20p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Már most döntő fegyverekké váltak a drónok, de idén már alsó hangon is tízszer annyit vethetnek be belőlük - és egyre halálosabbak is. És nem fognak megmaradni az ukrán frontvonalaknál.

A drónok már az orosz-ukrán háború kitörése óta szerepelnek a hírekben. Emlékezhetünk, az első hónapok egyik nagy „sztorija” a török Bayraktar TB-2-es drónok diadalmenete volt, amelyekről olyasmiket is lehetett olvasni, hogy szinte egyedül állították meg, de legalábbis lassították le végzetesen az első hetek orosz offenzíváit.

A drónok aztán fontos szerepet játszottak a frontvonalak megszilárdulásában, illetve azután is, de „nagyot szóltak” az orosz oldalon bevetett iráni Shahed drónok is. A téma iránt érdeklődők is rendszeresen találkozhatnak a legújabb dróntípusokat, -taktikákat bemutató cikkekkel is, de a háború, illetve a háborúról szóló tudósítások zajában talán elvész, milyen alapvető változások is történtek a drónok ukrajnai használatában, és mit is jelenthet mindez a nagyon közeli, illetve a kicsit távolabbi jövőre nézve.

Annyit már előzetesen elárulhatunk, hogy ami a szemünk előtt kibontakozik, az egyrészt nagyon érdekes, másrészt viszont nagyon-nagyon félelmetes.

Egyszerű, olcsó, barkácsolt - de halálos. Az FPV drónok egyre hatékonyabb fegyverekké válnak
Egyszerű, olcsó, barkácsolt - de halálos. Az FPV drónok egyre hatékonyabb fegyverekké válnak
Fotó: X (Twitter)

Mindent látnak

A témáról szokás szerint kiváló összefoglalót készítő ausztrál védelemgazdasági szakértő, Perun nyomdokain haladva induljunk ki onnan, hogy a drónok, elsősorban azok relatíve kicsi, illetve olcsó változatai már 2022 végére, de 2023-ra biztosan eljutottak odáig, hogy az ukrán frontvonalakat még egy fejlett fegyverekkel, tömeghadseregekkel megvívott háború viszonylatában is sokkal veszélyesebb hellyé tegyék. (A következőkben elsősorban a kisebb, FPV-nek – a First Person View kifejezés rövidítéséből – nevezett drónokról lesz szó, amelyeknek létezik öngyilkos, tehát a célpontba becsapódó, illetve a célpontokat valamilyen bombákkal támadó, illetve csak megfigyelésre használatos verziói is.)

A tüzérség, a különböző precíziós fegyverek, illetve a légierők által kilőtt, ledobott eszközök is akkor igazán veszélyesek, ha célzottan támadják az ellenséges eszközöket, gyalogságot, utánpótlási vonalakat. Az erre a célra kifejlesztett megfigyelődrónok, valamint az olcsó, akár kereskedelmi forgalomban is kapható, de kamerával felszerelt drónok az ukrajnai háborúban való tömeges megjelenése azt jelentette, hogy a frontvonalak környékén gyakorlatilag nem maradt búvóhely egyik oldal erőinek sem.

A korábbi háborúkban a meglepetés ereje akár döntő tényező is lehetett, egy váratlan helyen, váratlan időpontban indított offenzíva akár a háború kimenetelét is alapvetően befolyásolhatta. Ukrajnában viszont nemhogy meglepetésszerű, nagyszabású offenzívát nem igazán lehet indítani már jó ideje, de mostanra ott tartunk, hogy egy-egy harcjármű, egy-egy osztagnyi gyalogság is nehezen tud úgy eljutni az ellenséges vonalak közelébe, hogy fel ne fedezzék. Ebben szerepe van a műholdas, illetve egyéb eszközökkel zajló információgyűjtésnek, felderítésnek is, de elsősorban a mindenhol ott lévő, mindent látó drónok miatt van így.

