Trump esetleges második ciklusa, Oroszország ukrajnai háborúja és a közel-keleti háború mind-mind ahhoz a felismeréshez vezetett az európai stratégák körében, hogy Európa magára maradhat.
Valóban, az amerikai politika a 2024-es elnökválasztás közeledtével egyre kaotikusabbá válik. Az Egyesült Államokban tapasztalható erőszakos politikai polarizáció arra készteti az uniós politikusokat, hogy megkérdőjelezzék az ország, mint szövetséges megbízhatóságát, és megerősítsék az európai szuverenitás elmélyítésének sürgősségét.
Mint azt már sokan megjegyezték, bármi is történjék Oroszországgal, Európának a későbbiekben egyedül kell megbirkóznia vele. Camille Grand az Európai Külkapcsolati Tanács számára nemrégiben kiadott tanulmányában kiemelte, hogy Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba, valamint az USA más globális prioritásainak előtérbe kerülése azt jelenti, hogy Európának be kell tömnie a réseket, és függetlenebbé kell válnia ahhoz, hogy megvédje magát.
Angol-német, két jóbarát
A német kormány ezért intenzívebb védelmi együttműködésre törekszik az Egyesült Királysággal annak érdekében, hogy csökkentse Németország függőségét az amerikai politikától és fegyvergyártóktól. Ez derül ki abból a közös nyilatkozatból, amelyet Boris Pistorius védelmi miniszter és brit kollégája, John Healey írt alá múlt szerdán.
A nyilatkozat szerint a két ország a jövőben szorosan együtt kíván működni a haditechnikai eszközök fejlesztése, gyártása és beszerzése terén, beleértve egy olyan közepes hatótávolságú fegyver gyártását, amellyel németországi telephelyekről Moszkva is elérhető.
Az egyelőre nem világos, hogy ez egy hiperszonikus rakéta lesz-e. Az ukrajnai háború kezdete óta mindkét fél ismét közeledik egymáshoz katonapolitikai kérdésekben - azzal a céllal, hogy közös frontot alakítsanak ki Oroszországgal szemben.
Mint azt John Healey kollégájával, Boris Pistoriusszal folytatott megbeszélésén bejelentette, az Egyesült Királyság részt vesz a Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország által kezdeményezett európai közepes hatótávolságú fegyver kifejlesztésében és gyártásában, amelyet a NATO évfordulós washingtoni csúcstalálkozójának margóján kezdeményeztek, és amelyről egyelőre nem tudni, hogy ballisztikus rakéta, cirkálórakéta vagy hiperszonikus rakéta lesz-e.
Új dimenzió
A The Times című napilap ráadásul múlt pénteken diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az Egyesült Királyság Németországgal való együttműködést fontolgatja egy olyan nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztésére, amely alkalmas az orosz taktikai atomfegyverek eltalálására. Az Egyesült Királyság egy 2000 mérföldes hatótávolságú fegyvert tart szem előtt, amelyet Berlinből lehetne kilőni Moszkva ellen, ha Oroszország valaha is úgy döntene, hogy beveti a taktikai nukleáris arzenálját - mondták a források.
A jelentések szerint a rakétákat Németországban állomásoztatnák, felváltva a 2026-tól ott telepítendő nagy hatótávolságú amerikai rakétákat. Ezek közé tartoznak az SM-6, a Tomahawk és a fejlesztési hiperszonikus rakéták.
Az orosz értékelés
Alekszej Leonkov, a „Haza Arzenálja” című orosz katonai és technológiai magazin szerkesztője az orosz állami médiának nyilatkozva kommentálta a The Times értesülését: „Az első az a globális koncepció, az a stratégia, amely felé a NATO 2002 óta átszerveződik, ez pedig a „Conventional Prompt Strike” (CPS) koncepció, amelynek lényege, hogy Oroszország vagy Kína nukleáris potenciálját kell megsemmisíteni” - mondta Leonkov.
A Bush-kormányzat által kigondolt CPS konvencionális nagy hatótávolságú rakéták ezreinek tömeges bevetését irányozza elő, amelyeket egyidejűleg, tömeges meglepetésszerű támadás keretében lőnek ki, hogy az ellenség stratégiai arzenáljának minél nagyobb részét megsemmisítsék, a vezetőséget lefejezzék, és a rakétavédelem segítségével elpusztítsák a megmaradt kilőtt nukleáris rakétákat.
