Enyhén javuló trendet látni az amerikai gazdaságban, ha felülről tekintünk rá. Folyamatosan növekszik a GDP, az első negyedévben még csak 1,6 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, de a másodikban az elemzők többsége által várt 2,8 helyett már 3 százalékkal bővült. A harmadik negyedévről még nincsenek végleges adatok, de előzetesen annyit tudni, hogy közel lehet az adat a másodikéhoz.
Fotó: Depositphotos
Az amerikai statisztikák azt támasztják alá, hogy izmosodóban van a lakossági fogyasztás és az üzleti szereplők is lassan, de biztosan növelik a készleteikre és beruházásaikra költött pénzt, nőtt az import is. A szabadon elkölthető jövedelem nem kicsivel, 2,4 százalékkal nőtt a második negyedévben, korábban 1,4 százalékot jósoltak az elemzők. Nagyon enyhén, de csökkent az elkölthető jövedelemhez mért megtakarítás, az első negyedévi 5,4 százalékról 5,2 százalékra, vagyis mintha elkezdtek volna költeni az emberek.
Az infláció azonban továbbra is nagy ellenség, mert ott ragadt a 2,5-3 százalék közötti sávban. A pénzromlás az egyik központi téma az elnökválasztási kampányban is, mint ahogy a gazdaság és az életviszonyok alakulásának egésze is a legmeghatározóbb, bármelyik közvélemény-kutató intézet felmérését nézzük. A Michigan Egyetem szokásos havi körképe szerint a lakosság 40 százaléka szerint a saját családjuk pénzügyi helyzete rosszabb most, mint egy évvel ezelőtt és ezt főleg az inflációnak tulajdonították. A szakértők hiába emlékeztették őket arra, hogy a hivatalos adatok szerint is erősen csökkenőben van a pénzromlás üteme, a korábbi magas értékek miatt a családok jelentős részének még nagy az úgynevezett inflációérzete.
Az idei inflációs pálya egyébként a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) szerint kedvezően alakul. Ezt támasztja alá, hogy a Fed a júniusban tett 2,6 százalékos előrejelzése helyett szeptember végén már azt mondta, csak 2,3 százalék lehet a fogyasztóiár-index 2024-ben, miközben az előrejelzés 2025-re 2,3-ról 2,1 százalékra változott, 2026-ra és 2027-re pedig a júniusi prognózissal összhangban 2 százalék maradt. Márpedig pont ez a jegybanki célérték.
Jó taktikushoz méltóan a Fed lebegteti, hogy mikor és milyen ütemben folytatja a központi kamatláb csökkentését, ami lökést adhat a gazdaságnak. Szeptember végén 50 bázisponttal, 4,75-5,00 százalékra vitte le az irányadó kamattartományt. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy 25 vagy 50 bázispontos faragás jön a következő pár hónapban, Jerome Powell elnök óvatos, az előbbit tartja jónak. A kamatdöntéssel párhuzamosan kiadott gazdasági prognózisában azonban csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését, mégpedig a júniusi 2,1-ről 2 százalékra. A jövő évi és a 2026-os 2 százalékos prognózison nem változtatott és szintén 2 százalékos növekedési előrejelzést tett 2027-re.
Idén tavasszal és nyáron a vállalati szektorban a nyersanyagtermelők és egyes ipari termelők, például a járműipari cégek pörgették fel az üzletet. Folyamatosan emelkedik a profitjuk, akárcsak a pénzügyi szektor legtöbb szereplőjének, hozzájuk igyekszik felzárkózni az ingatlanpiaci szolgáltatásban résztvevők egy része, viszont az ingatlanfejlesztők még nem nagyon indultak be. Nyilván nem véletlenül, de a második negyedévben – az elsőhöz hasonlóan – az állami infrastrukturális projektek is hozzájárultak a GDP növekedéséhez, ezeknél a beruházásoknál nagyobb ingatlanos és építőipari cégek is megbízáshoz jutottak. Itt a Joe Biden elnök által közel két éve meghirdetett, mintegy kétezer milliárd dollár értékű, sokéves programról van szó, Kamala Harris ezeket bizonyosan folytatná, ha nyerne.
Az automatizáció és a béremelés az ipari szektorban dolgozók milliói számára fontos tényező. A klasszikus, sok élőerőt követelő ágazatokban dolgozók attól tartanak, hogy a gépek elveszik az állásukat, elegendő az október elejei dokksztrájkokra gondolni. Ezek a rétegek Trump célkeresztjében vannak, akárcsak a 2016-os kampányban. A bérköveteléseket biztos nehéz lesz kielégíteni anélkül, hogy ne gyorsulna ezáltal a bérkiáramlás és persze az infláció.
Bármelyik jelölt nyer, az biztos, hogy a nagyívű tervek tovább hizlalják a hiányt. Az úgynevezett Felelős Szövetségi Költségvetési Bizottság október elején ismertetett becslése szerint a következő 10 évben Harris diadala esetén 3,5 ezer, Trump győzelme után 7,5 ezer milliárd dollárral. Gyorsan hozzátették azonban, hogy még mindig nincsenek igazi részletek, csak az eddigi, elnagyolt javaslatokból tudtak kihozni egy értéket, ezeket az ötleteket a kampánystáb tagjaival folytatott beszélgetések, a stábok online megjelenései, a jelöltek nyilatkozatai alapján árazták be. Egyébként egyelőre egyik jelölt sem mondta, hogy csökkenteni akarja a hiányt, ami jelenleg 35,7 ezer milliárd dollár.
