Bár egyelőre csak a kulcsfontosságú moszkvai régióban kezdték el a külföldiek okostelefonokon keresztüli nyomon követését, ki tudja, mit hoz a jövő. Szeptember 1-jétől az orosz fővárosban és környékén a hatóságok megkezdik a fővárosba belépő migránsok tartózkodási helyének megfigyelését – adja hírül a Kommerszant című orosz napilap.
Az erről szóló törvényjavaslatot az Állami Duma képviselői május 20-án fogadták el. A külföldieknek regisztrálniuk kell egy speciális mobilalkalmazásban, és továbbítaniuk kell a tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat a Belügyminisztériumnak.
Ha megpróbálják kijátszani a geolokációs ellenőrzéseket, felkerülnek az ellenőrzött személyek nyilvántartásába, és kitoloncolhatják őket Oroszországból.
De nem mindenki migráns, aki külföldi. A milliárdos forgalmat lebonyolító világcégek vagy szállodák Moszkvában regnáló igazgatói bizonyára nem tartoznak ebbe a körbe, mint ahogy az Oroszországba irányított és frontra vezényelt külföldi katonák sem. Sok százezren dolgoznak a showbizniszben, a sportvezetésben és külföldi franchise médiában, akik évtizedek óta az orosz fővárosban élnek, bár róluk a Kommerszant cikke nem tesz említést.
Ki akar Oroszországba bevándorolni?
Az európaiak számára már az is meglepő, hogy egyáltalán ki akar Oroszországba, egy háborút folytató birodalomba bevándorolni? Nos, igen sokan, főleg a volt kelet-ázsiai szovjet tagköztársaságokból, akiket nem érdekel a távoli nyugati határszéli „különleges hadművelet”, ahogy az oroszok Ukrajna megszállását titulálják. A téma hátteréhez hozzátartozik, hogy évtizedekig a szovjet állampolgároknak is engedélyt kellett kérni ahhoz, hogy a saját fővárosukba beutazhassanak…
Szeptember 1-jétől a migránsoknak ujjlenyomatot kell adniuk, biometrikus fényképezésen kell átesniük, be kell jelenteniük lakóhelyüket, és regisztrálniuk kell egy speciális mobilalkalmazásban, amely révén a hatóságok minden percben követhetik tartózkodási helyüket.
A törvényjavaslatot a kormány március 10-én nyújtotta be az Állami Duma alsóházának. Eredetileg olyan módosításokat javasoltak, amelyek engedélyhez kötnék a migránsok munkavállalását Moszkvában, a moszkvai régióban, valamint Szentpéterváron és környékén. Ebben a formában a javaslatot május 13-án, első olvasatban el is fogadták. A végleges változat szerint a szabályozás minden olyan külföldire vonatkozik majd, aki belép a fővárosi térségbe, de nem köteles vízumot kiváltani az Orosz Föderációba.
Fotó: Pexels
A kivételek listáján a kiskorúak, a diplomaták és családtagjaik, valamint a Belarusz Köztársaság állampolgárai szerepelnek. A többi külföldinek a hatóságokkal kell majd felvennie a kapcsolatot, és hozzá kell járulniuk a személyes adataik feldolgozásához. Saját maguknak kell továbbítaniuk a tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat a Belügyminisztériumnak. Három munkanapon belül értesíteniük kell a hivatalt a tényleges lakóhelyükben bekövetkezett bármilyen változásról, hogy mindig elérhetők legyenek.
A törvényjavaslat nem tér ki arra, hogy milyen következményekkel jár, ha egy külföldinek nincs mobiltelefonja, vagy nem hajlandó telepíteni az alkalmazást. „Az elfogadott mechanizmus lehetővé teszi a modern technológiák felhasználásával a migráció ellenőrzését, és hozzájárul a bűncselekmények számának csökkentéséhez ezen a területen” – emelte ki Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke.
Leonyid Kalasnyikov (CPRF), az Állami Duma FÁK-ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a Kommerszantnak azt nyilatkozta, hogy az elfogadott törvényjavaslat „két legyet üt egy csapásra”. Egyrészt erősíti a migránsok feletti ellenőrzést és növeli az oroszok biztonságát, másrészt segíti magukat a migránsokat a saját regisztrációjuk elintézésében, mert sokszor az a személy, akinél laknak, nem akarja őket bejelenteni.
Az a jó, ha otthon maradnak
Mindez nyilvánvalóan arról szól, hogy a külföldiek (migránsok?) alapvetően nem kívánatos személyek. „Majd meglátjuk, hogy beleegyeznek-e abba, hogy egy ilyen ellenőrzési rendszer mellett Oroszországba jöjjenek” – kommentálta a törvényt Andrej Jakimov, a téma egyik szakértője a Kommerszantnak.
Anna Minushkina ügyvéd a Kommerszantnak elmondta, hogy a jelenlegi törvény már lehetőséget biztosít a tisztviselők számára a mobileszközök geolokációjához való hozzáférésre, de ez a szabály eddig csak az ellenőrzött személyek nyilvántartásában szereplő külföldi állampolgárokra vonatkozott. „Az elfogadott törvény alkalmazása esetén kérdések merülhetnek fel, mennyire van ez összhangban az eddigi szabályozásokkal” – tette hozzá.
Viktor Tyepljakov, a Moszkvai Üzbég Közösség igazgatótanácsának elnöke a Kommerszantnak elmondta, hogy kételkedik e kezdeményezés hatékonyságában. „Nem tudok elképzelni semmilyen sikeres mechanizmust e terv megvalósítására” – mondta.
„Úgy vélem, hogy a jogszabály rosszul átgondolt és nagyon nehezen végrehajtható. Ezért egyszerűen a migránsok többségét szabálysértőként kell regisztrálni és kitoloncolni őket.” A törvényjavaslattal összefüggésben Viktor Tyepljakov a 2016-ban megszüntetett Szövetségi Migrációs Szolgálat visszaállítását szorgalmazta.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
