„Lengyelország végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, ezzel hivatalosan is leértékelve a kétoldalú diplomáciai kapcsolattartás szintjét”, jelentette be még szerda délután Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára és miniszterhelyettese.

Hozzátette: „a politikai viszony fokozatos romlása vezetett ehhez a sajnálatos lépéshez, ami példa nélküli a közép-európai partnereinkkel ápolt kapcsolatok történetében”.

Magyar Levente szerint a kormány ezt egy „múló állapotnak” tekinti, ami „nem fogja elrontani a magyarok és lengyelek között fennálló történelmi barátságot.” Szerinte készek a „párbeszéd fenntartására”, és arra készülnek, hogy „jönnek még szép idők országaink szövetségében”.

Ennyi a hivatalos közlés – de pontosan mi áll a lépés hátterében, amely valóban radikálisnak tűnik, és különösen az említett történelmi barátságot figyelembe véve fájdalmas Magyarországra nézve? És hogyan látja mindezt a lengyel kormány?

Váltás Lengyelországban  

A két ország kapcsolatának romlása kormányzati szinten 2023 második felére nyúlik vissza, amikor a Fidesz szövetségese, a konzervatív-eurószkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év kormányzás után ellenzékbe szorult – kis fölénnyel megnyerte ugyan az őszi parlamenti választásokat, de szövetségesek híján nem volt képes kormányt alakítani.

A kormányrudat így a centrista, EU-barát Polgári Platform köré épült koalíció vette át, amely politikailag – a migrációs kérdést leszámítva – élesen szembenáll a PiS-szel és így értelemszerűen a Fidesszel, amellyel amúgy korábban még egy pártcsaládban volt. (Az Európai Néppártból a magyar kormánypárt 2021 tavaszán kényszerült távozni.)

A Polgári Platform elnöke, Donald Tusk, aki 2007 és 2014 között már vezette Lengyelországot, 2023 decemberétől pedig ismét miniszterelnök, Orbán Viktor egyik éles kritikusa lett az elmúlt 5-10 évben.

Például már 2020-ban degenerált demokráciának nevezte a magyar miniszterelnök illiberális demokráciáról szőtt eszméjét – Dominik Hejj lengyel-magyar politológus szerint a két politikus már 2018 óta külön utakon jár.    

Amikor kiborult a bili  

Az új lengyel kormány és az Orbán-kabinet kapcsolata tavaly decemberben süllyedt mélypontra, amikor Magyarország politikai menedékjogot adott Marcin Romanovszkinak, a PiS politikusának, korábbi igazságügyminiszter-helyettesnek, akit hazájában köröznek hivatali idejében elkövetett korrupció gyanújával.

Romanovszki ártatlannak vallja magát, a magyar kormány pedig azt hangoztatta, hogy az új lengyel kormány szembemegy a demokráciával, és leszámol a politikai ellenfeleivel. Orbán Viktor szerint mindenkinek menedéket nyújtanak, aki hazájában politikai üldözésnek van kitéve.     

Az üggyel kapcsolatban Lech Walesa Nobel-békedíjas lengyel politikus, a legendás Szolidaritás-mozgalom egyik alapítója idén májusban, egy budapesti háttérbeszélgetésen – amin lapunk is részt vett – ugyanakkor azt mondta:

az az ember „egy tolvaj, egy bűnöző, a bíróság előtt kellene elmondania, amit gondol”. Szerinte „olyan jó kapcsolat volt a két nemzet között, kár volt belepiszkítani.”

A volt igazságügy-miniszterhelyettesnek nyújtott magyar menedékjog mindenesetre nagyon feldühítette Varsót: Radoszlav Szikorszki lengyel külügyminiszterhelyettes a „Lengyel Köztársasággal és az EU elveivel szemben ellenséges” lépésről beszélt, és „határozatlan idejű konzultációra” hazarendelte magyarországi nagykövetét, Sebastian Kęcieket, akit 2022 tavaszán még a PiS-kormány nevezett ki posztjára.   

Nem pótolják a nagykövetet 

A héten bejelentett lépés gyakorlatilag a tavaly decemberi válasz véglegesítése:

a lengyel kormány szerint azóta nem történt változás az ügyben, a lengyel nagykövet magyarországi megbízatása pedig július 15-én lejárt.

„Sebastian Keciek nagykövet Varsóba történő visszarendelésének oka nem változott: Magyarország barátságtalan lépést tett Lengyelország irányába, amely megsértette a lojalitás elvét az EU-n belül azáltal, hogy politikai menedéket adott Romanovszki korábbi igazságügyminiszter-helyettesnek, akit pénzügyi bűncselekménnyel vádoltak meg” – mondta Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján a lengyel állami hírügynökség szerint.       

A nagykövetséget jelenleg Jacek Sladewski ügyvivő vezeti. A Notes From Poland szerint a kormány eddig nem jelezte, hogy tervezné Keciek pótlását.

A lengyel külügyminiszter a lengyel köztelevíziónak azt mondta, hogy a mostani döntés csupán a „fennálló állapot megerősítése”.

Megismételte, hogy „Magyarország ellenséges lépést tett Lengyelországgal szemben” a menedékjog megadásával, hiszen azzal gyakorlatilag azt mondta, hogy nem bízik a lengyel ügyészségben és a lengyel bíróságokban.

A lengyel külügyminisztérium  korábban azt is közölte, hogy tervei szerint pert indít majd Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán az ügy miatt.  Azaz a magyar kormány által remélt „szép időkre” még várni kell – addig szinte biztosan, amíg itt vagy ott nem lesz kormányváltás.