Nagy-Britannia és Franciaország áll az élére egy új békejavaslat-tervezet kidolgozásának, amelyet Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök tervez Trump elnök elé terjeszteni, és amely összefoglalná az európaiak biztonsági kötelezettségvállalásait Ukrajnával kapcsolatban. Macron a Le Figaro című lapnak adott vasárnap esti interjújában sürgette az uniós országokat, hogy drasztikusan, a GDP 3 százaléka fölé emeljék a védelmi kiadásaikat.
Európa felfegyverzése
A francia elnök sürgette az EU-t, hogy a kohéziós alapokat és a meglévő programokat, „amelyeket nem használnak fel”, a védelmi kiadások növelésére fordítsa. Macron így fogalmazott: „Felhatalmazást kell adnunk a Bizottságnak, hogy innovatív finanszírozást használjon fel. Ez vagy közös hitelfelvételt jelent, vagy az Európai Stabilitási Mechanizmust… első körben 200 milliárd euróra van szükségünk ahhoz, hogy beruházni tudjunk”.
Fotó: MTI / EPA / Reuters pool
„Sürgősen fel kell fegyverkeznünk Európában” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a vasárnapi londoni csúcstalálkozó után. Hozzátette, hogy a Bizottság csütörtökön, amikor az európai vezetők csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben, „átfogó tervet” fog előterjeszteni erre vonatkozóan.
Az uniós kormányok által erre a találkozóra készített, a Politico által megszerzett dokumentumtervezet sürgeti a Bizottságot, hogy „haladéktalanul” adjon nagyobb költségvetési mozgásteret az országoknak, és javasoljon „uniós szinten” további finanszírozási forrásokat a védelem számára, beleértve a regionális fejlesztésre fordítandó források átirányításának lehetőségét. Felszólítják az EU végrehajtó testületét, hogy „gyorsan nyújtson be vonatkozó javaslatokat”.
Az említett dokumentum szerint a Bizottság az uniós vezetőknek címzett levélben különböző „finanszírozási lehetőségeket” fog felajánlani.
Elképesztő összegek röpködnek
Az uniós erőfeszítésekkel párhuzamosan Németország várható koalíciós partnerei, az SPD és a CDU is tárgyalásokat folytat a védelmi és infrastrukturális kiadások közel 1000 milliárd eurós növeléséről. A pártoknak tanácsot adó közgazdászok azt javasolják, hogy hozzanak létre védelmi és infrastrukturális alapokat, 400 milliárd, illetve 500 milliárd euró értékben.
A Kieli Intézet becslése szerint Európának további 300 ezer katonára és a védelmi kiadások 250 milliárd dolláros növelésére lenne szüksége ahhoz, hogy védelmi képességei siralmas helyzetét egyáltalán helyrehozza. A kiadások még rövid távon is teljesíthetőnek tűnnek, a létszámnövelés viszont nem.
A belga De Standaard szerint az európaiak elsődleges prioritása most az időnyerés kell, hogy legyen:
„Külsőleg nyugodtan és határozottan meg kell őrizniük a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és másokkal, hogy megmentsék, ami még menthető.
A helyzet példátlan, de bizonyos értelemben visszatérést jelent Neville Chamberlain brit miniszterelnök 1938-as „megbékélési” politikájához, amelyért démonizálták, noha ő is az időnyerés célját követte.
Keir Starmer és Emmanuel Macron egyértelműen felismerte ezt.
Ugyanakkor nincs egy másodperc vesztenivalója sem, amikor az újrafegyverkezésről és arról van szó, hogy Európa a saját kezébe vegye a sorsát.”
Honnan vegyünk el?
A The Economist egy „eladósodott, elöregedő kontinensről” panaszkodik, amely alig növekszik, nem tudja megvédeni magát, és nem képes kemény erőt felmutatni, és „költségvetési forradalmat” sürget. A befolyásos lap kifejti: „Európának csökkentenie kell a jólétet: Angela Merkel, Németország korábbi kancellárja azt szokta mondani, hogy Európa a világ népességének 7 százalékát, a GDP 25 százalékát, de a szociális kiadások 50 százalékát adja”.
Az USA NATO-ban betöltött kritikusan fontos szerepe – a nagy létszámú multinacionális erők tervezése, koordinálása és irányítása – pedig még hosszú évekig sem lesz pótolható. Ahogyan az USA valós idejű taktikai hírszerzési és célzási képességei sem. Friedrich Merz, aki lelkesen indítana német Taurus rakétákat Oroszország ellen, valószínűleg kétszer is meggondolná ezt a bátorságot, ha az USA nem lenne ott, hogy ezt támogassa.
Európa azután álmodozhat stratégiai autonómiáról, hogy Ukrajnában béke lesz. De egyelőre nincs katonai képessége arra, hogy szembeszálljon, vagy aláássa a Trump-féle béketervet.
Musk már a NATO-t is szétverné
A NATO-szövetség, amely a második világháború vége óta Amerika nukleáris ernyője alatt tartja Európát, most közvetlen fenyegetéssel néz szembe. Musk ezt vasárnap azzal tette egyértelművé, hogy újraposztolta Gunther Eagleman vezető Trump-támogató nyilatkozatát, amelyben kijelentette: „Ideje kilépni a NATO-ból és az ENSZ-ből”, és saját támogatását is hozzátette: „Egyetértek”. Emellett felerősítette Thomas Massie republikánus kongresszusi képviselő posztját is, aki a NATO-t „hidegháborús relikviaként utasította el, amelyet a Smithsonian Múzeumban egy beszélő kioszkba kell helyezni”.
A nyilvánvaló valóság az, hogy Trump január 20-i bejövetelével az európai biztonságot évtizedekig alátámasztó szerződés megszűnt. Európa a gazdasági fejlődést helyezhette előtérbe, miközben az USA egyre növekvő, szinte az egész kontinensre kiterjedő biztonsági ernyőt nyújtott.
Most Trump elkötelezettsége a NATO mellett bizonytalan, és nem világos, hogy az Európában állomásozó mind a 100 ezer amerikai katona marad-e.
Egy ideje már világos, hogy az USA-nak más biztonsági prioritásai vannak – belföldön és a Csendes-óceánon, ahol hosszú távú kihívást lát Kína részéről. Ezt a NATO-szövetségesek már egy évtizede tudták, de eddig semmi sem bírta rá őket cselekvésre.
A múlt pénteki incidens a Fehér Házban fölrázta Európát. De hogy a NATO túlél-e? Nos, az Trump kiszámíthatatlan karakterét ismerve már nehezebben megválaszolható kérdés.
