Szélsőjobboldali fordulat Németországban?

Megrázta a német politikai osztályt a Bayerischer Rundfunk (BR) minapi jelentése. A beszámoló szerint a populista, Putyin-barát jobboldali AfD párt (Alternatíva Németországnak) állítólag mintegy száz olyan embert foglalkoztat a Bundestagban, akik a német alkotmányvédelmi hivatal által szélsőjobboldalinak minősített szervezet tagjai. 

A megnevezett személyek többségét az AfD-s képviselők vették fel irodájuk alkalmazottjaiként és az adófizetők pénzéből fizetik őket. Azt nem tudni, hogy hányan dolgoznak az AfD 78 képviselőjének és a parlamenti frakció egészének.

Az AfD átalakulása

A 11 éve alapított AfD 2017 óta van jelen a Bundestagban, és 16 tartományi parlamentből 15-ben képviselteti magát. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg országosan a második legnagyobb párt.

A Németország egyik vezető piackutató és közvélemény-kutató cége, a Forsa Társadalomkutató és Statisztikai Elemző Intézet új felmérésében a németek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az AfD növekvő közvélemény-kutatási eredményei miatt aggódik a demokrácia jövője miatt az országban.

Valóban, az eredetileg euroszkeptikus párt az elégedetlenek központi erejévé vált – és egyben a szélsőjobboldaliak politikai otthonává. Az Alternatíva Németországnak ráadásul most kormányzati részvételre törekszik.

Ősszel jöhet az áttörés

A szélsőjobboldali populisták támogatottságának növekedése a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a neoliberális Szabad Demokraták (FDP) balközép szövetségi kormányával szembeni növekvő elégedetlenség idején történik. Mi több, az AfD idén igazi áttörésben reménykedik. Hiszen ősszel Szászországban, Brandenburgban és Türingiában új tartományi parlamentet választanak – és a jobboldali populisták vezetnek a felmérésekben –, Türingiában és Szászországban a párt akár a 37 százalékot is elérheti.

Ha az AfD-nek sikerül ezeket a számokat valódi szavazatokra váltania, akkor a párt megalakulása óta először nyerhet tartományi választást keleten. Márpedig úgy tűnik, pontosan ez a terv. 

Höcke, a vezéralak

A sokak által nácinak tekintett Björn Höcke pedig Türingia tartományi miniszterelnöke lenne. Höcke a történelmi revizionizmus vezéralakja, aki egy 2017-es előadásában a német emlékezéskultúra száznyolcvan fokos fordulatátkövetelte és a „szégyen emlékművének” nevezte a holokausztra emlékező berlini emlékhelyet. 

Az orosz teljes körű invázió első évfordulóján tartott jobboldali béketüntetésen Höcke azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy részt vett a 2014-es Majdan-tüntetésekben és a volt ukrán elnök, Viktor Janukovics hatalomból való eltávolításában. Azt állította, hogy a 2014-ben kezdődött donbászi konfliktus egy „néma polgárháború” a kelet-ukrajnaiak ellen, és Oroszország csupán „a kelet-ukránok felszabadítását” akarta segíteni.

Belső anyagok

A párt külpolitikájával foglalkozó belső munkaanyagok tükrözik az egyes tagok által terjesztett Amerika-ellenes, oroszbarát álláspontot. Az Egyesült Államokat ebben „globális hegemónként” és „idegen hatalomként” írják le. Nem véletlen, hogy 2021 márciusában a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) – a belföldi hírszerző szolgálat – az egész pártot "szélsőjobboldali-gyanúsnak" minősítette.

Az AfD szélsőséges frakcióját, a "Der Flügel"-t (A szárny) a bíróság szélsőjobboldali szélsőségesnek minősítette, ami azt jelenti, hogy tagjai állami megfigyelés alá helyezhetők. Ez magában foglalja fedett nyomozók alkalmazását és a telefonbeszélgetések lehallgatását.

Az AfD bevetésen

A gyakran "Putyin-értők" (Putin-Versteher) pártjaként emlegetett AfD nem az egyetlen német párt, amely szoros kapcsolatban áll Moszkvával. Míg azonban más pártok aktívan elhatárolták magukat a Kremltől, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az AfD egyre inkább hozzájárul az orosz dezinformációs kampányokhoz.

A múlt héten három bajor AfD-s tartományi parlamenti képviselő választási megfigyelőként utazott Oroszországba. Andreas Jurca, Elena Roon és Ulrich Singer "demokrácia-szakértőként" érkeztek a kamu elnökválasztás megfigyelésére. Ezzel szemben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőit a Kreml nem engedte be az országba.

Tavaly tavasszal Oroszország németországi nagykövete fogadást rendezett a második világháborús szovjet győzelem tiszteletére. A nagykövetségen, amely nagyobb területet foglal el Németországban, mint a közeli parlament épülete, számos méltóság tette tiszteletét. 

A kommunista NDK utolsó vezetője, Egon Krenz a csillárok alatt elvegyült Gerhard Schröderrel, Németország 1998 és 2005 közötti kancellárjával, aki nemrég még az orosz energiacégek lobbistája volt. Tino Chrupalla, az AfD társelnöke pedig orosz színű nyakkendőt viselt az eseményen – számolt be a felemelő eseményről a The Economist.

Chrupalla a múlt hónapban Alekszej Navalnij özvegyének a müncheni biztonsági konferencián előadott beszédét „megrendezettnek” nevezte, és „elviselhetetlennek” tartja, hogy Vlagyimir Putyint még a hivatalos vizsgálat eredménye előtt bűnösnek mondják ki az orosz ellenzéki vezető haláláért. 

Szintén a múlt hónapban lemondott Eugen (Jevgenyij) Schmidtnek, az AfD országgyűlési képviselőjének az ukrán származású asszisztense. Azzal gyanúsítják, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik. Február 1-jén jelent meg a The Insider és a Der Spiegel hasábjain egy tényfeltáró cikk, amely szerint Vlagyimir Szergyenkót egyenesen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ötödik részlege szervezte be, és szoros kapcsolatban áll annak egyik alkalmazottjával, az Alekszej fedőnéven futó Ilja Vecstomov ezredessel.

Az AfD kormányzás nélkül is sok kárt okoz

A belátható jövőben a várakozások szerint az AfD egyre stabilabb pozíciót foglal el a német politikai színtéren, akárcsak a nemzetközi izolációra törekvő „MAGA republikánusok” az Egyesült Államokban. A német koalíciós kormányzatnak le kell nyelnie a békát: a választók egy jelentős kisebbségét nem hatja meg sem a Zöldek politikája, sem Ukrajna támogatása. 

Végül is egyértelmű, hogy az AfD-nek nem is kell kormányoznia ahhoz, hogy kárt okozzon. Türingiában a szavazatok egyharmada elég lenne ahhoz, hogy a jobboldali populisták megakadályozhassák az alkotmánymódosításokat vagy az alkotmánybírák megválasztását. A kulcsszó itt a blokkoló kisebbség.

A jelenlegi közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy egy ilyen forgatókönyv teljesen elképzelhető. Türingiában az AfD jelenleg a szavazatok 35 százalékát ellenőrzi.