11p

Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.

A következő napokban két, különböző okokból fontos, az egykori vasfüggöny keleti oldalán található országban is választásokat tartanak. Szeptember 28-án Moldáviában, október 5-én pedig Csehországban járulnak a polgárok az urnákhoz – és mindkét országban komoly orosz kísérletek zajlanak a befolyásolásukra.

Csehországban leginkább az álhírek áradata okoz problémát. A cseh oknyomozó portál, a Voxpot összefoglalója szerint mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a 16 legnagyobb dezinformációt terjesztő oldal több „tartalmat” állít elő, mint az összes hagyományos cseh híroldal együttvéve.

A dezinformáció áradata szokás szerint nem egyetlen célpontra összpontosul, hanem a választások tisztaságának és a demokratikus államrend működőképességének megkérdőjelezésétől az EU-ba és a NATO-ba vetett bizalmat rombolni hivatott tartalmakon keresztül a leginkább csak az összezavarást és a pánikkeltést szolgáló álhírekig minden ömlik a cseh polgárokra. A „mérsékeltebb” tartalmaktól olyan teljesen abszurd álhírekig terjed a skála, mint hogy Brüsszel a kannibalizmust javasolja a klímaváltozás elleni harc jegyében.

Jól jönne Moszkvának

Az elemzők szerint a fő cél nem egy konkrét jelölt támogatása, hanem Csehország destabilizálása, az állami intézményekben vetett bizalom rombolása – azonban ebből inkább a populista, EU-szkeptikus, Oroszország irányába barátságosabb erők, és elsősorban Andrej Babis és ANO nevű pártja profitál.

Az ő győzelme, de még inkább kormányalakítása közvetve és közvetlenül is jól jönne Moszkvának. Babis például egyértelműen kimondta, hogy leállítaná a cseh vezetésű nemzetközi tüzérségilőszer-beszerzési programot, amely fontos segítséget jelent az ukrán haderő ellátásában. Babis ezen felül a magyar kormányhoz hasonlóan beszél az ukrajnai háborúról általában is: „kompromisszumra” lenne szükség szerinte a harcok befejezéséhez és ahhoz, hogy egy Oroszországgal vívott még nagyobb háborút el lehessen kerülni.

„Babis ellenzi a lőszerbeszerzést, a védelmi költéseket, békéről beszél bármilyen feltételek nélkül. Vlagyimir Putyint segíti, ez teljesen nyilvánvaló”

– fogalmazott Petr Fiala kormányon lévő cseh miniszterelnök (aki persze Babis egyik ellenfele a közelgő választáson, tehát szavait azért ebben a kontextusban is kell értelmezni).

Babis saját részéről azzal vádolja Fialát, hogy eszkalálni igyekszik az ukrajnai konfliktust, és „Oroszország elleni háborúról álmodozik”, és arra figyelmeztet, hogy „Európa a harmadik világháborúval játszik”.

De Babis győzelme tágabb értelemben is Moszkva érdekeit szolgálná. Az Orbán Viktorral közösen alapított Patrióták Európáért pártcsalád tagjaként a Babis-féle ANO tovább erősítené az euroszkeptikus, oroszbarát hangokat a kontinensen, és kormányra kerülve Orbán Viktorral és Robert Ficóval együtt egy még erősebb közép-európai „botot” alkotnának az uniós „küllők között” (ahogy egyszer Orbán hivatkozott saját szerepére). Ez akár egyfajta biztosíték is lehetne Moszkva számára, hogy akár a magyar vagy a szlovák kormány bukása esetén is maradna a térségben egy olyan kormány, amely hajlandó lehet a közös európai fellépést szabotálni például a szankciók vagy a befagyasztott orosz vagyon ügyében.

Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Kezdeményezése (ANO) mozgalom elnöke kampánycsapata társaságában megigazítja a tömörülés logóját az ANO választási programjának ismertetése előtt az észak-morvaországi Ostravában 2025. szeptember 4-én. Csehországban október 3-i kezdettel kétnapos parlamenti választásokat tartanak
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Kezdeményezése (ANO) mozgalom elnöke kampánycsapata társaságában megigazítja a tömörülés logóját az ANO választási programjának ismertetése előtt az észak-morvaországi Ostravában 2025. szeptember 4-én. Csehországban október 3-i kezdettel kétnapos parlamenti választásokat tartanak
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

További probléma, hogy ugyan Babist a legtöbben nem tartják meggyőződéses oroszpártinak – hanem inkább olyasvalakinek, aki kihasználja a cseh választópolgárok aggodalmait a védelmi költések vagy éppen a befogadott ukrán menekültek nagy száma (a cseh belügyminisztérium legutóbbi jelentése alapján több mint 566 ezer ukrán állampolgár él Csehországban, ezzel nagyjából a lakosság 5 százalékát teszik ki), és a gazdasági problémák miatt.

Mivel azonban az ANO várhatóan egyedül semmiképpen nem szerezhet 50 százalék felett a választásokon, Babis koalíciós kényszerbe kerülhet a kormányalakítás érdekében, és így olyan szélsőjobboldali vagy –baloldali pártokat emelhet kormányra, amelyek sokkal nyíltabban oroszbarát és unióellenes álláspontot képviselnek (és feltehetően közvetlenül is az orosz hírszerzés befolyása alatt állnak).

Nehéz mit kezdeni az álhírekkel

Csehországban már korábban betiltották az orosz befolyásolás olyan eszközeit, mint az RT (korábban Russia Today) hírcsatorna, vagy a Szputnyik hírügynökség, de az álhírgyártó hálózatok negyede így is gyakorlatilag változtatás nélkül hozza cseh nyelvre lefordítva az orosz állami média híreit, narratíváit. Ugyan a cseh hatóságok fontos szerepet vállaltak a prágai székhelyű Voice of Europe nevű portál, illetve a köré szerveződött, orosz pénzből működő, és azt  német, belga, francia, magyar, holland és lengyel politikusok irányába is közvetítő hálózat leleplezésében és betiltásában, egy-egy ilyen akció nem oldja meg a problémát.

Sok esetben nincs bizonyíték az álhíreket és féligazságokat gyártó egyének vagy szervezetek és Oroszország közötti kapcsolatra, sok esetben pedig valószínűleg nincs is ilyen, ezek pusztán meggyőződésből közvetítik az orosz propaganda üzeneteit és dolgoznak az orosz hírszerzés céljainak megfelelően. Pusztán a törvény erejével tehát szinte lehetetlen szétválasztani az orosz befolyást illegális módon, orosz pénzből és utasításra terjesztő, illetve ugyanezt meggyőződésből csináló, a szólásszabadság védelme alá eső oldalak és személyek között, így az álhíráradat megállítására sincs sok esély.

Igazi védelmet csak a demokratikus intézményekbe és valódi, független, tényeken alapuló tudósításokra épülő médiába vetett bizalom megerősítése adhatna. Csakhogy ez olyan kihívás, amellyel egész Európában küzdenek, és eredmények leginkább sokéves-évtizedes távlatokban gondolkodó, az állampolgárok digitális tudatosságát növelő programoktól remélhetők – miközben a hatóságok közben a törvények erejével próbálják távol tartani a nyílt és egyértelműen rossz szándékkal működő aktorokat.

De a cseh – és más – választások eredményének, illetve a közhangulat befolyásolására tett orosz hátterű kísérletek túlmutatnak a digitális téren. Szabotázsakciók, kibertámadások, tüntetések, vandalizmus, fenyegetések, a fizikai erőszak vagy az azzal való fenyegetés megjelenése, de akár tágabb értelemben a NATO légterének sorozatos megsértése, a dán és norvég repülőterek elleni drónakciók mind-mind olyan eszközök, amelyek az orosz propagandagépezet és a hírszerzés kezére játszanak.

„A végső cél zavarodottság, félelem és bizonytalanság keltése azzal kapcsolatban, hogy mi igaz és mi valóságos”

- mondja Kristína Šefčíková a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének információs ellenállással foglalkozó programjának vezetője.