És mindent megtámadnak

Ezzel párhuzamosan a drónok maguk is egyre halálosabb fenyegetést kezdtek jelenteni. Megjelentek egyfelől a kezdetleges „bombázó”, első körben nagyjából kézigránátokat, vagy azokkal megegyezú méretű, pár száz grammostól egy-két kilóig terjedő súlyú bombákat szállító, azokat a cél fölött elengedő, többször használatos drónok, illetve a célba belevezetésre szánt „öngyilkos” drónok, kezdetben ezek is nagyon korlátozott rombolóerővel.

Később aztán már páncéltörő lőszereket, többkilós bombákat szállítottak a drónok, az öngyilkos drónok robbanótöltetei és hatótávolsága is nőtt. Közben az ellenséges hátországot is támadni képes, több száz kilométeres hatótávolságú változataik is megjelentek, ilyenek a Shahedek is, de azok a drónok is, amelyekkel az elmúlt hetekben az ukránok sikeresen támadtak a határaiktól ezer kilométernél is távolabb található orosz olajfinomítókat, légibázisokat.

A nyugati lőszerszállítmányok elapadása miatt ukrán oldalon a tüzérség feladatait is egyre inkább átvették a drónok, szintén az elmúlt hetekből több olyan példát is lehetne hozni, amikor az oroszok százas nagyságrendű páncélossal, ezres nagyságrendű katonával indított támadásait elsősorban drónok felhasználásával állították meg az ukránok, esetenként akár egyszerre több tucat páncélost is „kilőve” öngyilkos és egyéb drónok bevetésével.

A másik oldalon az oroszok is egyre fejlesztik és javítják saját öngyilkos drónjaikat, illetve az ezek bevetésére használt módszereiket, elsősorban az egyre növekvő mennyiségben sorozatgyártott Lancetek esetében, ezek is egyre hatékonyabban vadásznak a frontvonalak közelében, de már messze nem csak közvetlen közelében bujkáló ukrán tüzérségi egységekre, páncélosokra, értékesebb célpontokra.

A becslések szerint csak az ukránok 2023-ban havi átlagban 10 ezer drónt használtak el, és ha orosz oldalon csak ennek a felével számolunk, akkor is bőven kimondható, hogy ezzel messze a drónok váltak az ukrajnai háború legtöbbet bevetett precíziós fegyvereivé, megelőzve a bombákat, rakétákat, cirkálórakétákat. És talán az sem túlzás, ha az elvesztett nagyobb értékű tüzérségi, légvédelmi eszközök, harckocsik leghatékonyabb ellenségének minősítjük a drónokat – az ukrán oldalon a tüzérségi lőszerhiány miatt mindenképpen ez már a helyzet.

Folyamatos fejlődés

Az igazán félelmetes azonban az, hogy jelenleg messze nem egy folyamat végén, hanem legfeljebb a közepén tartunk. A drónok hatékonysága alapvetően néhány szemponton múlik, és mindegyik területen jelentős fejlesztések zajlanak jelenleg, mégpedig olyan sebességgel, hogy könnyen elképzelhető, hogy e cikk írása, illetve megjelenése között eltelt egy-két napban is megjelenhetett valamilyen újdonság valamelyik oldalon.

Vegyük sorba a drónok hatékonyságát befolyásoló tényezőket, és azt, miképpen lehet ezeken javítani, illetve azt, milyen új fejlesztéseket láthatunk már most is megvalósulni. Az első dolog az érzékelés. Akármit is szeretnénk tenni egy célponttal – tüzérségi csapást kérni rá, drónt vezetni bele, esetleg csak elkönyvelni, hogy ott van – először is észre kell azt venni. A kisebb drónok ukrajnai működésének egyik legnagyobb korlátja az időjárás volt, legelőször is a sötétség. A kereskedelmi forgalomban kapható hobbidrónok többsége egyszerű, a látható fényt érzékelő kamerával van felszerelve, a különböző éjjellátó berendezések ára pedig – ha egy 500-tól párezer dollárig terjedő árkategóriában mozgó drónhoz viszonyítjuk – igen borsos.

