Oroszország már 600 ezres veszteséget szenvedett el – a halottakat és a sebesülteket is beszámítva – az ukrajnai háborúban annak kezdete, 2022 februárja óta, adta hírül a The Hill az amerikai védelmi minisztérium egy magasrangú tisztviselőjére hivatkozva.
Gyászos szeptember
A washingtoni székhelyű politikai portál emlékeztet, hogy ez a szám jóval magasabb a védelmi minisztérium legutóbb közölt hivatalos becslésénél, amely valamivel több mint 300 ezerre tette az orosz veszteségeket.
Az orosz hadsereg ugyanis Kelet-Ukrajnában azt a stratégiát alkalmazza, hogy – a kockázatok ellenére – csapatok tömeges bevetésével elárasztja az ukrán védelmi vonalakat (azaz nagy áldozatok árán, de érvényesíti létszámfölényét).
A tisztviselő szerint Oroszország idén szeptemberben több katonát vesztett, mint bármelyik más hónapban a háború kitörése óta. Bár ez a mutató nyilván nem az „egyedüli mértéke” a sikernek vagy kudarcnak, mégis fontos információként szolgál.
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Vlagyimir Putyin próbálja elkerülni a tömeges mozgósítást a várható társadalmi hatás miatt, tette hozzá a tisztviselő. Szerinte az orosz elnök jelentősen növelni tudta a katonái fizetését, valamint egyelőre nagyobb mozgósítás nélkül is képes volt feltölteni az erőit.
Ugyanakkor érdemes „nagyon szorosan figyelemmel kísérni”, hogy meddig képes ezt a taktikát fenntartani, figyelmeztetett.
Közlése szerint emellett az orosz haditengerészet 32 közepes vagy nagy hajót vesztett a Fekete-tengeren az ukrán dróntámadások következtében, valamint elvesztette a háború előtti tankállományának több mint kétharmadát, és a célzott ukrán csapások következtében megsemmisült több százezer lövedéke.
Súlyos veszteségek ukrán oldalon is
Az amerikai tisztviselő az ukrán áldozatok nagyságáról nem beszélt. Idén februárban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 31 ezer katonát vesztettek eddig. Ez a szám azonban a valóságban valószínűleg jóval magasabb – a New York Times amerikai tisztviselők becslésére hivatkozva már tavaly augusztusban 70 ezerre becsülte a halálos áldozatok (és 120 ezer a sebesültek) számát ukrán oldalon.
A Wall Street Journal idén szeptemberben azt állította, hogy a halottak és sebesültek száma összesen már nagyjából eléri az egymilliót.
Az amerikai lap ukrán oldalon 80 ezerre teszi a halottak és 400 ezerre a sebesültek számát „egy bizalmas ukrán becslésre” hivatkozva.
Bár ezek a számok aligha alap nélküliek, érdemes fenntartásokkal kezelni őket, hiszen a kiszivárogtatások az információs hadviselés részei is.
A célkeresztben Pokrovszk
Az orosz hadsereg a közelmúltban sorra jelentette be kisebb ukrán települések, falvak elfoglalását a donyecki térségben, október elején pedig egy kulcsfontosságúnak tartott várost, Vuledárt is elfoglalta. Igaz, eközben továbbra sem tudta kiverni az oroszországi kurszki régióból az ukrán csapatokat – a Kreml Kijev várakozásaival ellenétben érdemben nem csoportosított át csapatokat oda a kelet-ukrajnai frontról.
Az orosz hadsereg következő nagy célpontja Pokrovszk, amelytől – e heti ukrán közlések szerint – kevesebb mint hét kilométerre van.
Ukrán szempontból Pokrovszk jelentős város, békeidőben mintegy 60 ezren laktak ott; elvesztése jelentősebb veszteség lenne Avgyijivka és Bahmut elesténél is a front ellátásában játszott szerepe miatt, jelentette ki Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban.
Ugyanakkor még ha el is jutnak az oroszok Pokrovszkig, elfoglalása még hosszú hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet, tette hozzá.
Mindeközben a Financial Times megszellőztetett egy új nyugati tervet az ukrajnai háború befejezésére. Ennek lényege, hogy Ukrajna egy időre gyakorlatilag lemondana az Oroszország által megszállt területekről, cserében „fékezett habzású” NATO-tagságot kapna. A terv részletei itt érhetők el.
Bendarzsevszkij Antonnal készült podcastunkat itt nézhetik meg:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