Azonban a valós térben is nehéz elválasztani, hogy ki az, aki utasításokat követve cselekszik, és ki az, akit tudta nélkül felhasználnak külföldi szereplők, és ki az, aki – még ha irányított dezinformációk és hangulatkeltés hatására is – de tisztán saját meggyőződésből cselekszik. Szeptember 1-jén Babisra egy kampányeseményen egy mankóval támadt egy 60 év körüli férfi. A politikust kórházba szállították, de szerencsére nem lett komolyabb baja. A Robert Fico elleni tavalyi merényletkísérlet már sokkal súlyosabb következményekkel járt. Megtudjuk valaha is, meg lehet egyáltalán objektíven állapítani valaha is, hogy pontosan milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy ezek az emberek azt tették, amit?

Európa szélére szorulva

Moldovában pedig még a csehországinál is súlyosabb a helyzet. Csehország mégiscsak egy többé-kevésbé működő, többé-kevésbé gazdaságilag stabil demokrácia, míg Moldova Európa legszegényebb, gazdaságilag teljesen kiszolgáltatott, a háború miatt stratégiailag is kiemelt fontosságú területe.

Az orosz dezinformációs gépezet itt maximális fokozaton pörög, de a közvetlen befolyásolási kísérletek is sokkal erőteljesebbek. A becslések szerint Oroszország legalább 100 millió dollárt költött (ez minden egyes regisztrált moldáv szavazópolgárra nagyjából 30 dollárt, azaz 10 ezer forintot) a vasárnapi végeredmény az orosz érdekeknek megfelelő befolyásolására.

Szavazatvásárlás, az oroszbarát pártok támogatása, zavargások szítása, álhírek terjesztése mellett egy érdekes mellékszála ennek a történetnek az ortodox moldáv papság egy részének „megvásárlása”. A Reuters cikke szerint több száz egyházi embert vittek Oroszországba minden költséget fizető utakra tavaly június és október, amelynek során az orosz ortodox egyház legszentebb helyeit járhatták be – és közben előadásokat hallgathattak arról, hogy Oroszországot és Moldovát hogyan fűzik szorosan össze a közös történelem, kultúra és vallás szálai évszázadokra visszamenőleg.

Visszatérésük után a papok egy hitelkártyát, és arra feltöltve pénzt is kaptak, cserébe azt várták el tőlük, hogy „nyájukat” a templomokban és a közösségi médiában is figyelmeztessék az ország nyugati integrációjának a hagyományos értékeket, a vallást és a családmodellt fenyegető veszélyeire. A hivatalosan is a moszkvai pátriárka vezetése alá tartozó moldáv ortodox egyház természetesen komoly befolyással bír főként az idősebb választók körében.

Dorin Recean moldovai miniszterelnök a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) támogatóival kampányfelvonuláson Kisinyovban 2025. szeptember 26-án, két nappal a moldovai parlamenti választások előtt
Dorin Recean moldovai miniszterelnök a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) támogatóival kampányfelvonuláson Kisinyovban 2025. szeptember 26-án, két nappal a moldovai parlamenti választások előtt
Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

A tavaly novemberi moldovai elnökválasztást éppencsak megnyerő Maia Sandu és a moldáv hatóságok ugyan küzdenek a befolyásolási kísérletek ellen – rengeteg razzia után végül pénteken, a választások előtt két nappal ki is zárták az oroszbarát Hazafias Blokkhoz tartozó Moldova Szíve pártot az indulásból. Szombaton aztán a Nagy-Moldova pártot is kizárták – de a végkifejlet így is kérdéses, és biztos, hogy esetleges veresége esetén egyik oldal sem fogja elfogadni, hogy tiszta és igazságos eredmény született.

Felkészül: Magyarország?

A Moldovával határos Romániában is botrányosra sikeredett a végül éppen a Călin Georgescu külföldi befolyásolási kísérlet vádjával történt kizárása miatt idén tavaszra halasztott elnökválasztás, ahol szintén hajszállal nyert a „nyugatos” jelölt, Nicușor Dan. De orosz befolyásolási kísérletekről, hibrid hadműveletekről, orosz eredetű pénzekről gyakorlatilag minden a közelmúltban történt európai választás kapcsán érkeztek hírek a lengyel elnökválasztástól a francia parlamenti választásokon át az európai parlamenti választásokig.

