Oroszország harca a hidegháború vége óta fennálló világrend ellen az európai populista és euroszkeptikus jobb- és baloldali pártok körében élénk visszhangra talál. Gyakran beszélnek "globalista" erőkről, amelyeket a nemzeti szuverenitást és kulturális identitást fenyegetőnek tekintenek. Putyint ez a szárny erős és konzervatív vezetőnek látja, aki képes megvédeni magát a liberális Nyugattal szemben, amely megpróbálja aláásni ezeket az értékeket.
A közelmúltbeli németországi politikai fejlemények, amelyek középpontjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy héttel ezelőtt, a Bundestagban elmondott beszédének az Alternatíva Németországért (AfD) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pártok általi bojkottálása áll, jelentős geopolitikai következményeket vetítenek előre Európa számára. A Bundestagban történt incidens és ezen euroszkeptikus pártok szélesebb körű választási sikere Németország külpolitikájának és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontjának lehetséges átrendeződésére utal.
Az AfD, amely az EP választáson a szavazatok 16 százalékát szerezte meg - megelőzve Olaf Scholz szociáldemokrata pártját - azt képviseli, hogy Ukrajna vezetőjének "tárgyalnia kell, hogy a haldoklás megálljon", még akkor is, ha ez a terület elvesztésével jár. Ezek a megjegyzések Putyin háborúval kapcsolatos álláspontját tükrözik.
Egy korszak lezárulóban
A Berlini Fal leomlása után Németország legfőbb prioritása az volt, hogy kompromisszumokat kössön az európai nemzetekkel, elmélyítve és kibővítve az EU-t, amelyre a német vezetők úgy tekintettek, mint az ország legfontosabb hozzájárulását a kontinens békéjéhez és jólétéhez. Nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye rögzíti hivatalosan az EU megerősítésének célját, hanem az ország gazdasági modellje is nagymértékben támaszkodik az európai integrációra és a globális piacra jutásra.
De a német pártrendszer tektonikus lemezei komoly elmozdulás alatt vannak az európai parlamenti választások óta. Az újabb, radikális pártok nyíltan megkérdőjelezik a háború utáni konszenzust. A populista jobboldali AfD az EU-ból való kilépést, az Ukrajnának nyújtott támogatás és az Oroszország elleni szankciók megszüntetését, valamint az ország szén-dioxid-mentesítési politikájának visszafordítását szorgalmazza.
Két és fél évvel a jelenlegi kormányzás után az AfD támogatottsága az országos felmérések szerint 16 százalékra emelkedett, és közel 30 százalékot ér el abban a három kelet-német tartományban, ahol ősszel választásokat tartanak. A belföldi hírszerző hatóságok résen vannak, és már három regionális AfD-csoportot szélsőséges csoportnak minősítettek.
Fotó: Depositphotos
A Correctiv német oknyomozó portál szerint az elmúlt években az AfD politikusai az orosz narratívákat és beszédtémákat visszhangozzák, és az Egyesült Államokat "idegen hatalomnak" nevezték. Miután Oroszország 2022 februárjában teljes körűen megszállta Ukrajnát, az AfD politikusai továbbra is Oroszországba és az oroszok által megszállt ukrajnai területekre utaztak.
Egy másik, de baloldali radikális párt, amely 6,9 százalékos támogatottságot ért el az EP-választáson, a BSW, amelyet Sahra Wagenknecht, a populista Die Linke régi vezető személyisége alapított fél éve. Wagenknecht azonnali "béketárgyalásokat" akar Putyin elnökkel és az olcsó orosz szénhidrogénimport folytatását.
Amikor Oroszország agressziós háborújáról és az ukrán nép elleni, nemzetközileg elismert háborús bűnökről van szó, nagyrészt hallgat. Mivel az orosz dezinformációs kampányok az idei választások előtt egyre jobban beindulnak, pártjának jó esélye van arra, hogy bejusson a német tartományi kormányokba.
A BSW és az AfD támogatása a kormánykoalíció tagjainak, a Szociáldemokratáknak, a Zöldeknek és a vállalkozáspárti Szabad Demokratáknak a rovására ment. Ez utóbbiak népszerűsége most történelmi mélyponton van, egyes kelet-német csoportjaik a parlamentben maradáshoz szükséges 5 százalékos küszöbérték alatt vannak.
Tágabb értelemben vett következmények
Az AfD és a BSW, valamint olyan személyiségek, mint Trump és olyan befolyásos hangok, mint Elon Musk - aki nemrégiben megkérdőjelezte az AfD-hez csatolt szélsőséges címkét - felemelkedése a geopolitikai szövetségek és stratégiák szélesebb körű átértékelését jelzi. E pártok populista politikája, beleértve a belpolitikai kérdésekre való összpontosítást, átformálhatja Németország prioritásait, ami a Donald Trump által gyakorolni kívánt külpolitikához vezethet.
Mindkét fél a diplomácia mellett érvel a katonai megoldásokkal szemben. Ez az álláspont a fegyverszállítások csökkentését és a béketárgyalások előmozdítását eredményezheti. Az SPD már az európai választások előtt is megpróbált foglalkozni ezekkel az érzésekkel, de sikertelenül.
Németország álláspontjának változása az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megterhelheti a NATO-n belüli kapcsolatokat, különösen az Oroszországgal szembeni agresszívebb megközelítést támogató országokkal. Az EU-tagállamok eltérő megközelítése az ukrajnai konfliktus kapcsán gyengítheti a tömb egységét, megnehezítve a közös döntéshozatalt és csökkentve az EU befolyását a globális színtéren, nagyobb hatalmat adva a nemzeti kormányoknak.
Márpedig az Ukrajnának nyújtott európai katonai támogatás csökkenése felbátorítaná Oroszországot, és potenciálisan arra késztetné, hogy – a hazánkban már tapasztalható módszerekkel – erőteljesebb pozíciót foglaljon el a térségben.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
