A teljes körű orosz invázió kezdete, 2022. február 24-e óta 31 ezer ukrán katona vesztette életét, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi konferencián vasárnap, egy nappal a háború kitörésének kétéves évfordulója után. „Nem 300 ezren vagy 150 ezren. Putyin hazudik”, tette hozzá.
Bár a sebesültek számát nem árulta el arra hivatkozva, hogy az segítené az oroszok haditerveit, közlése még így is igen fontosnak tekinthető. Az ukrán vezetés – a Kremlhez hasonlóan – ugyanis eddig hadititokként kezelte az elesett katonák számát, és az elmúlt egy évben semmilyen hivatalos adatot nem közölt erről.
Ez persze érthető, hiszen ez a mutató sokat elárul az adott hadsereg aktuális erejéről, utalhat a tartalékok kimerülésének a veszélyére, és így értékes információt jelent az ellenség számára. Ugyanebből az okból a hivatalos közléseket is óvatosan kell kezelni, hiszen egy ilyen fontos adat közzététele alighanem az információs hadviselés része.
Mennyire tekinthető tehát valósnak a Zelenszkij által említett 31 ezres szám?
Nagyobbak a veszteségek, mint anno Vietnámban
Biztos válasz erre természetesen nincs – azt maximum az ukrán hivatalos szervek tudják –, de időről időre felreppentek hivatalos közlések vagy komolynak tűnő becslések ezzel kapcsolatban, amelyek viszonyítási pontként szolgálhatnak.
Ezek alapján a valós áldozatszám érdemben nagyobb lehet az ukrán elnök által közöltnél.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők idén februárban menesztett főparancsnoka 2022 augusztusában, fél évvel a háború kitörése után azt mondta, hogy csaknem 9 ezer ukrán katona vesztettet életét (ez időarányosan számolva 36 ezer áldozatot jelentene mostanáig). Két hónappal korábban, 2022 júniusában ugyanakkor Olekszij Reznyikov akkori ukrán védelmi miniszter több tízezer ukrán halálos áldozatról beszélt, hozzátéve: reméli, hogy a szám 100 ezer alatt van.
Azaz néhány hónap eltéréssel Kijev jelentősen különböző számokat közölt.
2023 augusztusban a New York Times amerikai tisztviselők becslésére hivatkozva már azt írta, hogy 70 ezer halálos áldozat (és 120 ezer sebesült) lehet az ukrán hadseregben – azaz több mint kétszer annyi, mint amennyit Zelenszkij most közölt.
Ráadásul azóta már eltelt mintegy fél év, az orosz támadások tavaly ősz óta erősödtek. így ez a szám azóta feltehetően jelentősen nőtt.
A sebesültek és áldozatok számát az amerikai lap akkor döbbenetesnek nevezte, hiszen másfél év alatt Ukrajna több katonát vesztett, mint amennyit az Egyesült Államok a vietnámi háborúban két évtized alatt (58 ezer halott).
És körülbelül ugyanannyit, mint amennyit az afgán biztonsági erők az afganisztáni háború 20 éve alatt (69 ezer halott).
A szám ahhoz képest is nagyon magas, hogy az ukrán hadsereg létszámát mintegy félmilliósra becsülik. Nem csoda, hogy a hadsereg – ez év eleji amerikai sajtójelentések szerint – súlyos emberhiánnyal küzd a fronton. Tavaly nyári becslések alapján az oroszok mintegy háromszoros létszámfölényben vannak a csatatéren.
Mindehhez még hozzájön a civil áldozatok száma, amely már átlépte a 10 500-öt humanitárius szervezetek adatai szerint (Ukrajnában és az orosz vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken). Ez azonban csak a megerősített halálesetek száma, a valós szám ennél jóval nagyobb lehet – Zelenszkij szerint csak a megszállt területeken civilek “tízezrei” haltak meg.
Evelyn Farkas, az amerikai hadügyminisztérium Ukrajnáért felelős korábbi tisztviselője már tavaly arra figyelmeztetett, hogy a magas áldozatszámoknak Ukrajnában – mivel demokratikus ország – nagyobb politikai következménye lehet, mint Oroszországban.
Magyarul: csökkenhet a háború és/vagy Zelenszkij támogatottsága.
Óriási veszteségek orosz oldalon is
Vlagyimir Putyinnak az ukránnál jóval nagyobb lakosságszám és az autoriter rendszer miatt is nagyobb a mozgástere az áldozatok mértékét tekintve, ugyanakkor az orosz elnök tudja, hogy „a közhangulat még egy autokráciában is számít” – azaz még ő sem feszítheti túl a húrt.
Az orosz katonai veszteségekről nincs hivatalos adat. Amerikai tisztviselők tavaly nyári becslése 120 ezer halottról és 170-180 ezer sebesültről szólt – tehát az összesített, orosz-ukrán katonai veszteségek már akkor közelítettek a félmillióhoz.
A BBC Russia és az orosz Mediazone közös tényfeltáró cikke az ide év februárjában több mint 45 ezer orosz áldozatot azonosított név szerint.
Az amerikai hadügyminisztériumban pedig az idei év elején mintegy 300 ezerre becsülték a veszteségek, ezen belül 60 ezerre a halottak számát orosz katonai oldalon.
Az orosz erők létszáma azonban csaknem háromszorosa az ukrán erőkének, a tartalékosokat és a paramilitáris erőket, például a Wagner-csoportot is beszámítva pedig meghaladja az 1,3 milliót. És a potenciális tartaléka is nagyobb, hiszen Oroszország lakosságszáma csaknem ötszöröse, mint szomszédjának.
Kritikus időszak
Visszatérve Ukrajnára, Zelenszkij nem sokkal azután beszélt a veszteségekről, hogy védelmi minisztere, Rusztam Umarov kritizálta a nyugati szövetségeseket a katonai szállítmányok elégtelensége miatt – az ukrán vezetés már régóta lőszer- és fegyverhiányról panaszkodik. Umarov szerint ez további hátrányt és károkat jelent nekik.
Ezzel párhuzamosan Zelenszkij részben a nyugati fegyverszállítmányok akadozását tette felelőssé azért, hogy az ukrán erőknek több hónapos heves harcok után nemrég fel kellett adniuk a kelet-ukrajnai Avgyijivka városát. Ez az ostrom szintén óriási áldozatokat követelt mindkét oldalon.
Az orosz-ukrán háború aktualitásaival a hét videójában is foglalkoztunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 514,07 pontos, 0,66 százalékos csökkenéssel, 77 690,26 ponton zárt kedden. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
