Olyasmit ígér Harris és Trump is, amit egyedül nem teljesíthet

Az amerikai elnökválasztási kampány legfontosabb témái közé emelkedett a lakhatási válság. Ez történelmi változás, az elmúlt 60-70 évben mindig megelőzte a gazdaság, a bevándorlás, a faji kérdések, az adók, a hitelek, de még a külpolitika is. 2019-től idén októberig az átlagos lakásárak 125 ezerről 428 ezer dollárra nőttek. A jövedelmek is emelkedtek, de messze nem ilyen mértékben, így egyre kevesebb amerikai engedheti meg magának a saját otthont.

Egyelőre azt tudjuk, hogy Kamala Harris egyebek között adókedvezménnyel ösztönözné a fejlesztőket lakásépítésre és adókedvezményt adna a felújításokra is, ezen kívül 25 ezer dolláros egyszeri anyagi támogatást ígért az első lakást vásárlók számára. Donald Trump pedig egyszerűsítené az építéssel kapcsolatos eljárásokat és állami telkeket ajánlana fel nekik. Ezekről részletesen itt írtunk:

A legtöbb elemző felhívta a figyelmet: az érvényes törvények szerint az elnök egymaga nem szólhat bele a szabadpiaci folyamatokba, mondjuk elnöki rendelet útján, feltétlenül szükség lehet a Kongresszus támogatására is, leginkább az adókedvezmények ügyében.

Az elnöknek inkább a téma napirenden tartása lehet a szerepe, folyamatos nyomást gyakorolhat a politikai szereplőkre és az egyes kormányzati szervezetekre, hogy dolgozzanak ki módosításokat és akcióterveket, s leginkább egyeztessenek egymás között, mert sokszor itt vérzik el minden jó szándék. Vannak már most is olyan hitelprogramok, amelyek lazán kapcsolódnak a lakásépítési témakörhöz, de egyszerűen nem tudtak megegyezni az illetékes szervek a végleges részletekről. 

Megemlítik példának azt is, hogy Trump tömegesen deportálná az iratok nélküli bevándorlókat, ám köztük rengeteg ember dolgozik az építőiparban, ahol egyébként is munkaerőhiány van. Márpedig nélkülük egyszerűen nem működne semmilyen nagyobb lakásépítési program.

A közvélemény-kutatási adatok szerint hajszálon múlhat, hogy ki lesz a következő elnök, de a Kongresszus erőviszonyai szintén fontosak és ugyancsak nehezen megjósolhatók. A jövendő elnöknek mindkét párttal szorosan együttműködve kell dolgoznia, hogy valódi lépések történjenek a lakásválság enyhítése érdekében.

A Biden-adminisztráció négy éve alatt közel kétmillióan vettek fel kedvezményes jelzáloghitelt a Szövetségi Lakásügynökségen keresztül, ezek háromnegyede az első lakása megvásárlásához használta fel a kölcsönt. Ezen kívül 120 ezer olyan kérelmező kapott állami támogatást, aki ellátott vagy hosszabb távra befogadott hajléktalan embereket. A kormány adókedvezményt is életbe léptetett az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok számára.

A Zillow szakportál szerint idén szeptemberben ismét jelentősen nőtt az egyedi családi házas építkezések száma az előző hónaphoz és 5,5 százalékkal 2023 szeptemberéhez képest. Emögött az lehet, hogy egyidejűleg mérséklődtek a jelzáloghitelek kamatai, az inflációhoz igazítva nőtt a reálbér, mindez megemelte a keresletet. Érdekes, hogy az eladók is visszatértek a piacra, így aktív hetek-hónapok elé nézhetünk az év hátralévő részében. Ha fennmarad az erősödő kereslet, akkor az új építési engedélyek száma is felfelé indulhat. Ez a nyár végén már bekövetkezett Indianapolis, Phoenix, San Diego és San Antonio városában.

A platform azt várja, hogy idén összességében 2 százalékkal növekednek a lakásárak, míg jövőre csak 0,9 százalékos lesz az emelkedés. Utóbbi azért következhet be, mert mint írtuk, az eladók is nagy számban jelenhetnek meg és nem mindegyikük tarthatja majd a kínálati árat. Egy nemrégen közölt térkép szerint az Egyesült Államok négyötödében 1-2 százalékos árcsökkenés valószínű 2025-ben. Jövőre közel 4,4 millió adásvételre kerülhet sor, tavaly csak 4,1 millió volt, idén 4,2 milliónál valamivel többre lehet számítani.

A bérlőkre is jobb idők várnak, legalábbis viszonylag. Idén a családi házaknál még 3,8 százalékos drágulás lehet az év végére, de 2025-ben már csak 2,3 százalékos, a társasházi lakások esetében 1, illetve 1,5 százalékos emelkedés lehet. Október végén az átlagos havi bérleti díj 2050 dollár volt.

A fenti megállapításokhoz érdemes hozzátenni, hogy a gazdaságkutató intézetek szerint nem áll rosszul az amerikai gazdaság. A gazdasági aktivitás növekedése gyorsult októberben az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) napokban közzétett előzetes értékei alapján, a szeptemberi 54,0-ról 54,3 pontra. 

A szolgáltatószektorban az új megrendelések 2022 áprilisa óta a leggyorsabb ütemben nőttek, miközben a foglalkoztatás az előző havi bővülést követően zsugorodott. Az értékesítési árak több mint négy éve a legkisebb mértékben emelkedtek. A felmérésből az is kiderült, hogy az amerikai szolgáltatóiparban az üzleti bizalom 16 havi csúcsra erősödött az év tizedik hónapjában.

Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza az előzetes adatokat kommentálva rámutatott, hogy összességében az októberi eredmény nagyjából 2,5 százalékos negyedik negyedéves évesített GDP-növekedésre utal, de elismerte, hogy a vállalatok számára aggasztó a közelgő elnökválasztás miatti bizonytalanság.