Ezért aztán a kisebb, tényleg mindenhol ott lévő drónok többsége eddig nem „látott” sem sötétben, sem ködben, esőben. Így a felek megtehették, hogy éjszaka vagy rossz időben kicsit szabadabban mozogtak, vagy ekkor intézték a logisztika nagyobbik részét. Csakhogy a szenzorok egyre fejlettebbek és egyre olcsóbbak lesznek. A Wild Hornets ukrán harcidrón-gyártó cég nemrég egy olyan megoldásról adott hírt, ami – állítólag – nagyjából 1000 helyett 50 dollárból képes „éjjellátó” képességeket adni drónoknak. Ilyen áron már nagyjából a legolcsóbb, egyszer használatos drónokat is érdemes lehet ellátni ilyen szenzorokkal, onnantól kezdve pedig a sötétség és a rossz idő nyújtotta viszonylagos biztonság is odavész.

Komoly korlátot jelent a hatótávolság is. A kisebb, olcsó drónok kezdetben maximum néhány kilométerre tudtak elrepülni, de ahogy tart a háború, ez egyre növekszik, az orosz Lancetek például már eleve kilométerben kétszámjegyű hatótávról indultak, és ennek növelésén is folyamatosan dolgoznak az oroszok, de az ukránok is bemutattak egy Lancethez hasonló, merevszárnyú drónt, amely hasonló képességekkel rendelkezhet, de a forgószárnyas megoldások hatótávolsága is nő a több, hatékonyabb akkumulátorral, a méret növelésével.

Tovább növeli a lehetőségeket a kereskedelmi forgalomban kapható drónok, illetve drónalkatrészek lecserélése kifejezetten katonai célra tervezett megoldásokkal. Egy hobbidrónt például – jó esetben – több száz vagy ezer óra működésre terveznek, míg egy FPV drónnak elég egy olyan motor, amely legfeljebb két-három óráig működik, de addig maximális teljesítményen. Mostanra egyre gyakoribb, hogy nem bárhol megvehető drónokat alakítanak át katonai célra, hanem meglévő alkatrészekből saját tervek alapján építenek drónokat, illetve egyre több alkatrész már eleve erre a célra gyártanak. Az orosz Lancetek már most sorozatgyártásban készülnek, de Ukrajna is egyre nagyobb saját gyártókapacitásokkal rendelkezik.

Márpedig a hatótáv kitolása azt jelenti, hogy a frontvonal közelébe merészkedő páncélosok és lövegek helyett már az eddig biztonságos távolságban lévő tüzérségi eszközök, logisztikai csomópontok, parancsnoki állások, sőt akár légibázisok is veszélybe kerülhetnek, ezeket vagy jobban kell védeni, vagy még hátrébb vonni, mindez újra átírhatja a háború véres és kaotikus valósága mögötti száraz egyenleteket.

A hatótávolság növelése egy elvi-szervezési kérdést is magával hoz. Kinek legyenek alárendelve a drónos egységek? A haderőknél általában a kis hatótávolságú tüzérségi, páncéltörő fegyverek – aknavetők, vállról indítható rakéták – a frontvonalban harcoló kisebb egységek, leginkább szakaszok saját fennhatósága alá tartoznak, és amennyire láttuk, ukrán oldalon a kisebb felderítődrónokkal, kis hatótávolságú öngyilkos drónokkal is ez volt a helyzet.

Ez logikus is volt, hiszen egy néhány kilométer hatótávolságú drón nagyjából meg is felel mondjuk egy vállról indítható Javelin páncéltörő rakétának, de mi van akkor, ha 10-20, vagy akár 50-60 kilométeres távolságig tudnak már ezekkel csapásokat mérni. Ez hagyományosan a csöves tüzérség, illetve a rakétás tüzérség, sőt a légierő terepe, ezek az eszközök viszont inkább zászlóalj, sőt ezred, vagy még annál is magasabb szintű egységek alá vannak rendelve, hiszen céljaik is részben már stratégiainak nevezhetők. Az ukrán haderőnél már láthattunk felállni önálló drónos alakulatokat, de biztosan lesznek még viták, félreértések és zavarok a körül, ki, hogyan és milyen célok érdekében adhat parancsokat a drónok kezelőinek.

