Egy évtized telt el azóta, hogy Líbiában utoljára parlamenti választásokat tartottak. Az ország továbbra is patthelyzetben van és mélyen megosztott.
Az ENSZ által az ország stabilizálására tett számos kísérlet ellenére az egymással versengő hatalmi központok nem tudtak megállapodni az új választásokról és a pluralista politikai rendszerre való áttérésről. A Líbia előtt álló tartós kihívások azonban túlmutatnak a politikai patthelyzeten: a kormányzás kudarcai, a gazdasági nehézségek, a széles körben elterjedt kleptokrácia és korrupció, valamint a milíciák és fegyveres szereplők terjedése - a külső beavatkozás pedig az országot a nemzetközi rivalizálás színterévé teszi.
Súlyos aggodalmak
A líbiai politikai instabilitás miatt az ország ismét polgárháborúba sodródhat - figyelmeztetett az ENSZ felelős vezető tisztségviselője.
Stephanie Khoury, Líbiáért felelős ENSZ-megbízott figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy az országban a körülmények „meglehetősen gyorsan” romlottak, mivel a rivális kormányerők egyoldalú katonai lépéseket tettek egymás felé, és az ország tripoli kormánya a miniszterelnök és a központi bank vezetőjének leváltására irányuló erőfeszítésekkel néz szembe.
Fotó: Depositphotos
Az ENSZ líbiai támogató missziója közleményében azt írta, hogy „aggodalommal figyeli az erők közelmúltbeli mozgósítását Líbia különböző részein”. Az UNSMIL néven ismert szervezet felszólította „valamennyi felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és kerüljenek minden olyan provokatív katonai akciót, amely támadásnak minősülhet”.
Az Európai Unió líbiai küldöttsége hasonló aggodalmának adott hangot. „Az erő alkalmazása ártana a líbiai stabilitásnak és emberi szenvedéshez vezetne. Ezt mindenáron el kell kerülni” - áll a küldöttség közleményében.
A maffiaállam hétköznapjai
Líbiában 2021 decembere óta tovább nőtt a politikai feszültség, akkor az ország nyugati részén lévő kormány megtagadta a választások megtartását.
Eközben az ország keleti részén egy katonai parancsnok jelentős hatalommal rendelkezik, ami az ország kettészakadásával fenyeget.
Nyugati szakértők és tisztviselők az elmúlt hetekben aggodalmukat fejezték ki, hogy a két líbiai hadviselő fél - nevezetesen a tripoli székhelyű Nemzeti Egységkormányhoz (GNU) hű erők és Khalifa Haftar tábornok keleti, önjelölt hadserege - közötti törékeny, 2020-as tűzszünet összeomolhat, mivel a polgárháború sújtotta országban fokozódnak a feszültségek, miután a tripoli székhelyű kormány a napokban megpróbálta elbocsátani Szádik al-Kabir jegybankelnököt.
Haftar tábornok Bengáziból irányítja a keleti és déli országrészeket, míg Abdulhamid al-Dbaiba miniszterelnök és nemzetközileg elismert kormánya Tripoli és a nyugati országrészek felett uralkodik. 2020-ban Haftar hiába próbálta meg bevenni a fővárost.
Azóta a két hivatalosan ellenséges fél egyfajta csendes partnerséget kötött. Klánjaik közösen fosztogatják az olajban gazdag országot, eltérítik az állami bevételeket, lehetővé teszik a jövedelmező olaj- és migránscsempészetet, valamint munkahelyeket és pénzt osztogatnak a kedvenceknek.
Ebben a maffiaállamban csak két átfogó intézmény maradt: a nemzeti olajtársaság és a Kabir által vezetett központi bank.
A rendszer törékeny
De mint oly gyakran az ilyen hatalmi konstellációkban, amelyek elsősorban árnyékgazdaságból és az erőforrások kifosztásából állnak, a Tripoli és Bengázi közötti partnerség is agyaglábakon nyugszik. Mindkét félnek kordában kell tartania szövetségeseit és harcosait - és ezért egyre több és több pénzre szorulnak.
Legutóbb a Khalifa fia, Saddam Khalifa által vezetett Haftar klán látszólag előnyben volt. A Haftaroknak sikerült egyik kedvencüket az olajvállalat élére ültetniük. Kabir, a bank vezetője pedig állítólag szintén egyre inkább kelet felé orientálódott az utóbbi időben. Ez viszont megkongatta a vészharangokat Tripoliban, ahol Dbaiba unokaöccse, Ibrahim mozgatja a szálakat. Kabir - aki egykor barát volt - hirtelen ellenséggé vált.
Kabir, Haftar és Dbaiba között hatalmi háromszög alakult ki, ami bizonyos fokú nyugalmat biztosított. De egy ilyen megállapodás is bármikor széteshet. Líbiában a döntések általában kétféleképpen születnek: pénzzel vagy fegyverrel. Most, hogy Dbaiba és emberei veszélyben látják a húsosfazekat, hajlandóak lehetnek a végletekig elmenni.
Új polgárháború fenyeget?
A Haftar család bizonyosan nem fog tétlenül állni. Haftar harcosai állítólag már egy ideje szemet vetettek Ghadames oázisvárosra az algériai határon. Az olajkitermelés leállításával is fenyegetőzik.
Haftar erői már jó ideje ellenőrzésük alá akarják vonni a Tripoli által uralt Ghadames repülőteret és környékét - mondta Jalel Harchaoui, a brit Royal United Services Institute észak-afrikai szakértője a Le Monde című francia napilapnak. Harchaoui szerint Ghadames ellenőrzése „jelentősen növelné területi tekintélyét Algériával, Tunéziával és Nigerrel szemben”.
Ha Haftar csapatai elfoglalják Ghadamest, az „hivatalosan is a 2020-as tűzszünet összeomlását jelentené” - írta Tarek Megerisi, az Európai Külkapcsolati Tanács líbiai szakértője az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében.
Az azonban, hogy a helyzet valóban eszkalálódik-e, a két felet támogató hatalmaktól is függ. Dbaiba esetében ezek a törökök, akik 2020-ban már megmentették a tripoli kormányt Haftar katonáitól. Haftart viszont az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és Egyiptom támogatja.
A frontok azonban nem egyértelműek. Törökország például az utóbbi időben közelebb húzódott Haftarhoz, míg az Emírségek Dbaiba felé. Szakértők szerint Ankara álláspontja összefügghet az Egyiptomhoz való virágzó közeledésének megőrzésére irányuló erőfeszítésekkel, valamint azzal, hogy elveszítette türelmét egyes tripoli szövetségeseivel szemben.
A gázai háborút tekintve a regionális hatalmaknak feltehetően nincs sok kedvük egy újabb válsággóchoz. Tripoliban azonban úgy tűnik, hogy ez aligha segít megnyugtatni a kedélyeket. „A város forrong, tele van propagandával és pletykákkal. „A helyzet ráadásul naponta változik. A kiszámíthatatlanság teszi a helyzetet olyan veszélyessé.
„Líbia továbbra is csendben bomlik, és egyre több jel utal arra, hogy a rivális kormányok valami nagy dologra készülnek” - írta Hafed al-Ghwell, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem Külpolitikai Intézetének Észak-Afrika Kezdeményezésének ügyvezető igazgatója az Euronews weboldalon megjelent véleménycikkében.
„Líbiát a nemzetközi közösség 2021 óta nagyrészt elhanyagolta, és sokan azzal áltatták magukat, hogy Líbia hosszú távon stabil maradhat, akár ezzel a status quóval, akár az országot maguknak feldaraboló frakciók közötti alkuk elősegítésével. De ez a politika, amely úgy tesz, mintha a konfliktus megfékezhető lenne, nem működik” - mondta.
„És ez a délibáb - hogy Líbia rendben van és stabil - most lassan összeomlik”.
Az Európai Drog Ügynökség (EMCDDA) közzétette a legfrissebb, szennyvízvizsgálaton alapuló felmérés eredményeit. 