Kamala Harris javaslatai
- adócsökkentés az évi 400 ezer dollárnál kevesebbet keresőknek (a 2017-ben bevezetett törvény kiterjesztése)
- a gyermekek utáni adókedvezmény kiterjesztése
- egészségügyi támogatások
- lakásépítési kedvezmények
- kkv-k támogatása
- a határvédelem megerősítése
- oktatási programok
- országos gyes
- 28 százalékra emelné a társasági adót és a tőkejövedelmek adóját
- különadó a szupergazdagokra és a legnagyobb cégekre
Donald Trump javaslatai
- eltörölné a 10 ezer dollár adólevonási maximumot a cégeknél
- folytatná az évi 400 ezer dollárnál kevesebbet keresőknek adott adókedvezményeket, amelyeket még ő vezetett be 2017-ben
- 15 százalékra mérsékelné a társasági adót a hazai cégeknek
- eltörölné a túlóra, a tb-járulékok és a borravaló adóját
- új mértékű importtarifákat vezetne be, a kínai cégnek akár 60 százalékosat
- növelné az energiatermelést
- megszüntetné az oktatási minisztériumot
- kedvezmények a kriptoval kereskedőknek
A tőzsdék nem győzik megdönteni saját rekordjaikat. Erről rendszeresen beszámolunk lapunkban. A dollár is stabilnak mutatkozik, még mindig. Történik mindez úgy, hogy két háború is zajlik, mindkettőben érintett az Egyesült Államok és sok amerikai hadiipari cég is, de ezek a fegyveres konfliktusok tartósan nem okoznak nagy turbulenciát az amerikai gazdaságban, mint például a Covid annak idején.
Arról nem tudunk részleteket, hogy Harris milyen programmal lépne elő élesben a termelési kapacitások hazatelepítése kapcsán, amit Trump már az elnöksége alatt is megígért és most is hangsúlyozta többször. Egyelőre nem látni, hogy nagy hullám lenne. Az óriásvállalatok egyelőre mérlegelik, hogy megéri-e Kínában maradni a hatalmas piacot és a jóval alacsonyabb költségszinteket kihasználva. Itt jön elő az, hogy bárki is győz november elején, fontos lesz, mennyire tudja megerősíteni a hazai gazdasági hátországot és az Egyesült Államok globális gazdasági pozícióit javítva ellenállni a fő versenytársnak tekintett Kínával szemben.
Önmagában a kapacitások hazatelepítése nem nagyon javítana a munkanélküliségi mutatókon, valójában az említett infrastrukturális programok, valamint a szolgáltató szektor gyorsulása hozhatna nagyobb vállalati keresletet a munkaerő iránt. A Fed pesszimizmusa a munkanélküliségre vonatkozóan is fennáll, mert Powell és munkatársai szerint idén nem a júniusban várt 4, hanem 4,4 százalékos lesz ez a mutató és csak jövőre kezdődhet meg a nagyon enyhe csökkenés, miután nagyobb erőre kap a gazdaság.
Az életkörülmények javításának kulcskérdése, hogy a lakhatási válság enyhítése terén mire képes bármelyik elnökjelölt. Harris már bedobott egy-két elemet, például adókedvezményt adna azoknak az ingatlanberuházóknak és -fejlesztőknek, amelyek kifejezetten az első lakásuk megvásárlására készülőknek építenének tömbházakat. Mintegy 40 milliárd dollárt ígért a helyi önkormányzatoknak a lakhatási gondok kezelésére és adókedvezményt helyezett kilátásba egyes rászoruló csoportoknak. A legjobban hangzó terve, hogy négy év alatt hárommillió új lakást építenek.
A demokraták jó másfél éve álltak rá a lakás témára, amikor látszott, hogy milliók számára egyre nehezebb a megélhetés. Ezt a verbális kampányt Biden a State of the Union beszédében kezdte még márciusban, azt hangsúlyozva, hogy kétmillió lakást akar építtetni vagy felújíttatni. Azt is megígérte, hogy trösztellenes törvényben kívánja megregulázni a lakásokat nagy mennyiségben, üzletszerűen bérbeadó vállalkozásokat, amelyek ráadásul összejátszanak a bérleti díjak meghatározásánál. Idén júliusban ehhez hozzátette, hogy maximálni fogja az éves bérletidíj-emelést és átláthatóbbá akarja tenni az egész albérleti szabályozást. Harris gyakorlatilag mindezt továbbvitte augusztusban, immár a hivatalos elnökjelölti minőségében történt megnyilvánulásaiban.
Trump még mindig nem állt elő túl sok konkrétummal, egyelőre annyit tudni, hogy elvben ő is a lakásépítések támogatását szorgalmazza. A tömbházak építését viszont ellenzi, inkább megvédené az önálló családi házakból álló kertvárosi övezetek szabad beépíthetőségét. Stábjából hallani olyan véleményeket is, hogy esetleg adókedvezményt adna a lakbértámogatást vállaló cégeknek, illetve felszabadítana szövetségi telkeket egyes projektekhez.
A republikánus jelölt ugyanakkor a bevándorlási problémával együtt kezeli ezt az egész témát. Annyit mondott: "ha nem engedünk be túl sok embert, akkor majd ez csökkenti a keresletet és így az igazi amerikaiak könnyebben juthatnak lakáshoz". Ezen kívül megtiltaná, hogy jelzáloghitelt vehessenek fel az illegális bevándorlók.
Sorozatunk többi részét itt olvashatja vagy hallgathatja meg:
Országos átlagban már 43 millió forinthoz közelít az otthonteremtésre fordított összeg, amennyiben egy élhető, megközelítőleg 57 négyzetméteres lakás vásárlását tervezi a vevő - tudatta a Duna House pénteken az MTI-vel. 
