésbé fegyelmezett szavazók közé tartoznak.

Az ANO valószínűleg megnyeri a választásokat, de koalíciós partnerekre lesz szüksége. A szélsőjobb SPD és Autósok pártjával meg lehet a többsége, de ezekkel a pártokkal nehéz lenne együtt kormányoznia. A Spolu összehozhatja korábbi kormánykoalíciós pártjait a STAN-t és a Kalózpártot, bár lehet, hogy így sem lenne meg a többsége. A kisebb pártok, választási eredményük függvényében alkudozhatnak. Azért a kommunista tagú Stačilo! nem valószínű, hogy lényeges szerephez jusson.

Azonban a pártok egyedi alkukat is köthetnek, így a két tömb szembeállását nem lehet teljesen készpénznek venni. A van közöttük átjárás, és előfordulhat olyan helyzet, amely meglepő koalíciót eredményez.

Peter Pavel cseh elnök széles nemzetközi támogatást tudhat maga mögött
Peter Pavel cseh elnök széles nemzetközi támogatást tudhat maga mögött
Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins

Az elnök még közbeszólhat

A kormány kinevezésének joga az elnök kezében van, aki a leginkább esélyes politikust kéri fel kormányalakításra. Az elnök, Petr Pavel, az egykori NATO-tábornok korábban kijelentette, hogy nem ad olyan kormánynak megbízást, amely ellenzi az Európai Uniót és a NATO-t. A korábbi vezérkari főnök Pavel 2023-ban lett elnök, miután a második fordulóban 58,3-41,7 százalékos arányban legyőzte azt az Andrej Babišt, aki most a legesélyesebb a kormányfői székre.

Azonban a kormányalakításban legnagyobb akadály Andrej Babiš számára – aki 2017 és 2021 között már volt miniszterelnök – valószínűleg jogi természetű.

Jelenleg a prágai kerületi bíróság ítéletére vár annak eldöntésében, hogy megkárosította-e az Európai Uniót 2 millió euróval azzal, hogy az Agrofert nevű vállalatbirodalma olyan támogatásokhoz jutott, amelyeket valójában közepes méretű cégeknek szántak. Az ügy kulcsa az, hogy a „Gólyafészek” farmot kiszakították-e az Agrofertből, hogy kisebb, független vállalkozásnak tűnjön, és így jusson támogatáshoz. Babiš minden vádat tagad – írja a Politico.

Júniusban, amikor Peter Pavel elnököt megkérdezték, kinevezné-e Babišt, úgy válaszolt, hogy reméli, a választásokig jogi tisztázás történik a „Gólyafészek” ügyben, mondván: „meg kell várnia, hogyan végződik a per”. Most azonban kiderült, hogy az ítélet csak a választások után születik meg.

A vita lényege az Agrofert tulajdonlása által okozott lehetséges miniszterelnöki összeférhetetlenség.

Az elnöki vétók a kinevezéseknél nem példa nélküliek Csehországban. Pavel elődje, Miloš Zeman – aki 2013 és 2023 között volt hivatalban – gyakran kapott kritikát azért, mert az alkotmányos kereteket feszegetve többször is megtagadta a kormány által javasolt miniszterek kinevezését.

Jan Kysela, a prágai Károly Egyetem alkotmányjogásza szerint az, ha egy elnök az összeférhetetlenség miatt megtagadja egy miniszterelnök kinevezését, az összhangban van az alkotmánnyal.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A láncfűrészes elnök a durva megszorítások ellenére is nagyot nyert – mutatjuk, miért
Wéber Balázs | 2025. október 28. 18:31
Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.
Nemzetközi Zelenszkij megmondta, meddig nem fognak háborúzni
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 18:19
Ukrajna nem fog évtizedekig háborúzni, de az EU-nak egy ideig stabil pénzügyi támogatást kell nyújtania Ukrajnának; az európai vezetők ezt két-három évre tervezik – jelentette ki az ukrán elnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Nemzetközi Nyolc magyarral a fedélzetén lezuhant egy kisrepülő Kenyában
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 14:49
A miniszterelnök részvétét fejezte ki a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt magyarok családjainak.
Nemzetközi Melissa bedurvul: az évszázad viharát várják
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 14:11
A hurrikán árvizeket és földcsuszamlásokat okozhat Jamaicán.
Nemzetközi Netanjahu szerint a Hamász késik a halott túszok kiadásával – újabb szankciók jöhetnek
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 12:58
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sürgős kabinettanácskozást hívott össze keddre amiatt, hogy szerinte a Hamász késik a halott izraeli túszok átadásával, és ezért milyen további szankciókkal sújtsák a palesztin iszlamista szervezetet.  
Nemzetközi A nap képe: ki nem találja, kivel futott össze Szijjártó Péter Fehéroroszországban
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 12:05
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. 
Nemzetközi Sűrű éjszakája volt az orosz légvédelemnek
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 10:12
Tizenhét repülőgép típusú ukrán drónt semmisített meg Oroszország légterében az éjszaka folyamán az orosz légvédelem – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.  
Nemzetközi A nap képe: Orbán Viktor és Giorgia Meloni összemosolyogtak
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 19:44
A miniszterelnök Olaszországban találkozott a hivatali partnerével.
Nemzetközi Putyin elégedett: virul a barátság Észak-Koreával
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 17:55
Az orosz elnök az észak-koreai külügyminisztert fogadta.
Nemzetközi Fehéroroszország túllőtt a célon – szigorú lépéseket tett egy uniós állam
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 17:05
Litvánia bezárja a határait.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG