A nap kérdése: elszabadul a szélsőjobb Romániában?

December 1-jén, az újraegyesülés nemzeti ünnepnapján indulnak az urnákhoz ismét a romániai szavazók, most a parlamenti választáson.

A november 24-i elnökválasztás első fordulójának meglepő eredményei miatt a parlamenti szavazás sorsdöntő pillanat lesz az ország politikai életében. Sokan – Romániában és Európa-szerte is – tartanak a szélsőjobb újabb rekorderedményétől.

A következő vasárnap, december 8-án tartják az elnökválasztás második fordulóját, amelyben a független szélsőjobboldali Călin Georgescu indul a jobbközép liberális Mentsétek meg Romániát Unió (USR) vezetője, Elena Lasconi ellen.

A  román parlament a 332 fős képviselőházból és a 137 fős szenátusból áll. Tagjaikat 42 választókerületi egységben választják: 41 megyében és Bukarestben. A parlamenti választások határozzák meg mindkét kamara összetételét, és közvetve az új kormány megalakulását, benne a miniszterelnököt is — írja az Insider Romania.

A 2024-es országgyűlési választásra összesen 31 párt és szövetség, valamint 19 nemzetiségi kisebbségi szervezet regisztrált. A Központi Választási Iroda adatai szerint a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van a legtöbb jelöltje a szenátusba és a képviselőházba, őket követi a szélsőjobboldali SOS Románia, majd a jelenlegi kormány kisebb koalíciós partnere a balközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Forța Dreptei (Jobb Ereje). Utánuk jön a magyarokat képviselő RMDSZ és a jobbközép liberális USR a jelöltek számát tekintve.

Változó népszerűség az elnökválasztás első fordulója után

A szociáldemokrata PSD és a balközép nemzeti liberális PNL továbbra is kulcsszereplői a közelgő parlamenti választásoknak, de tekintettel arra, hogy jelöltjeik sem jutottak be az elnökválasztás második fordulójába, újjá kell építeniük a beléjük vetett bizalmat.

A jobbközép liberális USR népszerűséhe a napokban azután kapott lendületet, hogy vezetője, Elena Lasconi bejutott az elnökválasztás második fordulójába, és ezzel a korábbinál több szavazót vonzhat. Az elnökválasztás első fordulójában meglepő módon győztes függelen szélsőjobboldali Călin Georgescu azonban a hasonszőrű pártok szavazóit ösztönözheti, és így plusz szavazatokat hozhat a szélsőjobboldali AUR számára.

A közvélemény-kutatások megbízhatatlanok

A vasárnapi parlamenti választások előtt semmi sem úgy alakul, ahogy korábban lenni szokott. Az elnökválasztás első fordulója előtt egyetlen közvélemény-kutatás sem jelezte, hogy Călin Georgescu kerülhet az élre. Ezért a közelmúltban készült közvélemény-kutatásokban sem igen lehet bízni.

Az AtlasIntel közvélemény-kutató november 26-28. között végzett, 2116 megkérdezett válaszain alapuló adatsora szerint a szélsőjobboldali AUR-ra a válaszadók 22,4 százaléka szavazna, vagyis az AUR-é lenne a legnagyobb frakció a törvényhozásban. 

A korábban vezető, 30 százalék körül mért Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága a felmérés szerint visszaesett 21,4 százalékra, miután a párt államfőjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök november 24-én a harmadik helyen végzett, és nem került be az elnökválasztás második fordulójába — írja a romániai Maszol portál. De még ezzel is a második helyen áll, annak ellenére, vagy épp azért, mert Ciolacu lemondott pártja vezetéséről.

A liberális USR végezhet a harmadik helyen 17,5 százalékkal. A nemzeti liberális PNL a voksok 13,4 százalékára számíthat azután, hogy a párt elnökjelöltje Elena Lasconi az egy héttel ezelőtti maga mögé utasított aa szociáldemokrata jelöltet és kormányfőt Marcel Ciolacut — igaz mindössze 2740 szavazattal.

Az AtlasIntel az RMDSZ-t 5,5 százalékon mérte, azaz az ötszázalékos bejutási küszöb fölött.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a vasárnap esedékes országgyűlési választásokon a Romániában élő magyarságnak meg kell oldania, hogy legyen parlamenti képviselete. Hozzátette, hogy parlamenti képviselet nélkül az egész Kárpát-medencében lehetetlen jól védeni az ottani magyar közösségek érdekeit. Arra biztatta a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt a választáson mert ha kellő súllyal vannak képviselve a román parlamentben, akkor az megkönnyíti a magyar kormány munkáját is, így könnyebb segíteni Magyarországról — jelentette az MTI.