És ha belegondolunk abba, hogy például a csehországi végkifejlethez képest is mennyivel nagyobb a tétje Oroszország számára a jövő tavaszi magyar választásoknak, akkor nem lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mindent be fog-e vetni az orosz titkosszolgálati és propagandagépezet a számukra előnyös eredmény elérésének érdekében.

Az „apró” különbség az, hogy míg a cseh és a moldáv választások esetében az orosz befolyásolás ellen legalábbis megpróbálnak fellépni az állam vezetői, intézményei és hatóságai, Magyarország esetében ebben nem igazán bízhatunk. Hazánkban nem az internet nehezen ellenőrizhető bugyrai, hanem a „közmédia” és a kormány ellenőrizte sajtó az orosz narratívák első számú terjesztői. (Csak gondoljunk arra, hogy a minden bizonnyal orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Georg Spöttle továbbra is elismert szakértőként működhet, sőt a külügyminiszterrel közös műsorban szerepelhet – de ez csak egyetlen példa.)

A magyar külügy rendszereinek orosz hackerek általi feltörése továbbra sem lett megnyugtatóan tisztázva. Magyarország továbbra sem utasított ki az ukrajnai háború kezdete óta egyetlen orosz diplomatát vagy diplomácia fedésben dolgozó titkosszolgát sem, és Európában példátlan módon az orosz nagykövetségen dolgozók létszámát sem korlátozta – cserébe ukrán diplomatákat már kiutasítottak a magyar hatóságok.

Ha a cseh és a moldáv példákat nézzük, érdekes párhuzamokat is láthatunk. Az utóbbi hetekben az erőszak, illetve annak fenyegetése az egyik központi témájává lett a magyar kormány üzeneteinek, ahogy a vallást, a tradicionális értékeket az ellenzék oldaláról érő állítólagos támadások is. Az Oroszország „provokálásával” a harmadik világháborút kockáztató nyugati vezetők és a feltétel nélküli béke követelése régóta alapvető üzenete a magyar kormánynak.

