„Nem érdemes túl komolyan venni azokat a dolgokat, amiket Trump a kampányban mondott. A kampány az kampány, Trump pedig Trump”
- kezdi a Trump-kormányzat várható Ukrajna-politikájáról szóló bejegyzését Rácz András Oroszország-szakértő, aki ezzel arra utal, hogy megválasztott elnökként Trump csak a következő hetekben fogja megkapni azokat az információkat stratégiai, nemzetbiztonsági, külpolitikai, védelmi kérdésekben, amelyek alapján valódi döntést hozhat az Ukrajnával kapcsolatos politikájával kapcsolatban.
A szakértő azt is kiemeli, hogy nagyon fontos lesz, kiket jelöl a külpolitikai, védelmi kulcspozíciókba Trump, erre érdemes figyelni, ez jóval többet fog elmondai a várható döntésekről.
„Az USA stratégiai érdekei nem változnak attól, hogy másvalaki lesz az elnök”
- húzza alá Rácz András, majd így folytatja:
"Egy orosz győzelem a Nyugat – és döntően az Egyesült Államok – által létrehozott és működtetett, szabály-alapú nemzetközi rendszer végét jelentené.
Attól kezdve felbátorodna Kína, felbátorodna Észak-Korea, Venezuela és még ki tudja, hány másik, területi ambíciókkal rendelkező ország, hiszen azt látnák, hogy az ilyesmit meg lehet próbálni és meg is lehet úszni.
Stratégiai amerikai érdek tehát az oroszok lekötése Ukrajnában – amely egyébként morálisan is a helyes döntés Rácz András szerint, hiszen Ukrajna igazságos, a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő önvédelmi háboorújának támogatása.
Amerikai stratégiai érdek az orosz katonai erő gyengítése is, különösen arra tekintettel, hogy az orosz nukleáris arzenál valós fenyegetést jelent az Egyesült Államokra is, Rácz András szerint is. A szakértő azt is kiemeli, hogy a hatályos amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint „Oroszország akut és tartósan fennálló fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra” – ez sem fog változni attól, hogy új elnök van Washingtonban.
„Az pedig igen valószínűtlen, hogy egy ennyire komoly fenyegetést jelentő országot Washington stratégiai előnyhöz akarna juttatni azzal, hogy lényegében odadobja nekik Ukrajnát”
- írja Rácz, aki abban is kételkedik, hogy Trump és Putyin meg tudna egyezni Ukrajnáról, még ha előbbi valóban ezt is akarná tenni. Ugyanis a Kreml szerint most az idő nekik dolgozik, nem akarnak tehát kompromisszumot kötni. A szakértő el tudja képzelni, hogy az oroszok taktikai megfontolásból (időhúzás, a nyugati megosztottság erősítése), látszólag belemennek a tárgyalásokba, de a valós megegyezés szándéka nélkül.
„Ha tényleg ez a forgatókönyv valósul meg, akkor bele fog telni néhány hétbe-hónapba, amíg a Trump-adminisztráció rájön, hogy az oroszokkal valójában nem lehet megegyezni... és attól kezdve viszont az a logika dominál majd, hogy Trump nagyon nem szeret gyengének látszani. Ne felejtsük el, a 2016-2020 közötti Trump-adminsztráció de facto jóval keményebb volt az oroszokkal, mint előtte az Obama-elnökség”
- hívja fel a figyelmet Rácz András, majd még egy szempontot hoz be:
„Ne becsüljük alá azt sem, hogy teljes amerikai kül- , biztonság- és védelempolitikai elit úgy van szocializálva, hogy prioritásnak tartja a transzatlanti térség biztonságának fenntartását és elősegítését. Az ebbe bőven belefér, hogy az USA elvárja az európai szövetségesektől, hogy költsenek többet a saját védelmükre – de az már csak nagyon nehezen, hogy Washington egy az egyben magára hagyja Európát, hogy kezdjen az ukrajnai háborúval bármit, amit akar.”
Végezetül azt is kiemeli a szakértő, hogy az amerikai védelmi iparnak is elemi érdeke a támogatás fenntartása, ráadásul a megnövekedett igényeket kielégítő gyárak pontosan a Trump irányába leginkább elkötelezett republikánus államokban vannak.
És ez nem csak most, hanem a jövőben is fontos szempont lehet, ugyanis a háború utáni ukrán haderó felfegyverzése is hatalmas üzlet lehet, amelyet jelen állás szerint sok területen amerikai cégek hajthatnak végre.
Arról is Rácz András, hogy minden számítás szerint fogyóban van az oroszok katonai ereje, 2026 elejére például kifogyhatnak a harckocsikból, 2026 elejére pedig a gazdasági összeomlás veszélye nélkül bevethető emberanyagból is.
„Szóval a Trump-adminisztrációnak nem egy újabb, végtelen háborúban kellene folytatnia az elődei elkötelezettségét, hanem egy belátható ideig tartó, és a végén a jelenlegi ismeretek szerint a nyugati világrend fennmaradását eredményével záruló konfliktusban”
- összegez a szakértő, hozzátéve, hogy ráadásul ez a támogatás nem is kerül olyan sokba Amerikának.
Nota bene: az benne van a pakliban, hogy az USA esetleg majd elvárja, hogy Európa valamennyi pénzzel hozzájáruljon az amerikai katonai támogatás fenntartásához.
De ha a vita már 'csak' pénzről szól majd, az egy jó helyzet lesz.
- zárja érvelését Rácz András.
Megjelent az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre pedig 2,5 százalékkal nőhet a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP). 
