Dél-Korea pénteken bekérette az orosz nagykövetet tiltakozásképp az ellen, hogy Oroszország és Észak-Korea pár nappal korábban kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást. Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerdán tartott találkozóján megegyezett, hogy amennyiben országaik közül valamelyiket támadás éri, azonnali katonai segítséget nyújtanak egymásnak.
Szöul egyben átértékeli korábbi döntését, miszerint nem szállít fegyvereket Ukrajnának, amire Putyin orosz elnök figyelmeztette, hogy "nagy hibát" követne el, ha megváltoztatná politikáját. Szöul eddig elítélte Moszkvát Ukrajna teljes körű inváziója miatt, s gazdasági és humanitárius segélyt nyújtott Kijevnek, de fegyverek küldésétől elzárkózott.
Miért óriási hír ez?
A Dél-Korea virágzó védelmi iparához való hozzáférés hatalmas áttörés lenne Ukrajna számára, mivel fejlett felszereléseket kínálna, méghozzá jelentős mennyiségben, megnyitva a háború sújtotta ország számára az egyik utolsó jelentős kiaknázatlan fegyverforrást.
Ami az ukrajnai háborút illeti, Észak-Korea Moszkva kulcsfontosságú szövetségesévé válása biztosítja, hogy az orosz erők megkapják a nagyon szükséges lőszert, beleértve a tüzérségi lövedékeket – a jelentések szerint milliós nagyságrendben –, valamint a ballisztikus rakétákat, bár úgy tűnik, hogy ezeket elsősorban értékelő jelleggel és vegyes eredménnyel használták.
Az elmúlt években Dél-Korea a világ egyik vezető fegyverexportőrévé vált, és fegyvergyártói a technológiák feltűnően széles skáláját fedik le, a harci repülőgépektől és helikopterektől kezdve a ballisztikus rakétákon és légvédelmi rendszereken át a harckocsikig, páncélozott harcjárművekig és tüzérségi fegyverekig.
Fotó: MTI/AP
A dél-koreai elnök már megfogalmazta azt az ambícióját, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország mögött a világ négy legnagyobb fegyverszállítója közé kerüljön. A cél nem irreális, hiszen Dél-Korea már most a világ kilencedik legnagyobb fegyverexportőreként szerepel a 2018-22 közötti időszakban, ami 75 százalékos növekedést jelent a fegyvereladásokban a 2013-17 közötti időszakhoz képest.
Ukrajnát frusztrálja, hogy mennyi időbe telik az újonnan gyártott fegyverek beszerzése a nyugati országoktól – először is a politikai jóváhagyás megszerzése, másodszor pedig a fegyverek tényleges gyártásához szükséges ipari kapacitásra való várakozás miatt.
Dél-Korea megoldást kínálna erre a problémára, mivel a Hanwha, a Hyundai Rotem, a LIG Nex1, a Hyundai Heavy Industries és a Korea Aerospace Industries (KAI) aktív gyártósorokat üzemeltet. Bár ezek elsősorban a belföldi megrendelések folyamatos teljesítésével foglalkoznak, bebizonyították, hogy képesek a méretezhetőséget és a rugalmasságot az exportvásárlók igényeihez igazítani.
Ugyanakkor a dél-koreai védelmi vállalatok hajlandóságot mutatnak arra, hogy szorosan együttműködjenek az exportőr ügyfelekkel, beleértve a külföldi országokban összeszerelő üzemek létrehozását is. A Hanwha Aerospace például megbízást kapott arra, hogy a K9 önjáró lövegéhez összeszerelő sorokat hozzon létre Ausztráliában, Egyiptomban és Lengyelországban – ez utóbbi országban a legfrissebb hírek szerint még a K2 típusú tankok összeszerelése is megkezdődik.
