A számi végveszélyben? A lappoknak nem oszt lapot a svéd és finn kormány?

Svédország, Finnország és Norvégia őslakos parlamentjei arra figyelmeztettek, hogy egyes számi (lapp) nyelvek eltűnhetnek, ha Stockholm és Helsinki végrehajtja a finanszírozás csökkentésére irányuló terveit — írja a The Guardian.

Közösen létrehozták a Sámi Giellagáldu tanácsot, hogy az megóvja, előmozdítsa és erősítse a kilenc számi nyelv használatát az északi országokban. Ezek között az észak-számi nyelv a legnagyobb, amelyet Norvégiában, Svédországban és Finnországban becslések szerint 20 ezer ember beszél, és amelyet az UNESCO veszélyeztetettnek minősített. A többi számi nyelv sokkal kisebb. A pite számi és ute számi nyelveket kevesebb mint 50 beszélő érti.

Kik azok a számik és milyen nyelven beszélnek?

A számi nyelvek Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország egyes részein beszélt uráli (korábban finnugor) nyelvek. A számik, vagy más néven lappok nagy területen, viszonylag kevesen élnek, így a nyelvük nagy eltéréseket mutat  nyelvjárások szerint, amelyekből több külön nyelvnek is tekinthető. Az egymás mellett élő csoportok általában megértik egymást, de a távolabb élők már nem — írja az Omniglott.

A hagyományosan számik által lakott területet észak-számi nyelven Sápmi, dél-számi nyelven Saemie, norvégul és svédül Sameland néven ismerik. A számi nyelveket és népet korábban lappnak, a lakhelyüket pedig Lappföldnek nevezték. Ezeket a szavakat azonban sértőnek tartják a Norvégiában, Svédországban és Finnországban élő számik, de körükben bizonyos mértékig ironikus módon használják azokat. Észak-Európában 80-100 ezer számi él.

A nyelveket felsoroló és osztályozó Ethnologue 2015-ös kiadása szerint a számi nyelveket együttesen körülbelül 30 ezer ember beszéli. Norvégiában a számi nyelvek hivatalos státuszúak Finnmark és Troms megyében, valamint több ezen kívül eső településeken. 2002 óta a számi nyelveket kisebbségi nyelvként ismerik el Svédországban, és hivatalos státusszal rendelkeznek Arjeplog, Gällivare, Jokkmokk és Kiruna településeken. Ezeken a területeken kormányzati szervekben, bíróságokon, óvodákban és idősek otthonában is használhatók. Az északi számi, a kolt számi és az inari számi hivatalosan elismert nyelv Finnországban. A számi népet az Orosz Föderációban őslakos népként ismerik el, nyelvüknek azonban nincs hivatalos státusa.

Kiadáscsökkentés

Ám alig két évvel azután, hogy a Sámi Giellagáldu állandó intézményként kezdte el e nyelvek népszerűsítését, valamint az életben tartásukhoz elengedhetetlen új terminológiák és szabványosítások kidolgozását, a svéd és a finn kormány finanszírozás-csökkentést jelentett be.

Mika Saijets, a Sámi Giellagáldu főigazgatója ezt olyan visszalépésnek minősítette, amely – mint fogalmazott – „50 évvel veti vissza” a régiót, és azzal vádolta a kormányokat, hogy „kivágják a működtető szívet a nyelvből”. Kézzelfogható a veszélye annak, hogy a nyelvek ennek következtében eltűnnek – mondta.

„Nagy a kockázata annak, hogy egyes számi nyelvek eltűnnek. Az UNESCO minden számi nyelvet fenyegetettnek vagy kritikusan fenyegetettnek minősített” — tette hozzá a számi vezető.

Svédország évi 5 millió svéd koronával csökkenti a számi szervezet támogatását – amelyet mindig is „ideiglenes befektetésnek” gondolt –, és a finn kormány is 193 ezer euróval vágja vissza az ezirányú költségvetését.

Svédesítés, finnesítés és norvégosítás?

„Teljesen sokkot kaptunk” – mondta Saijets, hozzátéve, hogy ha a finanszírozást a terveknek megfelelően mérséklik, a szervezet egy évnél tovább nem marad fenn. A csökkentéseket a bennszülöttek elsvédesítésére, finnesítésére és norvégosítására irányuló korábbi próbálkozásokhoz hasonlította.

A megszorítások azért történtek, mert a kormányok igazságügyi és megbékélési bizottságai ígéretet tettek arra, hogy feltárják és reagálnak a történelmi és rendszerszintű diszkriminációra – beleértve az egyházi és állami irányítást is. Ilyen volt az az asszimilációs politika, amely elválasztotta a gyerekeket a szüleiktől, és sokakat meggátolt a nyelvtanulásban — tette hozzá.

A Svéd Egyház két éve bocsánatot kért

A Svéd Egyház 2022. november 24-én nyilvánosan bocsánatot kért a „legitimizált elnyomásban” és a számi néppel szembeni több évszázados „rossz bánásmódban és önelégültségben” játszott szerepéért. A régió őslakos vezetőinek jelenlétében megtett bocsánatkérésére az uppsalai székesegyházban, az Általános Zsinat különleges istentiszteletén került sor.

A Svéd Egyház érseke, Antje Jackelén kijelentette: „Nem vonhatjuk vissza, amit megtettünk. De lelkiismeret-furdalást érezhetünk a svéd gyarmati történelemben játszott szerepünk miatt. Lelkiismeret-furdalást érezhetünk amiatt, hogy képtelenek voltunk és nem voltunk hajlandóak elfogadni az igazságot, és egyenrangúként találkozni (a számi néppel).”

A Svéd Egyház akkor 3,9 millió eurót különített el egy tízéves megbékélési tervre, amely magában foglalja a számi nyelvek megerősítése és újjáélesztése, az egyházban a számi nép befolyásának és részvételének növelésére, valamint az egyháznak a számi néppel szembeni visszaéléseinek a tudatosítására irányuló erőfeszítéseket.

A magyar szál

A számik, vagy lappok a magyar nyelvészetben különleges helyet foglalnak el.  1768. április 28-án indult el Bécsből Hell Miksa és Sajnovics János, hogy a norvégiai Vardö szigetén megfigyeljék a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A nyelvtudomány történetébe azonban nem ezért került be az expedíció, hanem egy olyan felfedezés miatt, amiért Hell Sajnovicsot magával vitte… — írja a Nyest Rénhírek rovata.

Sajnovics ugyanis a magyar és a számi (lapp) nyelv rokonságát fedezte fel – már ha egyáltalán mondhatjuk, hogy felfedezte. Mint maga leírja, Hell Miksa azért vitte magával, hogy ellenőrizze a szakirodalomban már korábban felmerült találgatásokat. Tehát inkább azt mondhatnánk, hogy igazolta.

Az sajnos Sajnovics naplójából sem derül ki, hogy miképpen dolgozott az addig csillagászként jeleskedő újdonsült terepnyelvész, mindenesetre az indulás után másfél évvel Koppenhágában már meg is jelent a nagy mű, a Demonstratio. Idioma ungarorum et lapponum idem esse (Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos) című latin nyelvű munkája. A könyv 1770-ben bővített kiadásban megjelent Nagyszombaton is: ennek alapján készült el Vladár Zsuzsa magyar fordítása, mely 1994-ben jelent meg.

Lehet, hogy kormányunknak nem csak a Türk Tanácsban kéne aktívnak lennie?