A terv sokak szerint „teljesen embertelen". Orvosok, szociális munkások és könyvtárosok is azok közé tartoznak Svédországban, akik riadót fújtak a kormány által kinevezett bizottság által vizsgált javaslat miatt, amely kötelezné a közszolgálati dolgozókat, hogy jelentsék az illegálisan tartózkodó embereket a hatóságoknak — számol be róla a The Guardian.
A javaslat – amelyet sokan „besúgótörvényként" emlegetnek – számos olyan intézkedés között szerepelt, amelyről 2022-ben kötött megállapodást négy jobboldali párt az országban. Az egyezmény lehetővé tette a koalíciós kormány megalakulását, amelyben az ország három jobboldali pártja vett részt, és további parlamenti támogatást kap a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Svéd Demokratáktól (SD).
Közel két évvel azután, hogy a Svéd Demokraták – amelynek programja Európa egyik legellenségesebb környezetét kívánja megteremteni a nem európaiakkal szemben – Svédország második legnagyobb pártjává vált, megkezdődött a közszolgálati dolgozókat érintő javaslat törvénybe iktatásának munkája. A tervek szerint november végéig terjesztik elő a javaslatokat a kormánynak.
Fotó: Depositphotos
Akár egymillió alkalmazottat is érinthet
Bár a javaslat még korai szakaszában van, de akár egymillió dolgozót is érinthet, a fogorvosoktól a tanárokig, akiket arra kötelezhetnek, hogy jelentsenek minden kapcsolatot az illegálisan tartózkodó páciensekkel, diákokkal és hatóságokkal.
Ezt a jogvédők és szakmai szervezetek széles körben ellenezték. A szakmai szervezetek szerint a javaslat alááshatja azt a bizalmat, amelyet eddig sikerült kiépíteniük, helyette pedig a rasszizmus táptalaját jelentheti, és fokozhatja a megbélyegzést.
„Ez a javaslat teljesen embertelen” – mondta Michele LeVoy, a dokumentumok nélkülieket támogató nemzetközi PICUM szervezet képviselője.
A hatások messzemenőek lehetnek, mivel az emberek esetleg habozhatnak gyermekeiket iskolába küldeni, és vonakodhatnak igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat vagy bejelenteni ellenük elkövetett bűncselekményeket.
Ez a trend
LeVoy úgy jellemezte az intézkedéseket, mint egy Európában egyre inkább elterjedő trend részét, amely a jogilag nem rendezett helyzetű emberekkel szembeni szolidaritást kriminalizálja. Svédország szomszédságában, Finnországban a kormány szintén fontolgatja a kötelezettségek bővítését az illegálisan tartózkodó személyek jelentésére vonatkozóan, míg Németországban a szociális jóléti hivatalok már két évtizede küzdenek a jelentési kötelezettségekkel.
LeVoy egy másik példát is említett: a Theresa May által az Egyesült Királyságban 2012-ben bevezetett intézkedéseket, amelyek a „hostile environment" (ellenséges környezet) politikák részeként azt célozták, hogy korlátozzák a munkavállalási, szociális juttatási, bankszámla-nyitási, vezetői engedély megszerzési és más alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést azok számára, akik nem tudták bizonyítani, hogy jogszerűen élnek az Egyesült Királyságban.
Fotó: icehotel
Ellenséges környezet
Később kiderült, hogy sokan, akik jogszerűen tartózkodtak az Egyesült Királyságban, de mégsem tudták igazolni jogállásukat, és a Belügyminisztérium gyakran tévesen minősítette illegálisnak azokat a jogszerű lakosokat, akiknek bevándorlási szabálytalanságokat tulajdonítottak. Ezekután a National Audit Office 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy az „ellenséges környezet” politikák nem képviselnek értéket az adófizetők számára. Ha a svéd javaslat törvényerőre emelkedne, az ország hasonló következményekkel szembesülhetne – mondta LeVoy.
„Mindenhol, ahol az illegálisan tartózkodó emberek bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket alkalmazták, az eredmény több diszkrimináció, szenvedés és félelem lett” — tette hozzá a jogvédő.
Megerősödött Amerika szerepe. 
