Románia vasárnap új parlamentet választ, azután, hogy egy hete a szélsőjobboldali Călin Georgescu sokkoló győzelmet aratott az elnökválasztás első fordulójában.
December 1-jén, az újraegyesülés nemzeti ünnepnapján indulnak az urnákhoz ismét a romániai szavazók, most a parlamenti választáson.
A november 24-i elnökválasztás első fordulójának meglepő eredményei miatt a parlamenti szavazás sorsdöntő pillanat lesz az ország politikai életében. Sokan – Romániában és Európa-szerte is – tartanak a szélsőjobb újabb rekorderedményétől.
Felcsillan-e a remény a bukaresi parlament fölött? Fotó: X/ZUBY @ZubyMusic
A következő vasárnap, december 8-án tartják az elnökválasztás második fordulóját, amelyben a független szélsőjobboldali Călin Georgescu indul a jobbközép liberális Mentsétek meg Romániát Unió (USR) vezetője, Elena Lasconi ellen.
A román parlament a 332 fős képviselőházból és a 137 fős szenátusból áll. Tagjaikat 42 választókerületi egységben választják: 41 megyében és Bukarestben. A parlamenti választások határozzák meg mindkét kamara összetételét, és közvetve az új kormány megalakulását, benne a miniszterelnököt is — írja az Insider Romania.
A 2024-es országgyűlési választásra összesen 31 párt és szövetség, valamint 19 nemzetiségi kisebbségi szervezet regisztrált. A Központi Választási Iroda adatai szerint a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van a legtöbb jelöltje a szenátusba és a képviselőházba, őket követi a szélsőjobboldali SOS Románia, majd a jelenlegi kormány kisebb koalíciós partnere a balközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Forța Dreptei (Jobb Ereje). Utánuk jön a magyarokat képviselő RMDSZ és a jobbközép liberális USR a jelöltek számát tekintve.
Változó népszerűség az elnökválasztás első fordulója után
A szociáldemokrata PSD és a balközép nemzeti liberális PNL továbbra is kulcsszereplői a közelgő parlamenti választásoknak, de tekintettel arra, hogy jelöltjeik sem jutottak be az elnökválasztás második fordulójába, újjá kell építeniük a beléjük vetett bizalmat.
A szociáldemokratákra ráhúzta a függönyt a már lemondott pártvezér Marcel Ciolacu? Fotó: X/Kakka @kakkamax
A jobbközép liberális USR népszerűséhe a napokban azután kapott lendületet, hogy vezetője, Elena Lasconi bejutott az elnökválasztás második fordulójába, és ezzel a korábbinál több szavazót vonzhat. Az elnökválasztás első fordulójában meglepő módon győztes függelen szélsőjobboldali Călin Georgescu azonban a hasonszőrű pártok szavazóit ösztönözheti, és így plusz szavazatokat hozhat a szélsőjobboldali AUR számára.
Az AUR aranykora jönne el? Fotó: X/AUR
A közvélemény-kutatások megbízhatatlanok
A vasárnapi parlamenti választások előtt semmi sem úgy alakul, ahogy korábban lenni szokott. Az elnökválasztás első fordulója előtt egyetlen közvélemény-kutatás sem jelezte, hogy Călin Georgescu kerülhet az élre. Ezért a közelmúltban készült közvélemény-kutatásokban sem igen lehet bízni.
Az AtlasIntel közvélemény-kutató november 26-28. között végzett, 2116 megkérdezett válaszain alapuló adatsora szerint a szélsőjobboldali AUR-ra a válaszadók 22,4 százaléka szavazna, vagyis az AUR-é lenne a legnagyobb frakció a törvényhozásban.
A korábban vezető, 30 százalék körül mért Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága a felmérés szerint visszaesett 21,4 százalékra, miután a párt államfőjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök november 24-én a harmadik helyen végzett, és nem került be az elnökválasztás második fordulójába — írja a romániai Maszol portál. De még ezzel is a második helyen áll, annak ellenére, vagy épp azért, mert Ciolacu lemondott pártja vezetéséről.
A liberális USR végezhet a harmadik helyen 17,5 százalékkal. A nemzeti liberális PNL a voksok 13,4 százalékára számíthat azután, hogy a párt elnökjelöltje Elena Lasconi az egy héttel ezelőtti maga mögé utasított aa szociáldemokrata jelöltet és kormányfőt Marcel Ciolacut — igaz mindössze 2740 szavazattal.
Az AtlasIntel az RMDSZ-t 5,5 százalékon mérte, azaz az ötszázalékos bejutási küszöb fölött.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a vasárnap esedékes országgyűlési választásokon a Romániában élő magyarságnak meg kell oldania, hogy legyen parlamenti képviselete. Hozzátette, hogy parlamenti képviselet nélkül az egész Kárpát-medencében lehetetlen jól védeni az ottani magyar közösségek érdekeit. Arra biztatta a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt a választáson mert ha kellő súllyal vannak képviselve a román parlamentben, akkor az megkönnyíti a magyar kormány munkáját is, így könnyebb segíteni Magyarországról — jelentette az MTI.
A felmérés szerint 4,6 százalékkal közel áll az ötszázalékhoz a Fiatal Emberek Pártja (POT) és a Diana Sosoacă EP-képviselő által vezetett szélsőjobboldali SOS Románia is bejuthat a parlamentbe. A korábbi felmérésekben nem szereplő POT az elnökválasztás első fordulójában általános meglepetésre a legtöbb szavazatot összegyűjtő, az antiszemita és magyarellenes egykori Vasgárdával nyíltan szimpatizáló Călin Georgescu független államfőjelölt egyik nagy támogatója — teszi hozzá a Maszol.