Az elképzelés elsődleges veszélye abból az aggodalomból fakad, hogy a Pentagon tervezői számára egy „korlátozott” nukleáris háború kilátásba helyezését teszi elfogadhatóbbá, és ezáltal növeli a kísértést az agresszió megindítására – emelte ki a szakértő.
Fotó: South Korean Defense Ministry
Az új rakéta kifejlesztésére irányuló brit-német terv másik oka a szakértő szerint az, hogy az amerikaiak „késésben vannak, vagy talán elvesztették azokat a technológiákat, amelyekkel a Minuteman-3-asnál nagyobb hatótávolságú interkontinentális rakétákat tudtak létrehozni” - állítja Leonkov.
„Miért akarják az amerikaiak néhány rakétájukat európaiakra cserélni? Úgy gondolom, hogy valószínűleg az általuk kifejlesztett rakéták nem bizonyultak teljesen sikeresnek. Ezért döntöttek úgy, hogy egy európai konzorciumot vonnak be az Egyesült Királyság vezetésével”.
Ráadásul, mivel Washington stratégiai versenye Kínával az ázsiai-csendes-óceáni térségben egyre élesedik, az Európában telepíthető rakéták száma korlátozott lehet - véli Leonkov.
A védelmi megfigyelő nem zárja ki, hogy az új brit-német rakétaprojekt egy manőverezhető hiperszonikus jármű létrehozására összpontosít, hiszen a brit BAE Systems már több ilyen irányú projekten dolgozik, és együttműködik amerikai védelmi vállalatokkal a hiperszonikus projektjeikben.
Leonkov biztos benne, hogy ezeknek az új rakétáknak a feladata az orosz lég- és rakétavédelmi képességek legyőzése lesz, és ha kifejlesztik és bevetik őket, akkor Európa lesz az első számú prioritás egy orosz stratégiai támadás számára.
Védelmi együttműködés
A német-brit együttműködés a védelmi termelés terén nem új keletű, de valóban bővíthetőnek tekinthető. Az Egyesült Királyságban Typhoon néven ismert Eurofighter gyártásában való együttműködés jól ismert – ezt az Airbus, a BAE Systems (Egyesült Királyság) és a Leonardo (Olaszország) közösen gyártja. A Rheinmetall a BAE Systems-szel együtt dolgozik a Boxer kerekes páncélozott jármű gyártásán, amelyet jelenleg a brit hadsereg szerez be.
Áprilisban Berlin és London arról is döntött, hogy együttműködnek a Boxer alvázára építendő új tüzérségi löveg gyártásában; ez a 155 miliméteres távirányítású légvédelmi löveg (RCH 155). A két fél most a fegyverkezési együttműködést kívánja fokozni.
FCAS versus Tempest
Németország még mindig a Brexit áldozata a védelem területén. A BAE Systems az Airbus és a francia Dassault mellett kezdetben részt vett a legújabb, hatodik generációs vadászrepülőgép fejlesztésében, amelyet Future Combat Air System (FCAS) néven visznek előre. A BAE Systemset azonban 2018-ban kiszorították a közös projektből. Azt mondták, hogy nem hajlandóak egy ilyen jelentős védelmi projektben együtt dolgozni egy olyan csoporttal, amelynek székhelye egy EU-n kívüli országban van.
Az Airbus és a Dassault azóta párban vesz részt az FCAS-ben, bár most már a spanyol Airbus-kirendeltségek részvételével. A több tucat milliárd euróba kerülő projekt az állandó francia-német rivalizálás miatt többször is a törlés szélén állt.
A Dassault jelenleg azt állítja, hogy az FCAS várhatóan csak 2045-ben állhat szolgálatba. A BAE Systems viszont saját hatodik generációs vadászrepülőgépének fejlesztésébe kezdett, miután kizárták az FCAS-ból; jelenleg a Leonardo (Olaszország) és a Mitsubishi Heavy Industries (Japán) vesz részt a projektben. A Tempest projekt - hivatalos nevén a Global Combat Air Programme (GCAP) - már 2035-ben, azaz az FCAS-nál lényegesen korábban hadrendbe állhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
