Itt az ideje egy korai bejelentésnek: Vlagyimir Putyin nyerte a március 15-17. között zajló orosz elnökválasztást. Na igen, Putyin már negyedszázada Oroszország modernkori autokratájaként működik.
Előre levajazva
Amióta 2000-ben átvette az elnöki tisztséget, Putyin egyre tökéletesíti a választási csalás gépezetét. A szavazatvásárlás, az előre kitöltött szavazólapok szétosztása, a szavazóurnák manipulálása, a szavazók megfigyelése és megfélemlítése mind olyan módszerek, amelyeket Putyin ügynökei alkalmaznak a kedvező eredmény garantálása érdekében.
Fotó: Depositphotos
Hivatalos állami elemzők Putyin valószínűsíthető támogatottságát 75 százalék körülire teszik. Riválisai államilag engedélyezettek, akik nagyrészt támogatják mind a programját, mind a vezetését. Ezek közé tartozik a kommunista párt idősödő Nyikolaj Haritonovja, aki 4 százalék körüli eredményt érhet el, és Leonyid Szluckij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (valójában egy ultranacionalista párt) jelöltje, aki nagyjából ugyanennyire számíthat.
A szavazólapon talán a legliberálisabb jelölt Vlagyiszlav Davankov, az Állami Duma – az orosz parlament alsóházának – elnökhelyettese. Davankov "a mi feltételeink szerinti, és visszalépés nélküli" béketárgyalásokat sürgetett Ukrajnában, és fő kampányszlogenje a meglehetősen homályos "Igen a változásokra!". Várhatóan a szavazatok 5 százalékát fogja megkapni.
Nem maradtak igazi ellenzéki figurák
Egyre több jel utal arra, hogy Putyin a kamu választás után még elnyomóbbá válik. A Kreml felügyelte minden olyan karizmatikus személyiség kiiktatását, vagy marginalizálását, aki a népi ellenzék központjaként szolgálhatna, és így veszélyt jelenthetne Putyinra – akár a szavazólapon, akár azon kívül. Alekszej Navalnij halála egy szibériai fogolytáborban ezt az üzenetet közvetítette, amit a temetésén részt vevő több ember letartóztatása is aláhúzott.
Más potenciális kihívókat elhallgattattak, vagy bebörtönöztek. Vlagyimir Kara-Murzát például 2022-ben letartóztatták, majd 25 évre bebörtönözték. Alig pár napja Leonyid Volkov, Navalnij volt kabinetfőnöke Litvániában került kórházba, miután könnygázzal lefújták az arcát, és többször megütötték egy kalapáccsal.
Navalnij özvegye felszólította támogatóit, hogy vasárnap délben tömegesen jelenjenek meg a szavazófülkéknél, hogy így tisztelegjenek néhai férje előtt."Tönkreteheted a szavazólapot, nagy betűkkel ráírhatod, hogy 'Navalnij'" – mondja Julija Navalnaja. "És, ha egyáltalán nem látod értelmét a szavazásnak, akkor is jöhetsz, és állhatsz a szavazóhelyiségben, majd megfordulhatsz és hazamehetsz" –javasolta, hozzátéve, hogy az emberek szavazzanak "bárkire, csak Putyinra ne".
Oroszország re-sztálinizációja
Bár Putyin 2022 februárjában a "denácifikáció" és a "demilitarizáció" szlogenjével indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen, rendszere a nagy hazafias háború kvázi-vallásos kultusza és az orosz társadalom újraszovjetizálása mellett a tömeggyilkos szovjet diktátor, Sztálin rehabilitációját is folytatja. Valóban, a politikai foglyok száma ma lényegesen nagyobb, mint Sztálin óta bármikor volt.
Ezek a politikák erősítik a szovjet és az orosz identitás integrációját, és "legitimálják" Putyin népirtó háborúját Ukrajna ellen, miközben megkönnyítették az ukránok elleni háborús bűnöket.
Ami Sztálint és Putyint a megalomániájukon kívül összeköti, az az, hogy megszállottan ragaszkodnak az Ukrajna fölötti ellenőrzéshez. Az Orosz Birodalom és a Szovjetunió mindent elkövetett, hogy az ukrán identitást teljesen megsemmisítse az ukránok denacionalizálásával, ruszifikálásával és népirtásával. Az 1932-1933-as Holodomor (mesterségesen indukált gyilkos éhínség) négy-ötmillió ukránt gyilkolt meg, amit az ukránok több, mint 90 százaléka népirtásnak tart.
Putyin Oroszországa tagadja ezt, azt állítva, hogy a Holodomort a nyugati hírszerző ügynökségek találták ki és népszerűsítették a Szovjetunió elleni hidegháború részeként az 1980-as években.
Egy egyre inkább diszfunkcionális Oroszország
Putyin tehát hamarosan megkezdi ötödik elnöki ciklusát, és az általános várakozások szerint a hatalom központosítása és személyre szabása csak fokozódni fog.
Külsőleg ez a központosítás valószínűleg egy egyre kiszámíthatatlanabb Oroszországot eredményez, amelyet egy olyan ember vezet, aki egyre paranoiásabb világkép és téves – vagy manipulált – információk alapján hoz döntéseket. Ahogy Angela Merkel volt német kancellár egyszer jellemezte Putyint, ő valóban "egy másik világban él". Ez valószínűleg még több külpolitikai agressziót eredményez és elősegíti az Oroszországon belüli eltérő hangok keményebb elnyomását is.
A hadigazdaság miatt egy egyre rosszabbul működő Oroszországot fogunk látni, ahol az utak, a lakások, az iskolák, az egészségügyi ellátás és más infrastruktúrák tovább fognak romlani, különösen Moszkván kívül. Ez vonatkozik a hadseregre is, amely a közelmúltban elért harctéri győzelmek ellenére továbbra is sérülékeny. Oroszország túlzottan központosított parancsnoki struktúrája például megtizedelte a tisztikart, és elképesztő felszerelés-veszteségekhez vezetett.
Hatalom mások felett
De a nyugatellenes orosz nacionalizmus folyamatos sulykolása elnyerte a katonaság és a polgárok hűségét – legalábbis egyelőre. Putyin arra is felhasználja az Oroszország természeti erőforrásai feletti ellenőrzést, hogy oligarcháit kordában tartsa. Ő dönti el, hogy mely oligarchákat nevezik ki Oroszország nagy állami tulajdonú olaj-, gáz-, ásványkincs- és ipari termelőinek élére.
Mindazonáltal a történelem azt mutatja, hogy Oroszországban a hatalom és a vasököl általi uralom vertikumát elnyomás, háborúk és egy disztópikus, totalitárius rendszer létrehozása követte, amelyben a társadalom bűnrészessé válik a rendszer létrehozásában. A belföldi ellenzéket, a külföldi terrorfenyegetést és a nyugatellenes idegengyűlöletet az orosz állam mindig is fegyverként használta fel, hogy elterelje a figyelmet az emberi jogok megsértéséről, a gazdaság gyenge teljesítményéről és a nemzetközi elszigeteltségről.
A putyinizmust a sztálinizmus modernizált formájaként érdemes értelmezni, amely a 20. századinál súlyosabb és apokaliptikusabb következményekkel járhat. A Kreml ukránok elleni háborúja nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a nyugati demokrácia és az 1945 óta fennálló liberális nemzetközi rend védelméről és megőrzéséről az Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát tömörítő Nyugat-ellenes gonosz tengelytől.
Jancsics Dávid visszalép az elnökjelöltségtől. 
