Donald Tusk szerdán ismertette az európai parlamenti (EP) képviselőkkel Lengyelország uniós tanácsi elnökségének céljait, középpontban az európai biztonsági stratégiával.
Az EP közleménye szerint a strasbourgi ülésteremben tartott vitában a lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a biztonság kulcsfontosságú prioritás Európa számára a határain dúló konfliktus, az Egyesült Államokban végbemenő politikai változások, illetve „a fegyverként használt hazugságok” és „az online dezinformáció” jelentette kihívások miatt.
Szerinte a GDP akár 5 százalékát is szükséges a biztonságra és a védelemre költeni, és figyelmeztetett, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát a túlélés érdekében.
„Az emberek nem társíthatják a demokráciát az erő hiányával,” mondta. „Ne Amerikától kérdezzék, mit tehetnek ők a biztonságunkért, kérdezzék meg önmaguktól, mit tehetünk mi a biztonságunkért”.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Tusk beszélt arról is, hogy a lengyel elnökség minimálisra kívánja csökkenteni az illegális migráció veszélyét, mivel Európa vezetőinek felelőssége megőrizni határai és területe biztonságát. De ragaszkodott ahhoz, hogy ezt nacionalista és idegengyűlölő jelszavak nélkül is meg lehet tenni.
Az EU bővítésére és Ukrajna csatlakozására is utalt, mint jövőbeli célokra.
Az energiaárak és a harmadik országoktól, különösen Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése szintén prioritás Lengyelország számára, fogalmazott, Tusk szerint a jogszabályok felülvizsgálatára van szükség – többek között a zöld megállapodás keretében – annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok olcsóbb energiához férjenek hozzá. „Meg kell védenünk az éghajlatot, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk versenyképesek.”
Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban a gazdák terheinek enyhítése mellett érvelt. Tusk felhívta a figyelmet az egészségbiztonság fontosságára is, valamint arra, hogy meg kell védeni az európai fiatalokat bizonyos online tartalmaknak való káros kitettségtől.
„A jövőnk a mi kezünkben van, nem a kínaiakéban vagy az amerikaiakéban, és nem szabad félnünk” – zárta beszédét.
Az Európai Bizottság nevében Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos kiemelte, hogy egységesen ki kell állni Ukrajna mellett, és el kell fogadni az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Bejelentett egy, a Gázai övezet újjáépítésére irányuló tervet, és a Palesztin Hatóságnak szóló többéves támogatási programot, amely „a kétállami megoldáshoz vezető utat előkészítő reformokra épül”.
Ezután Šuica ismertette a lengyel elnökség hét biztonsági dimenziójának keretében elérendő bizottsági célokat.
Ezek között szerepel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv, a visszatéréssel és az illegális migránsokkal kapcsolatos új javaslatok, illetve a biztonságos harmadik országok listájának frissített koncepciója, a Demokrácia Pajzsról szóló, hamarosan megjelenő javaslat és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési terv.
Felszólalásában több EP-képviselő méltatta az EU Tanácsának vezetésében történt változást (az előző félévben Magyarország látta el a soros elnökséget), és Tusk kormányfőnek „a jogállamiság és a demokratikus értékek fenntartása érdekében” tett erőfeszítéseit mind hazai, mind európai szinten.
A felszólalók többsége támogatta a lengyel elnökség felhívását, hogy helyezzék a biztonságot előtérbe. Kiemelték a katonai kiadások növelésének, az erős védelmi ipar fejlesztésének, illetve a NATO-val és a nem uniós országokkal való fokozott együttműködésnek a szükségességét.
Sok képviselő úgy vélte, az európai biztonságot „az energiafüggetlenségen keresztül” is meg kell valósítani. Szorgalmazták, hogy az EU folytassa erőfeszítéseit az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentésére, és egyúttal biztosítsa a polgárok számára a hozzáférést a megfizethető energiához. Többen hangsúlyozták a modern és biztonságos digitális szolgáltatások fejlesztésének fontosságát a külföldi szereplők beavatkozása és dezinformációja ellen.
Más képviselők egyetértettek Tusk kormányfőnek az illegális migráció csökkentésére irányuló felhívásával, és néhányan hangsúlyozták, hogy el kell kerülni, hogy a migrációt fegyverként használják, és ehelyett a szolidaritáson alapuló rendszert szorgalmazták.
Több képviselő ugyanakkor azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát Lengyelországban, és bírálták kormányának lépéseit, áll az EP közleményében.
A vitát itt lehet megtekinteni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
