„Hogy is mondjam, az elnök azt tanácsolta nekünk, hogy ne legyünk naivak, és értsük meg, hogy milyen sok ember és érdek érintett a jelenleg zajló folyamatokban” – mondta a Faridaily nevű Telegram-csatornának egy forrás, aki részt vett az orosz üzleti vezetők és Vlagyimir Putyin orosz elnök között kedden zárt ajtók mögött lezajlott beszélgetésen. Erre egy vezető üzleti lobbiszervezet, az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének évente megrendezendő kongresszusának peremén került sor.

Nem lesz gyors megegyezés

A Meduza orosz kormányfüggetlen lap által ismertetett cikk szerint forrásaik (közülük kettő személyesen vett részt a találkozón, egy pedig beszélt a résztvevőkkel) egybehangzóan azt állították, hogy Putyin azt mondta: ne várjanak gyors egyezséget az ukrajnai háború ügyében!

A bizalmas ülés egy másik résztvevője szerint az orosz elnök úgy vélekedett, hogy még ha el is törölnék az országa elleni szankciókat, az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig találnának módokat a nyomásgyakorlásra. Egy harmadik pedig úgy összegezte Putyin mondandóját, hogy „nem lesz könnyű fordítani az egész gépezeten”, tehát a háborún és a szankciókon.                      

Az orosz elnök a kongresszus nyilvános részén is óva intette az üzleti vezetőket az idő előtti optimizmustól. Szintén arra figyelmeztetett, hogy a büntetőintézkedések nem fognak az egyik napról a másikra megszűnni.

Az orosz katonai agresszió kezdete, 2022. február 24-e után kivonult nyugati cégek esetleges visszatérésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy „a dolgok már nem lesznek olyanok, mint régen.”

Az említett Telegram-csatorna forrásai a Putyinnal folytatott beszélgetésükből összességében azt szűrték le, hogy „a tárgyalások nehezek lesznek és el fognak húzódni”, az amerikai fél optimista nyilatkozatai ellenére is.

Putyin az esemény nyilvános részén arról is beszélt, nincs értelme abban reménykedni, hogy (egy esetleges megállapodás után) ismét teljesen szabad lesz a kereskedelem és a tőkeáramlás, és arra sem szabad számítani, hogy „a nyugati mechanizmusok megvédik majd a befektetők és a vállalkozók jogait.”

Odesszát nem kérik, ha... 

Az orosz Kommerszant értesülései szerint az orosz elnök területi kérdésekről is beszélt zárt ajtók mögött: 

Moszkva nem tart igényt Odesszára és Ukrajna más területeire, amennyiben  mind a 2014-ben elcsatolt Krím, mind a 2022 őszén elcsatolt területek (Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck) oroszként lesznek elismerve a béketárgyalások keretében. Herszont és Zaporizzsját még nem tudta teljesen megszállni az orosz hadsereg.   

Egy másik fontos feltétele Moszkvának – tesszük hozzá –, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. 

Kijev a területeiről hivatalosan nem kíván lemondani, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, hogy „ideiglenes jelleggel” gyakorlatilag hajlandó beletörődni az elvesztésükbe. Emellett biztonsági garanciákat szeretne kapni a Nyugattól arra, hogy Oroszország nem támadja meg ismét egy tűzszünet után.

A békeszerződés nem reális, a fegyverszünet talán  

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban nemrég arról beszélt, hogy „a tartós fegyverszünet alapvető kérdése a biztonsági garanciák kérdése, és nem a terület”. 

Hozzátette: Ukrajna NATO-tagságát rövidtávon biztosan „el kell felejteni”, ugyanakkor sok más módon is lehet garantálni keleti szomszédunk biztonságát. Ezt az európai országok például bilaterális egyezményekben is megtehetik.

A területi kérdésekkel kapcsolatban – Oroszország Ukrajna nemzetközileg elismert területének mintegy 20 százalékát birtokolja jelenleg – azt mondta: „ezt most nem lehet megoldani”, „békeszerződést most nem lehet kötni”.

Gyarmati István szerint egy hosszú évekig tartó fegyverszünet keretében a határokat gyakorlatilag a frontvonalakhoz igazítanák. 

Putyin egyébként azon a napon, amikor egyeztetett az üzleti vezetőkkel, telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel is. Egyelőre csak abban sikerült elviekben megállapodniuk, hogy Oroszország és Ukrajna 30 napig kölcsönösen lemond az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról.

A harcok azonban azóta sem szünetelnek, sőt. Kijev és Moszkva például már kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy csütörtökön felrobbantotta a Szudzsa gázmérőállomást az oroszországi Kurszki területen.