Mit keresett Szijjártó Péter Egyenlítői-Guineában?

Ezekről lesz szó a cikkben:

• Moszkva taposta ki az utat Szijjártó Péter előtt?
• A belarusz kapcsolat
• Kínai haditengerészeti támaszpont?
• Területi viták

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a fekete-afrikai Egyenlítői-Guineában járt. Vajon milyen gazdasági előnyöket hozhat ez az út hazánk számára? Milyen geopolitikai összefüggésben került sor erre a látogatásra? 

Magyar lehetőségek: víz, szénhidrogén, mezőgazdaság és oktatás

A magyar külügy történetében először utazott ilyen magas rangú vezető ebbe az országba. Szijjártó Péter az MTI jelentése szerint közölte, hogy hazánk "kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést indít Egyenlítői-Guineával, amelynek négy fő területe a gazdaság, az energia, a vízügy és az oktatás lesz. Egyeztetések zajlanak a gazdasági együttműködési szerződésről, amelynek az egyik fő célja, hogy a magyar vállalatok részt vegyenek a vízellátási rendszerek modernizálásában és a vízbiztonság fejlesztésében."

„Másrészt arra fókuszál ez az együttműködés, hogy Egyenlítői-Guinea OPEC-tag, nagyon fontos kőolaj- és földgázkitermelő. Jól tudjuk, hogy mind a kőolaj-, mind pedig a földgázmezők fáradnak, kezdenek kiürülni. Magyarországon kifejlesztettük a technológiát, amellyel a kifáradó kőolaj- és földgázmezőkből a kitermelés továbbra is lehetséges hatékonyan és környezetkímélő módon. Ezen technológiánkkal Egyenlítői-Guinea gazdaságának fejlesztéséhez hozzá tudunk járulni" – tette hozzá.

A miniszter szerint a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák iránt is komoly az érdeklődés. Emellett arról is megállapodtak, hogy egyenlítői-guineai diákok tanulhatnak majd állami ösztöndíjjal a magyar egyetemeken, elsősorban az egészségügyi képzésre koncentrálva.

Az orosz miniszterelnök-helyettes két hete járt ott

Szijjártó Pétert megelőzte az egyik magasrangú orosz kormánytag. Oroszország és Egyenlítői-Guinea megvitatta az orosz vállalatok olaj- és gázprojektekbe való belépésének feltételeit az afrikai országban, valamint ipari berendezések szállítását - közölte az orosz kormány Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes és Antonio Oburu Ondo, Egyenlítői-Guinea bányászati ​​és szénhidrogénügyi miniszterének megbeszélése után szeptember 27-én, ahogy arról az Interfax beszámolt. A napenergia-termelés, a békés célú atomenergia és az LNG-termelés is terítékre került. A két politikus a két ország OPEC+-on belüli együttműködéséről is tárgyalt.

Oroszország jelenleg gyógyszeripari termékeket, valamint ásványi és műtrágyákat exportál Egyenlítői-Guineába. A felek azt is megállapították, hogy idén nőtt a kereskedelmi forgalom, és megállapodtak abban, hogy konzultációs mechanizmust hoznak létre a gazdasági, kereskedelmi és befektetési együttműködési kérdésekben.

Meghívás Putyinnak, a letartóztatás veszélye nélkül

Az afrikai ország vezetője közel egy éve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott annak Moszkva közeli dácsájában. Az orosz vállalatok komolyan érdeklődnek az afrikai országokkal, különösen Egyenlítői-Guineával való együttműködés iránt – mondta az orosz elnök, kiemelve, hogy elsősorban az ásványkincsek kitermelésében rejlő lehetőségekre gondol – jelentette az Interfax. Oroszország tavaly nyitott nagykövetséget Egyenlítői-Guineában.

Az afrikai ország vezetője két hete részt vett Moszkvában az Orosz Energia Hét rendezvényén. Obiang múlt csütörtökön az orosz parlament alsóházában, a Dumában is beszédet tartott - számol be róla a The Diplomat in Spain. „Készen állunk arra, hogy az Oroszország-Afrika Csúcstalálkozónak modern nyaralóvárosunkban, Sipopoban adjuk otthon, ahol ehhez minden szükséges infrastruktúrával rendelkezünk” – olvasható az egyenlítői-guineai kormány honlapján.