Irányítás alatt

Ha már a kezelőknél tartunk, a nagyobb hatótávolsághoz párosulnia kell annak a képességnek is, hogy nagyobb távolságban is irányítani lehessen a drónokat. A kis drónokat általában rádióhullámokkal irányítják, csakhogy a kezelő és a drón közötti távolság növelésével ezek egyre kevésbé működnek megbízhatóan, különösen akkor, ha az eszköz a nehezebb észlelhetőség érdekében alacsony magasságon repül. Ilyenkor egyre több tereptárgy kerülhet a kezelő és drón közé, egy bizonyos távolság felett pedig már a föld görbülete is elkezdhet gondokat okozni. Tekintve, hogy egy öngyilkos drón a támadás utolsó szakaszában mindenképpen alacsony magasságra kerül, az szinte garantálható, hogy a hagyományos módszerekkel a találat szempontjából kritikus utolsó másodpercekben elveszik a kapcsolat a drón és a kezelő között.

A problémát meg lehet például oldani jelismétlők használatával, amelyek láncként továbbítják a jeleket mindkét irányba – ezek maguk is leginkább drónok lehetnek. Az is egy megoldás, ha egy nagyobb magasságban repülő „királynő” drónon keresztül történik az irányítás. Így akár annak is lehet realitása, hogy a többször használatos „királynő” olyan technológiával legyen felszerelve, ami nem lenne gazdaságos egy „egyirányú” drón esetében – például egy több ezer dolláros műholdas internetterminállal, amelyen keresztül akár a világ bármely pontjáról irányíthatóvá válik az összes, a királynőnek alárendelt drón.

A fentiekre is láthattunk már példákat, próbálkozásokat az ukrán fronton, az alábbi videóban egy orosz katona számol be az ukrán drónok ilyen bevetéséről, alatta pedig a „Darázskirálynő” elnevezésű ukrán rendszer tesztjéről láthatunk felvételeket. A „királynő” elvben több kisebb FPV drónt lenne képes szállítani, illetve a kezelőkkel összekötni.

 

A következő gondot az jelenti, hogy hiába van meg a célpont, hiába jut el oda drón, el is kell találni. A hadviselő felek által megosztott videókon – amelyeket ugye jellemzően a támadó vagy megfigyelő drónok maguk készítenek, így a kezelők dönthetnek közzétételükről – zömmel sikeres találatokat látunk, de rengeteg a rossz célpontba becsapódó, illetve a célt eltévesztő drón is. Ennek részben a fenti gond (az utolsó métereken elvesző kapcsolat drón és kezelő között) az oka, de a célpontokhoz közelítve léphetnek be a képbe bizonyos elektronikus zavaróeszközök is, és persze a mozgó célpontok egyszerűen arrébb is mehetnek.

Sokat javítana az FPV drónok találati pontosságán, ha saját magukat lennének képesek célravezetni. Kitalálták: már ezzel is folynak kísérletek az ukrán fronton. Néhány héttel ezelőtt az oroszok például sok videót tettek közzé Lancet drónjaikról, amelyek ezeken elméletben mesterséges intelligencia (MI) segítségével azonosítanak ukrán célpontokat, majd autonóm üzemmódban meg is támadják ezeket (az nem egyértelmű, hogy emberi kezelőnek engedélyeznie kell-e a csapást, vagy teljesen függetlenül is működhetnek a drónok). Igaz, még a közzétett videókon is több téves azonosítást lehetett látni, azóta pedig vége is szakadt e videók közzétételének – de az tény, hogy az oroszok kísérleteznek ezzel a technológiával, és valós körülmények közötti tesztelési lehetőségnek biztosan nincsenek híján. Ukrán

Egyre olcsóbbak is az MI integrálásához szükséges eszközök ára folyamatosan zuhan, úgyhogy nem az a kérdés, hogy lesznek-e tömegesen MI segítségével célt kereső, illetve célravezetett drónok Ukrajnában, hanem csak az, hogy mikor. Innentől kezdve jóval kevesebbet fognak számítani a drónpilóták egyéni képességei, ráadásul az elektronikus zavarás hatásossága is csökkenni fog, tovább növelve a drónok veszélyességét.

