Az elmúlt harminc év, de főleg a World Trade Center elleni szörnyű támadás teljesen megváltoztatta a repülés biztonsági szabályrendszerét. Bár a légiközlekedés egyre biztonságosabb, ha a statisztikákat nézzük, a fedélzet mindig veszélyes üzem. A kötelező előírások betartatása soha nem öncélú. A téma különösen akkor kerül a címlapokra, ha légiszerencsétlenség történik, ami januárban sajnos több helyen előfordult.
Ma már tudjuk, milyen tárgyakat nem szabad a fedélzetre felvinni, de így is előfordul, hogy valaki magánál felejt fémszerszámot, ollót vagy folyadékot. Mi történik az elkobzott holmikkal? A fémtárgyakat, például a többfunkciós szerszámokat, késeket és egyéb nem folyékony dolgot egy lezárt szemetesbe helyezik. Majd ezek egy központi raktárba kerülnek, és gondos átvizsgálás után, bizonyos esetekben, elárverezik azokat.
A folyadékokat, géleket és aeroszolokat mindig kidobják, ezek nem használhatók fel újra és másnak sem adhatók át, ezért megsemmisítik őket. Mi van, ha valaki véletlenül tiltott tárgyat akar felvinni a fedélzetre? A Travel and Leisure turisztikai szaklap az amerikai szokásokat veszi számba. Ha a repülőtéren parkol a turista, kiléphet a biztonsági zónából, és visszamehet az autójához a tiltott tárggyal, ha van erre ideje a repülés előtt. Bonyolultabb dolog, ha valaki már feladta a poggyászát és abba akarja belehelyezni. Sokszor a legegyszerűbb megválni a filléres holmiktól.
Ha a tárgy érzelmi értéket képvisel, bizonyos amerikai repülőterek felajánlják, hogy – kisebb tételeket – postáznak az utas otthoni címére, térítés ellenében. A nagyobb repülőtereken külön részleg foglalkozik ezzel, míg a kisebbekben egyes ajándékboltok intézik e szolgáltatást. A legjobb megoldás azonban az, ha elkerüljük a tárgy elkobzását.
A leggyakrabban kidobandó tárgyak a folyadékok, valamint a fémeszközök, illetve a paprika spray, amit főleg szingli amerikai nők hordanak mindig magukkal, biztonsági okból. Ez azonban a fedélzeten veszélyes tárgynak minősül, főként a pilóták szeme világa és a tájékozódás miatt. A többi tiltott cikk gyakorisága a reptér helyétől is függ, például a Seattle-ben lévő Tacoma repülőtéren mindig sok ember utazik túrabotokkal, baseball- és golfütőkkel.
De ha valakinek orvosilag igazoltan szüksége van mankóra, akkor az engedélyezett, akárcsak egyes spray-k, csecsemőtápszerek vagy speciális folyékony gyógyszerek felvitele. Ezeket még a helyszínen tesztelik, ezért a megszokottnál jóval előbb tanácsos útnak indulni.
Nem mindegy, hová ülünk? Fotó: Depositphotos
Ezt a kérdést teszi fel egy másik cikkben a szakújságíró. Mai ésszel felfogni is nehéz, hogy valaha lehetett cigarettázni a fedélzeten. Talán van, aki még emlékszik a repülés aranykorára, amikor a jegy árában – a MALÉV-nél is – benne foglaltattak a borok, és koccintás után nagyon sokan rágyújtottak, vagy ha már tilos volt, akkor még évekig a mosdóban titokban dohányoztak.
Ma a földi várótermekben is csak néhány kijelölt sarokban lehet dohányozni (miközben a duty free shopok tömve vannak dohányáruval). Immár több mint 35 éve, hogy az összes amerikai belföldi járat nemdohányzó lett. Ma nagyon kevés légitársaság engedélyezi a dohányzást, de kivételt képezhetnek a magángépek.