Az egyenlítői-guineai kormány szívesen venné az orosz képviselők részvételét az eseményen, különös tekintettel „Vlagyimir Putyin őexcellenciájára, akinek személyes jelenléte nagy megtiszteltetés lenne népünk számára. Mivel Egyenlítői-Guinea nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, minden szükséges feltételünk megvan ahhoz, hogy az orosz elnök a letartóztatás veszélye nélkül látogassa meg az országot" - tette hozzá Obiang.

A belarusz vezér már meglátogatta

Az egyenlítői-guineai elnök, elsőként az afrikai ország történelmében, tavaly szeptemberben felkereste Belaruszt, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel találkozott. Ott elítélte a „nyugati multinacionális cégek diktátumait”, ezzel a Kreml frázisait ismételve. Lukasenka a látogatást tavaly decemberben viszonozta. Megállapodásokat írtak alá egy regionális központ első szakaszának elindításáról, amely a fehérorosz termékeket népszerűsíti a közép- és nyugat-afrikai piacokon – számol be róla az Africa News. Az ipari, oktatási, egészségügyi és mezőgazdasági projektek 2026-ra fejeződnek be.

Az „Európa utolsó diktátorának" nevezett Lukasenka csaknem 30 éve van hatalmon. A nyugati országok szankcionálták a Kreml-szövetséges Belaruszt Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója miatt. Afrikai útjával ezen elszigeteltségén kívánt változtatni - értékeli a lap.

Kínai haditengerészeti támaszpont?

Korábban felmerült, hogy az ország kínai haditengerészeti támaszpontnak is otthont ad. Ahogy a Modern Diplomacy írta még idén februárban: Peking nemzetközi kereskedelme védelme érdekében nyugat-afrikai tengeri biztonságával is foglalkozik, ami arra késztette, hogy megerősítse tengeri jelenlétét Afrika nyugati partján. Ez fokozza Washington aggodalmát azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Peking haditengerészeti katonai támaszpontot létesít Egyenlítői-Guineában, amint azt 2022 márciusában meg nem erősített források jelezték.

Kína rendelkezik a világ legnagyobb haditengerészetével, becslések szerint 355 haditengerészeti hajója van szemben a 297 amerikai hajóval. Ezért a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy haditengerészeti bázist találjon magának az Atlanti-óceánon, átellenben az Amerikai Egyesült Államok keleti partjával. Kína aktívan törekszik nyolc haditengerészeti bázis létrehozására: Hambantota Srí Lankán, Bata Egyenlítői-Guineában, Gwadar Pakisztánban, Kribi Kamerunban, Ream Kambodzsában és Luganville Vanuatuban, Nacala Mozambikban és Nouakchott Mauritániában. Kína 2022-ben biztonsági megállapodást is kötött a Salamon-szigetekkel is, amely lehetővé tette számára, hogy biztonsági erőket telepítsen ebben a Csendes-óceáni szigetországban, közel Ausztráliához és amerikai befolyási területekhez.

„Obiang rájött, hogy kihasználhatja ezt a Kína-kártyát, és ráveheti az Egyesült Államokat, hogy másfelé nézzen az elcsalt választások, a semennyire sem létező jogállamiság és a burjánzó korrupció helyett" - mondta Tutu Alicante, az EG Justice emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó szervezet igazgatója a Foreign Policy-nak még 2022-be.

Volt spanyol gyarmat

Egyenlítői-Guinea - hivatalos nevén Egyenlítői-Guineai Köztársaság - az Atlanti-óceán partján fekszik, területe 28 ezer négyzetkilométer. Korábban Spanyol-Guinea néven Spanyolország gyarmata volt, függetlenségét 1968. október 12-én nyerte el. Az ország lakossága 1,8 millió fő.