A felmérés szerint 4,6 százalékkal közel áll az ötszázalékhoz a Fiatal Emberek Pártja (POT) és a Diana Sosoacă EP-képviselő által vezetett szélsőjobboldali SOS Románia is bejuthat a parlamentbe. A korábbi felmérésekben nem szereplő POT az elnökválasztás első fordulójában általános meglepetésre a legtöbb szavazatot összegyűjtő, az antiszemita és magyarellenes egykori Vasgárdával nyíltan szimpatizáló Călin Georgescu független államfőjelölt egyik nagy támogatója — teszi hozzá a Maszol.

Az AtlasIntel közvélemény-kutatásának hibahatára 3 százalékos, a felmérés pedig azelőtt készült, hogy az alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte volna az elnökválasztási szavazatok újraszámolását.

Hat pártnak van nagyobb esélye

Több múlt heti felmérés eredményére támaszkodva, valószínűleg hat párt kerülhet a parlamentbe: a kormányzó szociáldemokrata PSD és a nemzeti liberális PNL, amelyek a jelenlegi koalíciós kormányt alkotják, a szélsőjobboldalról az AUR és az S.O.S Románia, valamint a jobbközép liberális USR és az RMDSZ — összegzi a Deutsche Welle.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali pártok, az AUR és az S.O.S. Románia összesen 25-28 százalékos eredményt érhet el. Az elnökválasztás első fordulójában viszont a szélsőjobboldali jelöltek együttes eredménye ennél magasabb, 38 százalék volt, ami szélsőjobboldali előtetörést vetíthet előre.

Călin Georgescu sokkoló győzelme után sok megfigyelő most attól tart, hogy a kemény jobboldal akár parlamenti többséget is szerezhet.

Nagyobb a tét

De sokkal nagyobb a tét a parlamenti választáson, mint az elnökválasztáson. Bár Románia államfőjének van szava kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, de az elnök nem hozhat jelentős döntéseket a parlament és a kormány jóváhagyása nélkül.

Bár a szélsőjobboldali, oroszbarát összeesküvés-elmélet hívő Georgescu elnökként minden bizonnyal szörnyű lenne Románia számára, az igazi hatalommal rendelkező parlamentben a szélsőjobboldali többség még ennél rosszabb lenne.

Eltörölni az elitet

Sok szavazót vonz a szélsőjobboldal azon ígérete, hogy elsöpri Románia rendkívül népszerűtlen politikai elitjét. Sok román úgy látja, hogy a szociáldemokrata PSD, amely a kommunizmus 1989-es megdöntése óta uralja a román politikát, a korrupció és a nepotizmus szinonimája. Koalíciós partnerük, a nemzeti liberális PNL hírneve sem sokkal jobb.

Mivel mindkét politikai oldal évtizedek óta akadályozza az alapvető közigazgatási és igazságügyi reformokat, a romániai berendezkedés elleni gyűlölet széles körben terjedt.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a román alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte az elnökválasztás első fordulója szavazatainak újraszámlálását, ami rányomta bélyegét a parlamenti választásokra is. Az első forduló eredményének érvényességét is megkérdőjelezték, az eredmány esetleges megsemmisítéséről és egy megismételt első fordulóról való döntést a román alkotmánybíróság hétfőre halasztotta.

Rögös út

A parlamenti választás azonban valószínűleg minenképp rendkívül nehéz politikai helyzetet teremt Romániában, mert várhatóan egyetlen párt sem fog többséget szerezni.

A román szélsőjobboldalon belüli keserű megosztottság miatt, még ha ezeknek a pártoknak sikerül is parlamenti többséget szerezniük, akkor is belpolitikai káosz keletkezik.

Ha a progresszív liberális USR nyeri a választásokat, akkor pedig koalíciós partnerre lenne szüksége – ami azt jelentené, hogy össze kellene fognia valamelyik jelenlegi kormánypárttal –, vagy kisebbségi kormányt kellene alakítania.

Bármi is történik vasárnap, úgy tűnik, nagyon rögös út vár Romániára.