Szóval, ennek ellenére miért találunk még mindig hamutartókat a fedélzeten? Sajnos, még ma is akadnak, akik megszegik a szabályokat, akkor viszont a csikket mindenképp a hamutartóba kell dobni, nem pedig egy gyúlékony anyagokkal teli szemetesbe. Sajnos, az is előfordult már, hogy a pilótafülkében keletkezett tragikus következményekkel járó tűz oka az volt, hogy egy pilóta rágyújtott.
Ezt a hamutartó szabályt olyannyira komolyan veszik – legalábbis az USA-ban, bár a légiközlekedési szabályok nemzetköziek –, hogy ha nincs hamutartó a fedélzeten, a repülőgép nem szállhat fel. A dohányzás tilalma kiterjed az e-cigarettákra is. Ha elkapnak valakit – amire nagy az esély, mivel a WC-k füstérzékelőkkel rendelkeznek –, akár 4000 dolláros bírságot is kaphat.
Az elmúlt hónapok tragikus balesetei kapcsán felmerült, hogy baleset esetén mely ülések a legbiztonságosabbak. A százalékos különbség nem nagy, de olykor ez is befolyásolhatja az ülések online kiválasztását. Dan Bubb, a Las Vegas-i Nevadai Egyetem professzora szerint –a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal (FAA) 35 évre vonatkozó, elemzése alapján – a repülőgépek hátsó harmadában lévő ülések halálozási aránya 32 százalék volt, míg a középső harmadban lévő ülések 39, az első részben pedig 38 százalékos. A statisztika szerint a repülőgép hátsó középső ülései a legbiztonságosabbak, itt mindössze 28 százalékos a halálozási arány. Összehasonlításképpen: a kabin közepén lévőknél 44 százalék.
Hol kevésbé veszélyes ülni?
Ezek persze csak statisztikai átlagok. Amikor 1989-ben a United Airlines 232-es járata lezuhant, a 184 túlélő többsége a gép középső harmadában ült. Az 1977-es tenerifei, a légiközlekedés történetében legsúlyosabb, 583 ember halálát okozó balesete során a 61 túlélő főként a Pan Am repülőgép elején ült.
MI a helyzet a mobilunkkal? Miért is kell azokat kikapcsolni, illetve repülő üzemmódba helyezni? Az Allianz Travel Insurance felmérése szerint az utasok 17,2 százaléka soha nem kapcsolja ki a telefonját a fedélzeten, pedig a személyi elektronikus eszközök zavarhatják a repülési műszerek elektronikáját. A legtöbb pilóta úgy vélekedik, hogy ha nem kapcsolja ki valaki a mobiltelefonját, az megbolondíthatja a navigációs műszereket. Márpedig, ha fennáll a veszély lehetősége, bármi is legyen annak az oka, azt el kell kerülni.
A stewardessek üléspozíciója sem véletlen
Az utasok talán azt is észrevehették, hogy a légiutas-kísérők kissé szokatlan pozíciót vesznek fel- és leszállás közben: gyakran a kezükre támaszkodva ülnek. Ez egy biztonsági pozíció – mondta a Travel + Leisure-nek Hilary Clark, a Planet 9 magánrepülőgép-társaság fedélzeti szolgáltatásokért felelős igazgatója. Aminek az az oka, hogy a fel- és leszállás a repülésnek azok a szakaszai, amikor a legtöbb baleset fordul elő, így a légiutas-kísérők olyan pozíciót vesznek fel, amely felkészíti őket a hatékony és azonnali cselekvésre. Márpedig a légiutas-kísérők elsődleges feladata az utasok biztonságának megőrzése – nem csak italok és harapnivalók felszolgálása –, azaz, hogy folyamatosan felkészüljenek a vészhelyzetekre.
Közben fejben memorizálják a sürgőségi eljárások idején szükséges teendőket, hogy készen álljanak az ilyenkor szokásos rutineljárások végrehajtására. Ez körülbelül 30 másodpercet vesz igénybe, melybe beletartozik az is, hogy az utasoknak nem engedik levinni a csomagjaikat vészhelyzet esetén a csúszdán, mert ezzel is értékes másodpercek veszhetnek el, illetve előfordulhat, hogy az ominózus poggyász elakad, ami emberéletekbe kerülhet.