Két részből áll, egy szigeti és egy szárazföldi régióból. A szigeti régió Bioko (korábban Fernando Pó) szigeteiből áll a Guineai-öbölben és Annobónból, egy kis vulkáni eredetű szigetből, amely az ország egyetlen, az Egyenlítőtől délre eső része. Bioko-sziget Egyenlítői-Guinea legészakibb része, és itt van az ország fővárosa, Malabo. Az ország hivatalos nyelve a spanyol, de később a franciát és a portugált is hivatalos nyelvvé minősítették, bár ezeket kevesen beszélik.

A függetlenég megszerzése után Francisco Macías Nguema az ország máig egyetlen szabad és tisztességes választásán lett az elnök, azonban 1972-ben élethossziglani elnöknek nyilvánította magát. Unokaöccse, Teodoro Obiang 1979. augusztus 3-án egy véres államcsíny során menesztette nagybátyját. Több mint kéthetes polgárháború során Macías Nguemát elfogták, bíróság elé állították és kivégezték. Obiang azóta tekintélyelvű elnöke az országnak. 2022 novemberében Obiangot újraválasztották a szavazatok 99,7 százalékával, azonban az ellenzék választási csalással vádolta az elnököt.

1995-ben a Mobil amerikai olajtársaság olajat fedezett fel Egyenlítői-Guineában. Az ország ezt követően gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül, de az ország olajvagyonából származó bevételei nem gazdagítják a lakosságot, és az ország az ENSZ humán fejlettségi indexének alján áll. 2011-ben a kormány bejelentette, hogy új fővárost tervez az országnak a szárazföldi részen, Oyala néven, amelyet 2017-ben Ciudad de la Paz-ra, azaz „A béke városának" nevezték át.

Területi vita

Az országnak területi vitája van déli szomszédjával Gabonnal. Az afrikai szomszédok, mindketten jelentős olajtermelők, az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfelsőbb bíróságát kérték, hogy rendezze azt a vitát, amelynek középpontjában a Gabon partjainál található, kisebb, mint egy kilométer hosszú Mbane sziget áll. A konfliktus 1972 óta tart. amikor Gabon hadserege elűzte Mbaneból az egyenlítői-guineai katonákat. Gabon azóta saját katonai jelenlétet állított fel a gyakorlatilag lakatlan, mindössze 30 hektáros szigeten.

A vita azonban a 2000-es évek elejéig kevés vizet zavart, de újraéledt az olajlelőhelyek lehetőségének feltűnésével - írja a Reuters. 2016-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezete által folytatott több éves közvetítés után, az országok aláírtak egy megállapodást, amely végül a hágai Nemzetközi Bíróságot (ICJ-t), hatalmazta fel a vita rendezésére. Egyenlítői-Guinea a szigetekre vonatkozó igényét egy 1900-as egyezményre alapozza, amely felosztotta a francia és a spanyol gyarmati vagyont Nyugat-Afrikában. Gabon ugyanakkor azt állítja, hogy az ICJ-nek egy másik, 1974-es megállapodásra kell alapoznia az ítéletét. Egyenlítői-Guinea friss érvei szerint a Gabon által az 1974-es megállapodás bizonyítékaként bemutatott dokumentum aláíratlan, és nem eredeti. A bíróság várhatóan valamikor jövőre hozza meg végleges és kötelező érvényű ítéletét.

Gázzal is üzletelnének

Az egyenlítői ország az olajon kívül gázforrásokkal is rendelkezik. Nigéria és Egyenlítői-Guinea megállapodást írt alá egy gázvezeték létesítéséről és üzemeltetéséről - jelentette a Reuters augusztus közepén, amikor Bola Tinubu nigériai elnök háromnapos látogatása során találkozott Teodoro Obiang Nguema Mbasogo egyenlítő-guineai elnökkel a közép-afrikai Egyenlítői-Guineában. Nigéria és Marokkó még 2016-ban megállapodott egy olyan vezeték megépítésében, amely a regionális integráció előmozdítása és az energiabiztonság fokozása mellett az afrikai gáz Európába irányuló exportját is lehetővé tenné.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által támogatott projekt várhatóan 25 milliárd dollárba kerül, kapacitása pedig évi 30 milliárd köbméter, három szakaszban valósul meg, és a meglévő infrastruktúrához kapcsolódik.