Az AtlasIntel közvélemény-kutatásának hibahatára 3 százalékos, a felmérés pedig azelőtt készült, hogy az alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte volna az elnökválasztási szavazatok újraszámolását.
A liberális Elena Lasconi mosolya még szélesebb lehet most vasárnap? Fotó: X/Kakka @kakkamax
Hat pártnak van nagyobb esélye
Több múlt heti felmérés eredményére támaszkodva, valószínűleg hat párt kerülhet a parlamentbe: a kormányzó szociáldemokrata PSD és a nemzeti liberális PNL, amelyek a jelenlegi koalíciós kormányt alkotják, a szélsőjobboldalról az AUR és az S.O.S Románia, valamint a jobbközép liberális USR és az RMDSZ — összegzi a Deutsche Welle.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali pártok, az AUR és az S.O.S. Románia összesen 25-28 százalékos eredményt érhet el. Az elnökválasztás első fordulójában viszont a szélsőjobboldali jelöltek együttes eredménye ennél magasabb, 38 százalék volt, ami szélsőjobboldali előtetörést vetíthet előre.
Călin Georgescu sokkoló győzelme után sok megfigyelő most attól tart, hogy a kemény jobboldal akár parlamenti többséget is szerezhet.
Mennyire féljünk George Simiontól az AUR vezérétől? Fotó: Facebook/George Simion
Nagyobb a tét
De sokkal nagyobb a tét a parlamenti választáson, mint az elnökválasztáson. Bár Románia államfőjének van szava kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, de az elnök nem hozhat jelentős döntéseket a parlament és a kormány jóváhagyása nélkül.
Bár a szélsőjobboldali, oroszbarát összeesküvés-elmélet hívő Georgescu elnökként minden bizonnyal szörnyű lenne Románia számára, az igazi hatalommal rendelkező parlamentben a szélsőjobboldali többség még ennél rosszabb lenne.
Eltörölni az elitet
Sok szavazót vonz a szélsőjobboldal azon ígérete, hogy elsöpri Románia rendkívül népszerűtlen politikai elitjét. Sok román úgy látja, hogy a szociáldemokrata PSD, amely a kommunizmus 1989-es megdöntése óta uralja a román politikát, a korrupció és a nepotizmus szinonimája. Koalíciós partnerük, a nemzeti liberális PNL hírneve sem sokkal jobb.
Mivel mindkét politikai oldal évtizedek óta akadályozza az alapvető közigazgatási és igazságügyi reformokat, a romániai berendezkedés elleni gyűlölet széles körben terjedt.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a román alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte az elnökválasztás első fordulója szavazatainak újraszámlálását, ami rányomta bélyegét a parlamenti választásokra is. Az első forduló eredményének érvényességét is megkérdőjelezték, az eredmány esetleges megsemmisítéséről és egy megismételt első fordulóról való döntést a román alkotmánybíróság hétfőre halasztotta.
Rögös út
A parlamenti választás azonban valószínűleg minenképp rendkívül nehéz politikai helyzetet teremt Romániában, mert várhatóan egyetlen párt sem fog többséget szerezni.
A román szélsőjobboldalon belüli keserű megosztottság miatt, még ha ezeknek a pártoknak sikerül is parlamenti többséget szerezniük, akkor is belpolitikai káosz keletkezik.
Ha a progresszív liberális USR nyeri a választásokat, akkor pedig koalíciós partnerre lenne szüksége – ami azt jelentené, hogy össze kellene fognia valamelyik jelenlegi kormánypárttal –, vagy kisebbségi kormányt kellene alakítania.
Bármi is történik vasárnap, úgy tűnik, nagyon rögös út vár Romániára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Oroszország légicsapások sorozatát indította Szíria több olyan területe ellen, ahol az ellenzéki erők az utóbbi időben területi előnyöket szereztek – jelentette vasárnap az Emberi jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A szíriai ellenzék pedig a NATO-tag Törökországból kaphatja a parancsokat.
Eléggé egy irányba mutatnak a leendő Trump-kormányzat közeléből érkező hangok: béke akkor lesz, ha Putyint megállítják, ehhez pedig erős Ukrajna kell. Az Oroszország elleni mélységi csapások ügyében például sem Trump egykori, sem a mostani ukrajnai különmegbízottja szerint sem az a kérdés, miért, hanem az: miért csak most?
Illegitimnek nevezte a georgiai parlamentet és a kormányt Szalome Zurabisvili államfő, és egyben bejelentette azt is, hogy nem fog távozni hivatalából decemberben, amikor lejárna a mandátuma. Az ország, amely Orbán Viktor szerint Európa-párti, nemrég felfüggesztette a tárgyalásokat az uniós csatlakozásról is – az államfő szerint épp egy „kvázi orosz állammá” alakul át.
Egyre sürgetőbb feladat, hogy Ukrajnából ne szabaduljanak ki az életveszélyes mikrobák az országhatárokon túlra. Elképesztő a helyzet az ukrán kórházakban, a kutatók megkongatták a vészharangot.
Libanonban még kitart a tűzszünet, Szíriában viszont megint elszabadult a pokol. Aleppót elfoglalták a kormányellenes erők, két szuperhatalom is bombáz.
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
