A moszkvai merénylet utóhatásai keltette zajban kicsit elsikkadt az ukrajnai légiháború egy újabb fontos fordulata. Miután az elmúlt napokban Oroszország rég nem látott intenzitással támadta az ukrán hátországot a szokásos arzenáljával, március 25-én minden jel szerint nyolc darabot is kilőttek a Cirkon nevű hiperszonikus cirkálórakétáikból is.
A Cirkont feltehetőleg már korábban is bevetették Ukrajna ellen, február közepén minden bizonnyal egy ilyen rakéta roncsait találták meg Kijevben, de vannak, akik szerint már korábban, decemberben is lőttek ezzel a fegyverrel. Februári cikkünkben leírtuk azt, amit az akkori támadásról, illetve magáról a 3M22 Cirkonról akkor tudni véltünk, ezt az alábbi ajánlóra kattintva olvashatja el:
Van belőle
A mostani támadás viszont hozott újdonságot, illetve több dologra is következtethetünk belőle. Az első, amit mindenképpen ki kell emelni, hogy az oroszok nem egy, nem két, hanem mostani tudásunk szerint nyolc darab ilyen eszközt lőttek ki Ukrajnára, kettőt Kijevre, hatot más célpontokra. Ez már önmagban jelentős fejlemény, mert azt jelenti, hogy volt nyolc darab bevethető ilyen rakétájuk, sőt azért feltételezhetjük, hogy nem az egész készletnek hágtak a nyakára egyetlen támadásban, tehát mondjuk legalább még ugyanennyi lehet belőle bevethető állapotban, és feltehetőleg utánpótlás is van belőle, ha csak havi néhány darab is.
A Cirkon pontos áráról nem tudunk biztosat (ahogy egyébként képességeiről sem), ráadásul ez az összeg gyorsan csökkenhet, ha egy-két darabos prototípusból havi néhány darabos szériagyártásra sikerült váltaniuk az oroszoknak. Azonban, ha a Cirkon nagyjából tudja, amit állítanak róla, azaz a hangsebesség 6-9-szeresével – azaz körülbelül 8 és 11 ezer kilométer per óra közti sebességgel – repül, és közben még manőverezik is, akkor a darabonként 10 millió dollár környéki ár semmiképpen sem nagyon túlzó becslés. Az ilyen fegyverek jelentette mérnöki kihívásokról az alábbi dobozra kattintva olvashat bővebben:
A háború nem olcsó és nem is mulatság, de úgy 80 millió dollárnyi rakétát kilőni egy délelőtt alatt néhány célpontra, az még ebben a viszonylatban is jókora tétel. Ahogy korábban is írtuk, ha csak nem fegyvertesztelés a cél, ilyen eszközöket csak nagyon értékes célpontokra érdemes kilőni. Mik lehettek tehát a célpontjai a Cirkonoknak?
Parts of a downed Russian hypersonic cruise missile 3M22 Tsirkon. Today in Kyiv. Two such missiles were launched by Russians from Crimea. Both were reportedly downed. https://t.co/m9RjgbBmrg pic.twitter.com/n4R08SRJwk
— Special Kherson Cat (@bayraktar_1love) March 25, 2024
Nagyon úgy tűnik, hogy Kijevben az ukrán hírszerzés, az SzBU főhadiszállása volt a két rakéta célpontja. Tovább erősíti a feltételezést, hogy március 25-én tartják Ukrajnában a „hírszerzés napját”, azaz az önálló ukrán nemzetbiztonsági szolgálatok felállításának évfordulóját. Persze nem tudjuk, hogy az SzBU vezetői és munkatársai közül kik tartózkodtak a támadás idején a főhadiszálláson, de az ukrán hírszerzés lefejezése, ráadásul egy ilyen kiemelt napon végrehajtott váratlan, látványos, egy új fegyver képességeit demonstráló támadás mind gyakorlati, mind szimbolikus értelemben nagy fegyvertény lett volna orosz szempontból. (Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az odesszai régióra kilőtt négy, valamint a Poltava és Kremencsuk környékére kilőtt egy-egy Cirkon mit célzott meg – ha egyáltalán mindegyik valóban Cirkon rakéta volt – az ukrán légvédelem érthetően elég szűkszavú, egy épületet eltaláló rakéta maradványainak pontos azonosítása sem mindig rutinfeladat.)