Kicsi a drón, de egyre erősebb

Ha pedig a találat is összejön, akkor már csak az a kérdés, hogy az milyen hatást ér el. Kezdetben az „bolti” drónokra barkácsolt kézigránátok, illetve a szovjet időkből mindkét hadviselő félnél tonnaszámra maradt, mindössze 350 grammos VOG-17-es, gránátvetőkbe való lőszer volt a bevett „drónbomba”, ezekkel még egy gyalogos katonát is szinte telibe kell találni ahhoz, hogy halálos sebesüléseket tudjon okozni. Aztán a drónok teherbírásának növekedésével belépett a képbe a páncélozott célpontok ellen is bevethető, eredetileg vállról indítható PG-7-es lőszer is.

A drónok fejlesztői több irányban is továbbmentek. Növelik a drónok által szállított robbanótöltetek, lőszerek súlyát – alapvetően azért igaz az egyenlet, hogy nagyobb súly, nagyobb robbanás. A néhány kilós töltetek esetén szinte csak a gyalogság jön szóba, mint célpont, 3-10 kilogramm között már páncéltörő képességek is szóba jöhetnek, 20 kilogramm felett pedig már stratégiai célpontokban, épületek, raktárak, parancsnoki állások megtámadásában is lehet gondolkozni.

A másik irány a speciálisabb töltetek használata: levegőben robbanó repeszgránát a gyalogság ellen, dupla, a reaktív páncélzatot is leküzdő páncéltörő töltek a páncélosok ellen, termobárikus töltetek az épületekbe, fedezékbe húzódott gyalogság ellen, és így tovább.

Hatalmas fejlődés várható a drónok „halálosságában” a direkt drónokhoz tervezett lőszerek, robbanótöltetek, robbanófejek színre lépésével. Gondoljunk csak bele, hogy egy hagyományos tüzérségi lőszer súlyának nagy részét az a fémborítás teszi ki, amelynek fő funkciója az, hogy a lőszer kibírja, amikor egy robbanás kiveti egy acélcsőből, hogy aztán kilométereket repüljön a levegőben. Egy drón esetében erre nincs szükség, a könnyebb borítás helyett pedig plusz robbanóanyagot lehet elhelyezni. A speciális drónbombák, -töltetek és robbanófejek hatékonyabbak, biztonságosabbak és megbízhatóbbak lesznek, mint a most általánosan használt megoldások

Mind az ukránok, mind az oroszok bemutatták már az első ilyen eszközöket, sőt Ukrajnában működik a Steel Hornets nevű startup is, amely tulajdonképpen egyfajta „drónlőszer-Amazonként” működik, ahol a megrendelők igényeire válaszolva gyártják és szállítják a drónokra szerelhető bombákat, robbanófejeket.

Tömeges gyártás

A nagyon közeli jövő drónjai tehát messzebbre szállnak majd, többet látnak majd, pontosabban eltalálják majd a célpontokat, és hatékonyabban is tudják majd azokat elpusztítani. Ja, és sokkal-sokkal több lesz belőlük. Mint már említettük, 2023-ban Ukrajna nagyjából havi 10 ezer drónt használt fel, 2024-ben viszont az ukrán illetékesek szerint „legalább” egymillió drónt terveznek legyártani, és nagyjából egymilliót importálnának is. Ha a kettőből együtt csak 1,2 millió jön is össze, akkor is havi 100 ezer, tavalyhoz képest tízszer annyi drónt vethetnek be. Oroszországban is növelik a dróntermelést, a Lanceteket vagy éppen az iráni Shahedek licenszgyártására is gyárak nőnek ki a földből.

