A svéd besúgótörvény tervezete sokaknak nem tetszik

A terv sokak szerint „teljesen embertelen". Orvosok, szociális munkások és könyvtárosok is azok közé tartoznak Svédországban, akik riadót fújtak a kormány által kinevezett bizottság által vizsgált javaslat miatt, amely kötelezné a közszolgálati dolgozókat, hogy jelentsék az illegálisan tartózkodó embereket a hatóságoknak — számol be róla a The Guardian.

A javaslat – amelyet sokan „besúgótörvényként" emlegetnek – számos olyan intézkedés között szerepelt, amelyről 2022-ben kötött megállapodást négy jobboldali párt az országban. Az egyezmény lehetővé tette a koalíciós kormány megalakulását, amelyben az ország három jobboldali pártja vett részt, és további parlamenti támogatást kap a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Svéd Demokratáktól (SD).

Közel két évvel azután, hogy a Svéd Demokraták – amelynek programja Európa egyik legellenségesebb környezetét kívánja megteremteni a nem európaiakkal szemben – Svédország második legnagyobb pártjává vált, megkezdődött a közszolgálati dolgozókat érintő javaslat törvénybe iktatásának munkája. A tervek szerint november végéig terjesztik elő a javaslatokat a kormánynak.

Akár egymillió alkalmazottat is érinthet

Bár a javaslat még korai szakaszában van, de akár egymillió dolgozót is érinthet, a fogorvosoktól a tanárokig, akiket arra kötelezhetnek, hogy jelentsenek minden kapcsolatot az illegálisan tartózkodó páciensekkel, diákokkal és hatóságokkal.

Ezt a jogvédők és szakmai szervezetek széles körben ellenezték. A szakmai szervezetek szerint a javaslat alááshatja azt a bizalmat, amelyet eddig sikerült kiépíteniük, helyette pedig a rasszizmus táptalaját jelentheti, és fokozhatja a megbélyegzést.

„Ez a javaslat teljesen embertelen” – mondta Michele LeVoy, a dokumentumok nélkülieket támogató nemzetközi PICUM szervezet képviselője.

A hatások messzemenőek lehetnek, mivel az emberek esetleg habozhatnak gyermekeiket iskolába küldeni, és vonakodhatnak igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat vagy bejelenteni ellenük elkövetett bűncselekményeket.

Ez a trend

LeVoy úgy jellemezte az intézkedéseket, mint egy Európában egyre inkább elterjedő trend részét, amely a jogilag nem rendezett helyzetű emberekkel szembeni szolidaritást kriminalizálja. Svédország szomszédságában, Finnországban a kormány szintén fontolgatja a kötelezettségek bővítését az illegálisan tartózkodó személyek jelentésére vonatkozóan, míg Németországban a szociális jóléti hivatalok már két évtizede küzdenek a jelentési kötelezettségekkel.

LeVoy egy másik példát is említett: a Theresa May által az Egyesült Királyságban 2012-ben bevezetett intézkedéseket, amelyek a „hostile environment" (ellenséges környezet) politikák részeként azt célozták, hogy korlátozzák a munkavállalási, szociális juttatási, bankszámla-nyitási, vezetői engedély megszerzési és más alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést azok számára, akik nem tudták bizonyítani, hogy jogszerűen élnek az Egyesült Királyságban.

Ellenséges környezet

Később kiderült, hogy sokan, akik jogszerűen tartózkodtak az Egyesült Királyságban, de mégsem tudták igazolni jogállásukat, és a Belügyminisztérium gyakran tévesen minősítette illegálisnak azokat a jogszerű lakosokat, akiknek bevándorlási szabálytalanságokat tulajdonítottak. Ezekután a National Audit Office 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy az „ellenséges környezet” politikák nem képviselnek értéket az adófizetők számára. Ha a svéd javaslat törvényerőre emelkedne, az ország hasonló következményekkel szembesülhetne – mondta LeVoy.

„Mindenhol, ahol az illegálisan tartózkodó emberek bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket alkalmazták, az eredmény több diszkrimináció, szenvedés és félelem lett” — tette hozzá a jogvédő.