Szinte inkognitóban, bőrdzsekit, sálat, napszemüveget és baseball sapkát viselve tűnt fel vasárnap az észak-franciaországi Le Touquet utcáin Emmanuel Macron.
Bár a francia elnök akkor még nem sejthette az előrehozott parlamenti választás eredményét, azt látva valóban lenne oka a bujdoklásra: liberális, centrista szövetsége ugyanis súlyos vereséget szenvedett az első fordulóban. A legfrissebb adatok szerint koalíciója, az Ensemble (Együtt) a voksok 20,8 százalékát és ezzel mindössze a harmadik helyet szerezte meg, jelöltjei pedig a választókörzetek csaknem felében már most elbuktak.
Újabb csatát nyertek Le Penék
A három héttel ezelőtti európai parlamenti (EP) választáshoz hasonlóan az első helyen ezúttal is Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés végzett, amelyre a franciák 33,2 százaléka szavazott. A nacionalista párt, amelynek Le Pen a parlamenti frakcióvezetője, Jordan Bardella pedig az elnöke, azzal kampányolt, hogy visszaszorítja a migrációt, visszaállítja a jog és a rend uralmát, valamint emeli az életszínvonalat.
Fotó: EPA/Cuenta Oficial Marine Le Pen
A második helyet a kommunisták, a szocialisták és a Zöldek alkotta tömörülés, az Új Népfront szerezte meg 28 százalékkal.
Franciaország tehát kettészakadt – a jövő hét vasárnapi második fordulóban gyakorlatilag a keményvonalas jobb- és baloldal között kell majd választania.
„Macron megszégyenült. A Nemzeti Tömörülés történelmi előretörést ért el. Bardellának sokkal nagyobb esélye van a miniszterelnöki posztra. Európa második legnagyobb gazdaságát a politikai instabilitás valós veszélye fenyegeti” – összegezte az eredményeket a Politico.
Az ugyanakkor korántsem biztos, hogy Le Pen pártjának sikerül megszereznie az abszolút többséget a második fordulóban. Egy vasárnap este közölt felmérés szerint a Nemzeti Tömörülésnek és szövetségeseinek minimum 230, maximum 310 mandátuma lehet az 577 fős alsóházban – az abszolút többséghez 289 mandátum kell.
Ki fog majd visszalépni?
A nagy szórás nem véletlen: a rekordmagas, 65 százalékon felüli részvételi arány (ennél magasabb részvétel utoljára 1997-ben volt) azzal járt, hogy 315 választókörzetben – azaz a körzetek több mint felében – három jelölt maradt állva, mivel megszerezték a regisztrált szavazók voksainak több mint 12,5 százalékát (ez szükséges ahhoz, hogy indulhasson a második fordulóban).
A nagy kérdés, amely a választás végkimenetelét befolyásolja, hogy ki fog majd visszalépni és kinek a javára a harmadik helyezettek közül.
Macron például fájdalmas dilemma előtt áll: visszalépésre ösztönözze jelöltjei egy részét a nacionalisták megállítása érdekében ( ezzel ugyanakkor még nagyobb szakadékba taszítaná saját pártját), vagy hagyja őket a sakktáblán a győzelem reményében?
A francia elnök egyelőre arra szólította fel a szavazókat, hogy egy „széles, tisztán demokratikus és köztársaságpárti koalíciót” válasszanak jövő vasárnap. Le Pen szintén mobilizációra hívott fel „az emberek győzelme érdekében”, és azt ígérte, hogy „egyetlen francia személy sem veszít a jogaiból”, ha ők kerülnek a hatalomra. (Az országban ugyanakkor 7 millió külföldi él 2020-as statisztikák szerint.)
A második forduló eredményét szakértők szerint azért is nehéz megjósolni, mert – hiába az esetleges visszalépések – sok szavazó már nem hallgat a pártvezetők ajánlásaira. Másrészt a jelöltek elvileg szembeszegülhetnek a központi akarattal, azaz ragaszkodhatnak az induláshoz a második fordulóban.
Le Pen-kormány vagy patthelyzet?
A France 24 összességében azt tartja valószínűbbnek, hogy Le Pen pártjának nem lesz abszolút többsége a parlamentben, és egyik oldalon sem lesz kormányzóképes koalíció – azaz Európa második legnagyobb gazdasága politikai patthelyzetbe kerülhet.
Ennél okosabbak csak vasárnap este leszünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy Macron terve felsült – a francia elnök abban a reményben döntött előrehozott választásokról az EP-választások után, hogy a korábbi elnökválasztásokhoz hasonlóan a franciák most is felsorakoznak majd mögötte, ha a „mérsékeltek” és a „populisták” között kell választaniuk.
A választók azonban most egyértelműen megüzenték, hogy változást akarnak, és azt szeretnék, ha Macron – akinek elnöki mandátuma 2027-ig szól – és koalíciója megosztaná a hatalmat más politikai erőkkel.
Ez már szinte biztosan meg fog történni, csak a változás iránya a kérdéses.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