Messzebbről és máshonnan lőttek
Önmagában a Cirkonok kilövésével kapcsolatos még az a nagyon érdekes tény is, hogy a rakéták minden bizonnyal a Krím felől, ráadásul szárazföldi koordinátákról érkeztek. Ez nagyon fontos fejlemény azért, mert eddig csak azt lehetett biztosra tudni, hogy a Cirkont az orosz haditengerészet néhány hajója (ezekből egy sem tartózkodik a Fekete-tengeren) képes kilőni. Nagyon úgy tűnik, az oroszok megoldották a rakéta szárazföldi indításának problémáját, jócskán kiterjesztve e fegyver felhasználási lehetőségeit.
Fotó: YouTube
A krími indításból lehet levonni egy másik fontos következtetést is. A Cirkonok hatótávolságát korábban 300 kilométer körülre becsülték. Ez lehet igaz, amennyiben az eszköz végig maximális sebességgel, illetve alacsony magasságon repül, de nagyon úgy tűnik, hogy magasabban és kicsit lassabban repülve ennek bő kétszeresére legalább képes a Cirkon (Kijev és a feltételezett krími indítóhelyek között bő 600 kilométer a távolság, a Cirkon pedig ugyebár elméletileg nem is feltétlenül egyenes vonalban közelíti meg a célpontot, hiszen elsősorban pontosan manőverezőképessége emeli egy hagyományos ballisztikus rakéta fölé).
Közbelép a Patriot?
Ez eddig mind elég jó hír orosz szempontból. Az viszont jóval kevésbé, hogy a Kijevre kilőtt mindkét rakétát lelőtte az ukrán légvédelem. Igaz, az utolsó pillanatban – a roncsok már Kijeven belül értek földet, a jelentések szerint egy iskola szenvedett súlyos károkat, hét ember pedig megsebesült. Ráadásul a dolgok olyan gyorsan történtek, hogy a légvédelmi riadót már azután rendelték el, hogy a rakéták beérkeztek és le is lőtték azokat. Utóbbi tény mutatja, hogy mi is az egyik nagy veszélye a hiperszonikus fegyvereknek: nincs idő a felkészülésre. Ha a rakéták eljutottak volna célpontjukig, akkor az ott tartózkodókat teljesen váratlanul érte volna a támadás, senki nem húzódott volna óvóhelyekre, tett volna bármilyen óvintézkedést.
Sirens in Kyiv after the arrival of hypersonic missiles.
— Lord Bebo (@MyLordBebo) March 25, 2024
It is reported that the headquarters of GUR, the Main Intelligence Directorate could have been hit.
We are waiting for more information, let’s see if Budanov’s agency is rubble. pic.twitter.com/Oz3dJzYXLk
A légvédelemnek is nagyon kevés ideje van így. Tudjuk ugyebár, hogy biztonsági okokból például a Patriot ütegek nagyteljesítményű radarjai nem pásztázzák állandóan az égboltot, hanem csak akkor, amikor más, kevésbé értékes radarok, amelyek pozícióját nem kell annyira titokban tartani jelzései alapján riadóztatják kezelőiket. Itt az első jelzés és a Cirkonok Kijev fölé érkezése között nagyon kevés idő telhetett el, nehezítve a légvédelem dolgát.
During the missiles raid. pic.twitter.com/QAvOKrLScp
— Lord Bebo (@MyLordBebo) March 25, 2024
Ennek ellenére a Cirkonokat lelőtték (legalábbis a Kijevre kilőtteket, a többiről egyelőre nem tudunk biztosat, mindenesetre a főváros légvédelme a legerősebb Ukrajnában). Az elfogást valószínűleg egy vagy több Patriot rendszer hajtotta végre, de természetesen erről sem tudunk biztosat, mindenesetre a szintén hiperszonikus sebességgel, de kiszámítható, ballisztikus pályán érkező Kinzsalokat is az amerikai rendszer tudta lelőni korábban.