Ez is olyasvalami, ami Ukrajna számára jelentős érdeklődésre tarthat számot, mivel igyekszik kihasználni a meglévő védelmi iparát, ugyanakkor modernebb felszereléseket vezet be a szovjet korszakból származó készleteinek felváltására. A brit BAE Systems és a német Rheinmetall már óriási gyártókapacitások kiépítésére készül Ukrajnában. Szomszédunk NATO-szabványoknak megfelelő nagyívű felfegyverzése egyben hozzájárul a Kijev által követelt biztonsági garanciákhoz.
A lengyel áttörés
Egy időben a dél-koreai védelmi exportnak nagyon kevés sikere volt Európában, de ez az elmúlt években jelentősen megváltozott, elsősorban Lengyelországnak köszönhetően – amely szintén Ukrajna szoros szövetségese.
2022-ben, minden idők legnagyobb fegyverexportüzletében Dél-Korea 180 darab K2 harckocsit, 48 darab FA-50 könnyű harci repülőgépet és mintegy 670 darab K9 önjáró tüzérségi löveget adott el Lengyelországnak, több, mint 14,5 milliárd dollár értékben. Például az első 10 darab K2 harckocsit és 24 darab K9-es löveget mindössze négy hónappal a szerződés aláírása után rakták ki a lengyel dokkokban, az első FA-50-es repülőgépet pedig a szerződés aláírásától számított 10 hónapon belül adták át Lengyelországban.
Kevés európai vagy amerikai védelmi vállalat képes ilyen ütemben haladni, és a megrendelések gyors teljesítése iránti ilyen elkötelezettséget Ukrajna is szívesen kihasználná.
A NATO-ügyfelek – köztük Lengyelország – számára problémát jelent, hogy a dél-koreai felszerelések általában nem felelnek meg a NATO-szabványoknak, ami megnehezíti a nyugati rendszerekkel való integrációt. Másrészt viszont úgy tűnik, Lengyelország úgy döntött: fontosabb, hogy gyorsan és nagy számban jusson hozzá a kívánt fegyverekhez, amire Dél-Korea lenyűgöző ipari kapacitását találták megfelelőnek. Ukrajna számára a NATO, a szovjet korszak és más fegyverrendszerek kombinációjával a szabványosítás hiánya aligha jelent problémát, míg az ipari kapacitás minden bizonnyal igen.
Dél-Korea védelmi ipara felemelkedőben van
A fent említett nagyobb tételek mellett Dél-Korea potenciálisan nagyon hasznos tüzérségi lőszerforrást is kínál, amelyből Ukrajna időnként veszélyesen kevés volt. De Dél-Korea nemcsak a tüzérség egyik vezető fejlesztője, hanem jelentős kapacitással rendelkezik az e rendszerekhez szükséges lőszerek előállításában is. Az ukrajnai háború már eddig is ösztönözte a dél-koreai lőszergyártást: Szöul az Egyesült Államok számára gyárt lövedékeket, amelyeket az Ukrajnába történő szállítással kimerült készletek feltöltésére használnak.
Ily módon Szöul képes volt segíteni a lőszerek Ukrajnába jutását anélkül, hogy közvetlenül Ukrajnába kellett volna halálos segélyt szállítania. A dél-koreai politika megváltoztatása most lehetővé tenné az ilyen intézkedések megkerülését, és a lőszerek közvetlen eljuttatását Kijevbe. Ugyanakkor az olyan országok, mint Lengyelország, és a dél-koreai védelmi felszerelések más importőrei is profitálhatnának a kibővített gyártósorokból.
Aligha kétséges, hogy Dél-Korea védelmi ipara felemelkedőben van, és a technikai know-how, a rugalmas munkamegosztási megállapodások és a gyors szállítási ütemezés kombinációja továbbra is biztosítani fogja az ország számára az exportmegrendeléseket. Hogy Ukrajna hogyan illeszkedik ebbe a képbe, még nem tudni, de Kijevben egyértelműen van igény különböző típusú fegyverekre, amelyek kielégítésében Dél-Korea potenciálisan segíthet. Most, hogy az Ukrajnának történő dél-koreai fegyverszállítások kérdése nyilvánvalóan újra napirendre került, az eredmények jelentősek lehetnek.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