Ne aludjunk fel- és leszállás közben!
Ami az utasokat illeti, nem elég, hogy mindig tartsuk bekötve a biztonsági övet. Fel- és leszállás közben a legjobb, ha éberek maradunk – tehát ne aludjunk –, hogy jobban felkészüljünk bizonyos problémákra. De ha meghalljuk a gép hangjelzését felszállás után – ekkor kelnek fel a légiutas-kísérők a helyükről –, hátradőlhetünk, pihenhetünk, és élvezhetjük a repülést.
Nem ötletszerű a lámpák tompítása sem, fel- és leszálláskor. A kabinban a fények ilyenkor azért halványulnak el, hogy ha szükség van rá, könnyebben evakuálhassuk az utasokat – mondta Sue Fogwell, a United Airlines egykori légiutas-kísérője a Travel + Leisure-nek.
A szemünknek alkalmazkodni kell a kinti fényviszonyokhoz
Amikor világos környezetből sötétbe váltunk, szemünknek 20-30 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy teljesen akklimatizálódjon. Kényszerleszállás esetén, amikor minél gyorsabban kell kiüríteni a gépet, a lehető legélesebb látás életfontosságú. Fogwell megjegyzi, hogy amikor a szemünk hozzászokik a sötétséghez, jobban látjuk a padlólámpákat, amelyek a kijáratokhoz vezetnek. Hasonlóképpen, ha kint világos van, a légiutas-kísérők felkapcsolják bent a lámpákat, hogy az utas szeme gyorsan megszokja a fényt, amikor kiszáll a gépből. Ezek a látszólag apró részletek az esetleges evakuálás feltételeinek optimalizálásáról szólnak.
A légiutas-kísérők arra is szokták kérni az utasokat, hogy húzzák fel az ablak árnyékolóit, mert így könnyebben felmérhetik azokat a külső veszélyeket – tüzet vagy bármi mást –, amelyek indokolják a vészkiürítést – emlékeztetett rá Patrick Smith, az AskThePilot.com pilótája.
Csak 90 másodperc áll rendelkezésre egy teljes repülőgép evakuálására – ez az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság által meghatározott szabály –, tehát az időtényező a legfontosabb. Márpedig a repülőgép-balesetek – mint már említettük – általában fel- vagy leszállás után történnek. A tragédiák persze így sem kerülhetők el mindig, de segíthet, ha tisztában vagyunk a repülés belső szabályrendszerével.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államok szerint megállapodás született Oroszországgal és Ukrajnával a tengeri tűzszünetről a Fekete-tengeren a biztonságos hajózás érdekében.
Hiába tárgyalt egymással Moszkva és Washington kétszer is bő egy hónapon belül, a fegyverek továbbra sem hallgattak el. Bár a legfrissebb hírek szerint a Fekete-tengeren tűzszünet jöhet, a Kremlnek jelenleg nem érdeke a háború teljes leállítása – amíg a hadserege képes újabb területeket elfoglalni. Nagyító alatt ezúttal a háború darwini törvényei.
Egy kínai technológiai vállalat által működtetett homályos céghálózat próbálta meg toborozni a közelmúltban elbocsátott alkalmazottakat – derül ki álláshirdetésekből és egy kutató által feltárt adatokból.
Az északi EU-országokban tervezett új atomerőmű-projektek jelenleg nem gazdaságosak az alacsony áramárak és az erős piaci ingadozások miatt – közölte a finn Fortum energiaszolgáltató.
Döntött az amerikai kormány arról, milyen hatodik generációs vadászgépet építtet meg. De majdnem ennyire izgalmas az is, hogy kivel. Képes lesz a Boeing leszállítani azt a vadászt, amely fenntartja a légtér amerikai uralmát? Milyen lesz az F-47-es?
Hamdan Ballalt, a No Other Land című film egyik társrendezőjét támadták meg, mielőtt az izraeli hadsereg őrizetbe vette volna – állítják az eseményt szemtanúként követő aktivisták.