Ez mindenképpen nagy dolog, hiszen egyrészt semmilyen légvédelmi rendszernek sem volt korábban alkalma valódi hiperszonikus eszközök ellen gyakorolni (hiszen ilyeneket élesben legfeljebb néhány hónapja vetettek be először a világon), másrészt ez valóban jókora kihívás, hiszen egy iszonyatos sebességgel, ráadásul manőverezve érkező tárgyat kellene eltalálni olyan rakétákkal, amelyek ugyan fordulékonyabbak, de nem gyorsabbak a célként megjelölt eszköznél.
Mi mit tud - vagy mit nem tud?
Az, hogy mégis sikerült a Cirkonokat leszedni, az több dolgot is jelenthet. Az egyik következtetés az lehet, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek – valószínűleg ugye a Patriot, de biztosan nem tudjuk – meglepően jó képességekkel rendelkeznek. Bár a Patriot eredeti formájában már bő negyven éves (1981-ben állították szolgálatba), azért tudjuk, hogy mind szoftveresen, mind hardveresen rengeteget fejlesztettek rajta, nem utolsósorban a rendszerhez használatos rakétákból is újabb és újabb generációk érkeztek. Ettől függetlenül azért szép teljesítmény lenne, ha egy négy évtizedes rendszer hatékonyan alkalmazható lenne a 21. század új „csodafegyvere”, a hiperszonikus cirkálórakéta ellen.
Azt azért mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ha így is van, ez a képesség feltehetően egy térben és időben is nagyon szűk „ablakban” alkalmazható csak. Kijev központja egész Ukrajna légvédelemmel legjobban védett darabkája, de a beérkező Cirkonokat így is csak az utolsó pillanatban sikerült lelőni. Valószínűleg ha a célpont akár csak pár tucat kilométerrel arrébb van, akkor nincs megfelelő közelségben és készültségben egy légvédelmi rendszer, amely erre képes lett volna.
Az sem kizárható azonban, hogy a Cirkon képességei gyengébbek az orosz propaganda által hirdetetteknél. Azt még a nagy titoktartás ellenére is tudjuk, hogy a fejlesztés során többször is komoly problémákba ütköztek az oroszok, fentebb már ajánlottuk a cikket arról, miért nagyon nehéz megvalósítani azt, amit elvileg a Cirkon tud.
Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy az oroszok előszeretettel állítanak olyat fegyverrendszereikről, ami nem igaz, vagy nem teljesen igaz (sőt, ez a világ nagyjából összes haderejével, fegyverfejlesztőjével előfordult már), akkor könnyen elképzelhető, hogy a Cirkon sem képes a hangsebesség 6-9-szeresével repülni alacsony magasságon, és közben manőverezni is. Az is lehet, hogy tesztkörülmények között, sokkal rövidebb hatótávolsággal képes erre, de élesben, 6-700 kilométerre kilőve nem.
Can people please finally take a look and tell me if there is anything in there resembling a scramjet engine? My estimate still is that it is powered by an extended rocket booster that transitions the missile into a ramjet-powered hypersonic flight (if it's actually hypersonic). https://t.co/s9KytcGTa8
— Fabian Hoffmann (@FRHoffmann1) March 25, 2024
Az szinte biztos, hogy egy Kijev elleni csapáshoz a magasabban található, ritkább levegőrétegekben kellett repíteni a Cirkonokat, ez rögtön megkönnyíti az észlelhetőséget, az üzemanyaggal való takarékoskodás miatt pedig lehet, hogy be kellett áldozni a maximális sebességből, illetve a légvédelmet kicselező manőverekből is.
Mindezek már csak azért is fontos kérdések, mert az orosz hiperszonikus fegyverek azon nagyon kevés katonai eszközök közé tartoznak, amelyekben az orosz fegyveripar még a világ élvonalába tartozik, sőt akár vezető szerepe is lehet. Nagyon nem mindegy azonban, hogy valóban tudják-e azt, amit állítanak róluk.
Bőven maradtak tehát kérdések a Cirkonok képességei, ukrajnai bevetése körül, de az biztosnak látszik, hogy az ukrajnai háború egyben immár a világtörténelem első olyan konfliktusa, amelyben szerepet kapnak valódi – tehát a nagy sebességet nem ballisztikus pályán elérő, önerőből manőverezni képes – hiperszonikus fegyverek is, még ha esetleg ezekről ki is derül, hogy valójában mégsem igazi hiperszonikus fegyverek.
via Tom Cooper, The War Zone
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