A magyar kormány, a magyar hatóságok és a magyar kormánymédia pedig orosz befolyás helyett sorosista, brüsszeli, ukrán, sőt a legutóbbi napok tükrében immár brit befolyásolási kísérletekről, sőt államellenes szervezkedésekről beszél. Hosszú hónapok várnak még a magyar társadalomra a jövő tavaszi választásokig, és sajnos azzal kapcsolatban is lehetnek kételyeink, hogy akármilyen eredmény születik majd akkor, azt a vesztes oldal el tudja, el akarja majd fogadni.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív A Kölnisch Wasser, a kölsch és a dóm, ami mindent túlélt
Elek Lenke | 2026. november 21. 06:01
Köln a II. világháború idején az egyik legtöbbet bombázott német város volt, de a világhíres dóm még ezt is túlélte. Persze másért is bőven érdemes ide ellátogatni. A Világjáró e heti állomása a Rajna-vidék gazdasági, kulturális és történelmi központja.
Szubjektív Kolumbia-Alsót csinált Magyarországból az Orbán-rendszer – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kecső Richárd – Vámosi Ágoston – Wéber Balázs | 2026. november 20. 18:44
Már egy hete lázban tartja a hazai közvéleményt, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 6,5 milliárd forintnyi készpénzt talált erdőkben elásva és egyéb rejtekhelyeken a Seszták-ügyben folyó büntetőeljárás keretében. A szürreális történet a maffiafilmek hangulatát és a latin-amerikai banánköztársaságok viszonyait idézi. Kik és miért pont így tették mindezt, mi köze ennek a Volánbusz 11 milliárdos vesztegetési ügyéhez, és milyen magasra vezethetnek el a szálak? Az Ez Viszont Privát e heti adásában több forgatókönyvet is felvillantunk.
Szubjektív Döbbent csend a moziban – egy film Gázáról, amit Magyarországnak is látnia kell
Wéber Balázs | 2026. november 17. 18:31
Egy izraeli dokumentumfilmben izraeli hírszerző tisztek és katonák vallanak a gázai palesztinok teljeskörű megfigyeléséről, civilek tömeges és szándékos legyilkolásáról, Gáza eltörléséről. Bár ez nem igazolhatja a Hamász-terrort, utóbbi sem igazolhatja a gázai népirtást. Nagyító alatt ezúttal a külföldön óriási vihart kavart, itthon viszont alig vetített NAZA.
Szubjektív Tudott Orbán Viktor az elásott milliárdokról? Összecsaptak a járókelők
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 17. 10:41
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 6,5 milliárd forintnyi készpénzt talált erdőben elásva és más rejtekhelyeken a Seszták Miklóshoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyben múlt hét csütörtökön és pénteken. Az Orbán-kormány volt minisztere tagadja, hogy a pénz az övé lenne. Járókelőket kérdeztünk a történtekkel kapcsolatban.
Szubjektív Az Art Nouveau birodalma és a templomtornyok városa – Nagyvárad felfedezése apám nyomán
Vágó Ágnes | 2026. november 14. 06:01
Ady Endre Körös-parti Párizsa, a magyar szellemi élet egykori központja sajátos, elegáns nyugalommal bír. Mintha a régi, polgári világ egy darabja maradt volna meg. A Világjáró ezúttal Nagyváradra látogatott el, családi emlékeit is felidézve.
Szubjektív Már Orbán Viktor lábát nyaldossa a Tisztítótűz – Ez Viszont Privát
Havas Gábor - Imre Lőrinc - Izsó Márton - Király Béla - Vég Márton | 2026. november 13. 18:35
Egyre nagyobb lánggal lobog a Tisztítótűz Művelet - Magyar Péter miniszterelnök így nevezi az előző kormányok alatti, bűncselekmény gyanúját felvető ügyek kivizsgálásának és az elkövetők elszámoltatásának folyamatát. A héten a Fővárosi Törvényszék embercsempészet gyanúja miatt egy hónapra elrendelte Orbán Viktor öccsének, Orbán Áronnak a letartóztatását. De tényleg szintlépés történt-e, és egyáltalán hogyan merülhet fel egy ennyire súlyos vád egy miniszterelnök közvetlen környezetéből?
Szubjektív Az ügynökakták nyilvánosságra hozása elkapkodott, nem átgondolt volt – az utca emberét kérdeztük
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 9. 19:06
A kormány nyilvánosságra hozott mintegy 60 ezer nevet a kommunista rendszer ügynökaktáiból. Az utca emberét kérdeztük arról, hogy miként vélekedik erről, mennyire tartja fontosnak.
Szubjektív Nemhogy 25, hanem 50 százalékkal kellene emelni a közalkalmazottak bérét – mondja az utca embere
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 7. 11:24
A kormány a választási ígéretként elhangzottnál alacsonyabb béremelést tervez az állami szektorban. Járókelőket kérdeztünk, hogy miként vélekednek erről.
Szubjektív Ezek mind megőrültek? Essen, a társasjátékosok Mekkája
Durucz Dávid | 2026. november 7. 06:01
Soha nem ünnepelték még ennyien együtt a társasjátékokat, mint idén Essenben. Négy nap alatt összesen 230 ezren zarándokoltak el a német városba, hogy színes kartondobozokba rakott papír-, fa- és műanyagdarabok helyzetét módosítgassák az asztalokon – vagy erről eszmét cseréljenek. Ezek mind megőrültek? A Világjáró élménybeszámolójából talán ez is kiderül.
Szubjektív Történelmi pofont kapott Trump, az iráni háború és a benzinszámla miatt büntettek a választók – Ez Viszont Privát
Dobos Zoltán – Havas Gábor – Izsó Márton – Kollár Dóra – Wéber Balázs | 2026. november 6. 18:44
Az előrejelzettnél is jóval súlyosabb vereséget szenvedett a Republikánus Párt a félidős választásokon: az amerikaiak megbüntették Donald Trumpot az indokolatlan és méregdrága iráni háború, valamint az emiatt is zuhanó életszínvonal miatt. A párton belül már meg is indult az elhatárolódás az elnöktől – de vajon kik és milyen eséllyel szállnak majd harcba az elnöki székért 2028-ban? Mindeközben itthon több évtizedes késlekedés után megnyitották az ügynökaktákat. A cél dicséretes, a kivitelezés erősen problémás. De hogyan lehet feldolgozni a múlt traumáit?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG