A hibrid hadviselés egyesíti a hagyományos, az irreguláris és a kiber-hadviselést. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek.
A módszer orosz atyja Valerij Geraszimov, a Putyin által 2012-ben kinevezett vezérkari főnök és helyettes védelmi miniszter. 2013. február 27-én jelent meg a hadseregtábornok dolgozata, amelyben leírta, hogy a „színes forradalmak” és az „arab tavasz” teljesen átfogalmazták a hadviselés formáit és tartalmát.
Elvtársi segítség
Az egyik vezető amerikai biztonságpolitikai agytröszt, a The Institute for the Study of War – amelynek igazgatóságában ott ül a CIA volt igazgatója – múlt pénteken figyelmeztetést tett közzé. Eszerint a moszkvai Kreml közvetlen ellenőrzése alá vonta a belarusz állami médiát – valóban, Lukasenka maga állította aznap, hogy „meghívott” több orosz média szakembert, hogy dolgozzanak országának médiájában. Az agytröszt szerint az információs művelet része egy szélesebb körű orosz hibrid hadműveletnek, amely jelenleg folyik Belaruszban.
A fehérorosz újságírószövetség tegnapi közlése szerint eddig mintegy 50 ellenzéki és független hírportál vált teljesen elérhetetlenné az interneten. Az érintett médiumok között van az amerikai támogatásból működő Szabadság Rádió és a lengyel támogatásból működő Belsat műholdas tévécsatorna.
Pénteken pedig az állami kiadó üzemzavarra hivatkozva nem nyomtatta ki két népszerű független napilap, a Narodnaja Volja és a Komszomolszkaja Pravda aznapi számait.
Nálunk is segítenek
A magyar 2013-as kiberbiztonsági stratégia rögzíti, hogy az információs hadviselés nemzetbiztonsági kockázatot jelent, viszont egy szó sincs ezekben az anyagokban Moszkva hiperaktív tevékenységéről térségünkben. Márpedig a hatályos orosz katonai doktrínában kerek-perec lefektették, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű.
Értesülésünk szerint Rogán Antalnak, a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetje rendszeresen kap a Kremlből olyan információs csomagokat, amelyeket aztán felhasználnak a hazai és a térségbeli műveletekhez.
Nem véletlen tehát, hogy az orosz állami Gazprom és egyben a hazai kormány strómanjának tartott Heinrich Pecina osztrák üzletember 2016-ban aktívan részt vett a kiegyensúlyozott hazai médiapiac megrendítésében a legnagyobb ellenzéki napilap bezárásával. 2018-ban Pecina szintén bedobta magát felsőbb politikai utasításra.
Szintén két éve pedig az egyik hazai ellenzéki párt akkori külügyi vezetője szivárogtatta ki, hogy
nyugati diplomáciai körökben gyakori téma, hogy a pénzforrások mögött, amelyek révén Orbán oligarchái Macedóniában, Szlovéniában s egyebütt szélsőjobbos médiavilágot teremtenek, bizony Moszkva áll.
Kompország irányt váltott
A magyar miniszterelnök napjainkra harmonikusan belesimul a Kreml doktrínájába: folyamatosan bomlasztja a nyugat-európai szövetségi rendszert, az EU ellen permanens politikai kampányt folytat, miközben bizalmi emberei segítik az orosz információs műveleteket a Balkánon.
Orbán augusztus 20-án adta át Budapesten a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, kijelentve, hogy
a Nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben.
Mondja ezt az a politikai vezető, akinek strómanja nyugat-európai adófizetői pénzekből egy évtized alatt az ország leggazdagabb embere lett, és amely országból 2010 óta kivándorolt Nyugatra legalább 600 ezer ember.
A Fidesz külpolitikáját egykor meghatározó oroszellenesség mára Putyin-imádatba fordult, ami természetszerűleg hozta magával a rendszerszintű korrupciót is. Tagadhatatlan, hogy Orbán mára leplezetlenül azonosítja magát a Kreml ideológiájával, amely a gyenge és haldokló Nyugatról, a liberalizmus és a felvilágosodás rákjáról, valamint az erős vezető kultuszáról szól.
A hazai kormányzat újra a modern világ ellen fordult - márpedig annak a múlt században csúnya vége lett.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