Eddig sem volt túl kellemes élmény az ukrajnai frontokon szolgálni, de a drónok fejlődésével még kevésbé érezhetik majd biztonságban magukat a katonák egyik oldalon sem.

Az ukrán hadseregnek szánt FPV drónok sorakoznak egy raktárban a nyugat-ukrajnai Lvivben 2024. március 22-én. Lviv város vezetése 800 FPV drónt vásárolt és adott át az ukrán hadsereg különböző egységeinek
Az ukrán hadseregnek szánt FPV drónok sorakoznak egy raktárban a nyugat-ukrajnai Lvivben 2024. március 22-én. Lviv város vezetése 800 FPV drónt vásárolt és adott át az ukrán hadsereg különböző egységeinek
Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz

Azonban ezek a folyamatok nem fognak megmaradni az ukrán – és az orosz – határok között. A Közel-Keleten már láthattuk az elmúlt hónapokban is, hogy az Ukrajnában kifejlesztett megoldások és taktikák megjelentek például a Hamász eszköztárában is, de az április 14-én Irán által Izrael ellen indított nagyszabású támadásban is komoly szerepet kaptak az Ukrajnában rengeteg bevetést teljesítő drónok is.

És ez még csak a kezdet. Mint láthattuk, a drónok katonai alkalmazásának egyik fő előnye az olcsóság, illetve az, hogy kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészekből is félelmetes fegyverek rakhatók össze. Míg egy harckocsit vagy egy önjáró löveget, hozzávaló lőszerekkel együtt nem fog senki elkezdeni garázsokban gyártani, ilyen drónoknál megint inkább csak az a kérdés, mikor jut el mondjuk egy terrorszervezet oda, hogy akár több száz öngyilkos drónt is csatasorba állíthasson (a húszik esetében már tulajdonképpen valami hasonlót láthatunk, és sem az állig felfegyverzett Szaúd-Arábia, sem az amerikai hadigépezet nem igazán találta meg ennek ellenszerét).

Ha pedig elképzeljük, hogy valamelyik gazdaságilag is erős nagyhatalom, mondjuk Kína vagy az Egyesült Államok fegyverkezésre fordított erőforrásai egy tetemesebb részét ilyen drónok tömeggyártására fordítja, akkor még elképesztőbb lehetőségek pereghetnek le lelki szemeink előtt.

Vagy gondoljunk arra, hogy mi történik akkor, ha valahogy mégiscsak véget ér egyszer az orosz-ukrán háború. Ott marad legalább egy, de inkább két, gazdaságilag kivérzett, de hatalmas dróngyártó kapacitásokat kiépített ország, és hirtelen megjelenik a lehetőség, hogy néhány száz dolláros darabonkénti áron be lehet szerezni a havi 100-200 ezres gyártási kapacitás egy részét a legmodernebb, éles körülmények között kifejlesztett és letesztelt harci drónokból – nagyjából bárkinek, aki meg tudja fizetni. Az ilyen exportált drónokba ugyan elméletileg lehetne valamilyen korlátozásokat építeni, de pont azt láthattuk Ukrajnában, hogy milyen könnyű egy polgári célra készült drónból gyilkos fegyvert barkácsolni – egy ilyen korlátozás kiiktatása még könnyebb feladat lehet.

Nem lehet kivédeni

A védekezési lehetőségek viszont elég korlátozottak. Egyrészt nem lehet egy frontvonal, pláne egy ország minden négyzetméterét fejlett légvédelmi eszközökkel védeni, de még ha lehetne, akkor sem lenne annyi légvédelmi rakéta, hogy minden drónra jusson, és még ha lenne is, akkor sem lenne fenntartható, hogy millió dolláros rakétákkal szednek le párezer dolláros drónokat.

Korábbi (az alábbi dobozra kattintva olvasható) cikkünkben írtunk arról, hogy az úgynevezett irányított energiás fegyverek, azaz lézer- vagy mikrohullámú eszközök egyelőre még csak kísérleti fázisban tartanak, tehát ezek várhatóan a következő pár évben még nem lesznek képesek gátat vetni egy drónokkal indított tömeges támadásnak.

Az elektronikus hadviselés ugyan alkalmazható a drónok ellen, de az ebben a tekintetben igen fejlettnek számító orosz haderő sem volt képes leradírozni az ukrán drónokat az égboltról, legfeljebb időben és térben elég korlátozottan sikerült működésüket korlátozni. Ráadásul a fegyverkezési verseny folyamatos, a GPS-jeleket és a rádiójeleket megzavaró vagy blokkoló berendezések hatékonyságát is csökkentheti, ha a drónokat autonóm célravezető rendszerekkel, vagy például alternatív (műholdas jelek helyett például az előzetesen betáplált tereptárgyak alapján tájékozódó) navigációs rendszerekkel szerelik fel.

További dilemmát jelenthet a stratégiai tervezőknek, hogy a drónok fejlődése annyira gyors, hogy ha mostani formáik ellen terveznek és rendelnek be védelmi rendszereket, azok már elavultak lehetnek, mire hadrendbe állnak, ha viszont kivárnak, teljesen védtelenül maradhatnak. És akkor még a nagy hatótávolságú, stratégai célok ellen alkalmazható drónok, illetve például a tengeri drónok jelentette lehetőségekről és fenyegetésekről nem is igazán beszéltünk.

Amikor robotok és mesterséges intelligenciák viselte háborúkra gondolunk, akkor hajlamosak vagyunk ezt a bizonytalan jövőbe helyezni, miközben ez már tulajdonképpen zajlik, néhány száz kilométerre az Európai Unió és Magyarország határaitól.

A cikk nagyban támaszkodik Perun a témával foglalkozó adására, amely itt is megtekinthető:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Putyin új húzása miatt nézhetnek nagyot nyugaton
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 16:00
Az orosz elnök elővette a szemet szemért-elvet.
Nemzetközi Izrael már üzent, ha elítélik sem áll meg Gázában
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 14:27
A háború folytatódni fog.
Nemzetközi Megint kellemetlenkedtek Orbán Viktornak - tovább ketyeg az óra
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 14:03
Az Európai Bizottságot nem nyűgözte le a kormány válasza. 
Nemzetközi Hszi Csin-ping bekeményített: rajzanak a kínai harci gépek Tajvannál
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 11:53
Hatalmas erődemonstrációba kezdett Kína Tajvannál.
Nemzetközi Tovább zajlik a tisztogatás, újabb orosz tábornokot tartóztattak le
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 10:54
A vezérkari főnök helyettese nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Nemzetközi Megmagyarázta váratlan döntését Rishi Sunak
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 10:28
Most jött el a megfelelő időpont a brit miniszterelnök szerint, de a várakozások szerint történelmi vereség várhat pártjára.
Nemzetközi Macron most békét és nyugalmat szeretne - messze Európától
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 09:54
Megérkezett a súlyos zavargások helyszínére a francia elnök.
Nemzetközi Kereskedelmi háború küszöbén Brüsszel és Peking
Káncz Csaba | 2024. május 23. 09:31
A közelgő kereskedelmi háború egy keserű igazságra is rávilágít: a Nyugat túl sokáig pihent a babérjain. Az EU álláspontja szerint a Kínával szemben az elektromos autók és más termékek tekintetében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a WTO előírásainak. Az USA azonban már megkerüli a WTO-t. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Nagy lépésre készül Amerika, Putyin kitérhet a hitéből
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 09:06
Miközben az oroszok éppen nukleáris fegyverekkel gyakorlatoznak, az Egyesült Államok újabb eszkalációs lépést tenne. Háborús híreink csütörtök reggel.
Nemzetközi Robert Fico nélkül is továbbmegy Szlovákia az orbáni úton
Privátbankár.hu | 2024. május 23. 06:38
A miniszterelnök még kórházban, de a kormány megy tovább: elfogadták a közmédia átalakításáról szóló törvényt, amely a kritikusai szerint a kormány ellenőrzése alá vonja a közszolgálati médiát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG