Az 1989-ben alapított izraeli B’Tselem (The Israeli Information Center for Human Rights in the Occupied Territories) emberi jogi szervezet szerint Ciszjordánia 1967-es elfoglalása óta Izrael több mint 200 ezer hektár földet tulajdonított el a területen. Izrael ezt a földterületet saját céljaira használja, ideértve új telepek építését, a telepek által ellenőrzött területek kiterjesztését – beleértve mezőgazdasági területeket és ipari övezeteket –, valamint utak építését, amelyek elsősorban a telepes lakosságot szolgálják.
Izrael e területek egy részét hivatalos eszközökkel vette birtokba: katonai parancsok kiadásával, a terület „állami földterületté”, „katonai lőtérré” vagy „természetvédelmi területté” nyilvánításával, illetve ezen területek kisajátításával. Ezen felül további területeket is birtokba vettek a telepesek rendszeresen ismétlődő erőszakos fellépéseik révén, beleértve a palesztinok és vagyonuk elleni támadásokat.
Fotó: X/@peacenowisrael
Elsőre úgy tűnik, hogy e két módszer nem kapcsolódik össze: az állam nyíltan, jogi tanácsadók és bírák által jóváhagyott hivatalos módszerekkel veszi birtokba a földet, míg a telepesek, akik szintén érdekeltek a földek átvételében, saját maguk alkalmaznak erőszakot a palesztinok ellen.
Két módszer és kettős mérce
Valójában azonban csak egy cél két eszközéről van szó: a telepesek palesztinokkal szembeni erőszaka része az izraeli apartheid-rezsim stratégiájának, amely egyre több ciszjordániai területet kíván elfoglalni. Az állam teljes mértékben támogatja és segíti ezeket az erőszakos cselekményeket, és szervei esetenként közvetlenül is részt vesznek ezekben – állítja a B’Tselem.
A telepesek palesztinokkal szembeni erőszakja a kormányzati politika egyik formája, amelyet a hivatalos állami hatóságok aktív részvételükkel támogatnak. Az állam ezt két egymást kiegészítő módon legitimálja: a földszerzések megerősítésével és a palesztinok elleni erőszak jóváhagyásával – érvel a jogvédő szervezet.
A palesztinokkal ellentétben a palesztin területeken élő izraeli civilek nem tartoznak a katonai vagy a helyi jog hatálya alá, hanem az izraeli polgári büntetőjog az irányadó számukra. Ez az 1967-ben elfogadott és azóta meghosszabbított vészhelyzeti rendeletekből származik, amely területen kívüli jogokat biztosít az izraelieknek a megszállt területeken.
B'Tselem szerint az izraeliek és palesztinok jogi státuszának különbsége Ciszjordániában kettős mércéhez vezetett, amelyben az izraelieknek több törvényes joguk van, és enyhébb büntetést kapnak, mint a katonai és helyi törvények hatálya alá tartozó palesztinok. A jogvédő szervezet kiemeli, hogy a rendszer sérti a törvény előtti egyenlőség és a területiség elvét.
Fotó: X/@HassanF28182803
A gázai háború hatása
A gázai iszlamista fegyveres szervezet, a Hamász október 7-i, Izrael elleni pusztító támadása után a gázai háború megindulásának hatása a megszállt Ciszjordániában is érezhető volt, ahol Izrael fokozta katonai tevékenységét. Szigorú mozgáskorlátozásokat vezettek be a palesztinokkal szemben, akadályozták a városokba és falvakba való bejutást, ismétlődő razziák történtek olyan városokban, mint Jenin és Nablus, és fokozták a biztonsági intézkedéseket a zsidó telepek körül — írja a The Fianancial Times „Hogyan lettek a ciszjordániai szélsőséges telepesek maga a törvény” című cikkében.
Az ezeken a ciszjordániai telepeken – amelyeket a legtöbb ország illegálisnak tekint – élő mintegy 500 ezer ember heterogén csoportot alkot. Vannak, akik ideológiai vagy vallási okokból élnek ott, mások az olcsóbb megélhetési költségek miatt költöztek oda. Bár csak viszonylag kevesen vesznek részt a palesztinok elleni támadásokban, de az elmúlt év során azok, akik ezt teszik, felbátorodtak — mondták a helyiek.
Noha a konfliktusok nagy része alacsony szintű és lassan parázslik, de a szakértők szerint összességében ez egy szisztematikus kampány a palesztin falusiak elűzésére.
Mivel Izrael reguláris hadseregének nagy részét most Ciszjordániából is Gázába vagy a libanoni határra vezényelték, ezért helyi telepesek ezreit hívták be, hogy feltöltsék az ottani katonai állományt. Ennek eredményeként ezek a telepesek most újabb jogosítványokat kaptak, beleértve az emberek letartóztatásának és a katonai övezetek zárttá nyilvánításának lehetőségét is.
Újabb háborús övezetet hozhatnak létre
Az izraeli telepesekkel kapcsolatban két jelentős fejlemény bontakozott ki november végén. Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a telepes mozgalom sarokkövének számító Amana szervezettel szemben, és Jiszráel Kac védelmi miniszter bejelentette, hogy megszüntetik a ciszjordániai zsidó telepesekkel szembeni adminisztratív őrizetbe vétel, illetve a tárgyalás nélküli fogva tartás lehetőségét. Ezek a döntések egy éles fordulópontra világítanak rá a telepesek, az izraeli kormány, a palesztinok és a nemzetközi közösség kapcsolatában — foglalja össze az izraeli Haaretz.
A határozat jogszerűsége megkérdőjelezhető, mivel Katz határozottan kijelentette, hogy az kizárólag a zsidókra vonatkozik. E szerint az izraeli állampolgár arabok adminisztratív őrizetbe vételét továbbra is fenntartják. Szeptemberben körülbelül 40 arab állampolgárt és hét zsidó személyt tartottak közigazgatási őrizetben. A tárgyalás nélkül fogva tartott ciszjordániai palesztinok száma a háború alatt tetőzött, és ma hozzávetőleg 3400-an vannak bebörtönözve Izraelben.
Amikor Jiszráel Kac védelmi miniszter november 8-ai hivatalba lépésekor bejelentette, hogy leállítják a telepesekkel szembeni adminisztratív őrizetbe vételeket, a megszállt területek törvényszegői azonnal megértették, hogy zöld utat kaptak az ámokfutásra. Az új főparancsnok nézete az, hogy nincs főparancsnok, és hogy a szélsőséges telepesek a törvények felett állnak, sőt a katonaságnak, a Shin Bet biztonsági szolgálatnak és a rendőrségnek engedelmeskednie kell nekik, hogy a palesztinok vére kiontható és a földjüket és a vagyontárgyaikat meg kell szerezni — írta a Haretz szerkesztőségi cikkében.
De Kac ostoba döntését, amely azt feltételezi, hogy Izrael Állam szemszögéből nézve nem létezhet olyan, hogy zsidó terrorista, még más is kiegészíti. Az erőszakos telepesek gyümölcsöző együttműködést élveznek a helyi területi rendőrséggel is. Eredetileg ezek a megszállt területeken élő telepesek erőszakának megfékezését is célozták, de valójában ma már a palesztinok elleni pogromok leplezését szolgálják — érvel a Haaretz.
A külföldi diplomaták egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Izrael következő lépései a Palesztin Hatóságra összpontosíthatnak majd. Számos potenciális robbanáspont létezik már egy esetleges eszkaláció érdekében. Például az izraeli bankoknak a pénzügyminiszter hivatalos jóváhagyására van szükségük ahhoz, hogy a palesztin bankokkal fenntartsák kapcsolataikat. A közelmúltban Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter csak egy hónappal hosszabbította meg ezt a jóváhagyást, érzékeltetve hatalmát, amellyel a palesztinokkal szemben rendelkezik.
Ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök és felbátorodott, szélsőséges kormánya nem végzett még elég pusztítást, most úgy tűnik, eltökélt szándéka, hogy Ciszjordániát egy újabb háborús övezetté változtassa. Kacnak a védelmi minisztérium élére állítása aláásta a zsidó telepes terror elleni küzdelmet, Ben-Gvir átvette az irányítást a rendőrség felett, Bezalel Smotrics pénzügyminiszter pedig átvette a polgári közigazgatás irányítását. Ők hárman egyértelmű és aktuális veszélyt jelentenek a lap szerint.
A hadsereg sincs a helyzet magaslatán
A zsidó telepesek hirtelen sorozatos támadásokat intéztek a megszállt Ciszjordánia palesztin városai ellen, házakat gyújtottak fel és összecsaptak a kivezényelt katonákkal — számolt be róla a France24 december 4-én. Az izraeli hadsereg szerint a zsidó telepesek megtámadták Beit Furik falut, miután egységeik megérkeztek a területre, hogy felszámolják a telepesek által épített jogosulatlan „mezőgazdasági előőrsöt”. A telepesek kövekkel hajigálták a katonai határrendészet tagjait, egy másik csoport pedig behatolt a faluba, és felégette.
A Peace Now, a kétállami megoldást szorgalmazó izraeli szervezet képeket tett közzé a támadás utóhatásairól, azzal vádolva az izraeli kormányt, hogy lehetővé teszi és bátorítja a „telepes terrorizmust.”
Fotó: X/@bezalelsm
Izrael felkészül Ciszjordánia annektálására
A hivatalba lépő amerikai Trump-kormány jelezte, hogy nyitott lehet a megszállt Ciszjordánia izraeli annektálása előtt — írja az al-Ahram a vezető egyiptomi napilap. Egy izraeli miniszteri bizottság november végén megkezdte az egyeztetéseket egy olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé tenné az izraeliek számára, hogy egyszerűen vásároljanak földet a megszállt palesztin Cszjordániában. A törvényjavaslat egy 1953-as jordániai törvényt kíván felváltani, amely korlátozza, hogy ki vásárolhat földet a megszállt területen.
Bár az izraeli kormány korábban irányelveket adott ki ennek a törvénynek a megkerülésére, lehetővé téve az izraeliek számára, hogy palesztin földeket vásároljanak, azonban az új törvényjavaslat célja a jordán törvény teljes hatályon kívül helyezése és a Palesztin Hatóság vonatkozó jogköreinek teljes megszüntetése. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az izraeli telepesek, akik a törvénytervezet fő támogatói, döntő helyzetbe kerülnek Ciszjordánia eljövendő sorsának meghatározásában.
A kétállami megoldás, amely a jövőbeli palesztin államot Gázában és Ciszjordániában képzeli el Kelet-Jeruzsálem fővárossal, és amely az egyetlen diplomáciai megoldás, amelyet a nemzetközi közösség támogat a 76 éve tartó konfliktus lezárására ezzel veszélybe kerül.
Ciszjordánia, amely csaknem hárommillió palesztinnak ad otthont, a leendő palesztin állam legnagyobb területe. Amióta Izrael megindította a háborút a gázai övezet ellen, a fegyveres telepesek támadásai megszaporodtak Ciszjordániában, mivel a globális figyelem az Izrael által a Gázai-övezetben végrehajtott népirtásra összpontosult.
Fotó: Wikipédia
A pénzügyminiszter az annexióra készül
Bezalel Szmotrics izraeli szélsőjobboldali pénzügyminiszter november 10-én bejelentette, hogy utasította minisztériumát, hogy „készítse elő a szuverenitás alkalmazásához szükséges infrastruktúrát” Ciszjordánia telepes terülteinek annektálásához — amiről a CNN is beszámol.
Joe Biden amerikai elnök nem sokat tett azért, hogy megállítsa az izraeli terjeszkedést Ciszjordániában néhány szankciók kiszabásán kívül az illegális letelepedési tevékenységben részt vevő csoportokkal és egyénekkel szemben. A szankciókat a januárban hivatalba lépő Trump-kormányzat idején bármikor visszavonhatják. Donald Trump megválasztott elnök az Egyesült Államok izraeli nagykövetének az evangelikus keresztény Mike Huckabee korábbi arkansasi kormányzót jelölte, aki 2015-ben az izraeli telepesek körében kijelentette, hogy „nincs olyan, hogy palesztin”.
Bezalel Szmotrics nemrég azt mondta a védelmi minisztérium Ciszjordániáért felelős osztályának, hogy reméli, hogy a régió tervezett izraeli annektálása miatt osztályukat bezárják – jelentette csütörtökön a héber sajtó, többek között a The Times of Israel.
„Remélem, nagyszerű lehetőségünk lesz az új amerikai adminisztrációval, hogy elérjük (az izraeli uralom) teljes normalizálását, és ide is kiterjesszük (az izraeli) minisztériumok hatáskörét” – idézte a Ynet hírportál Smotricsot. „Rendezett folyamat lesz, és most azon dolgozunk, hogy fokozzuk az adminisztratív munkát, és kidolgozzuk rá a tervet.” Hozzátette: „Ez egy komoly kijelentés, beszéltem erről a miniszterelnökkel, és nagyon-nagyon komolyan vesszük.”
A „szuverenitás alkalmazása” valószínűleg a Ciszjordániában található izraeli telepek annektálását és vele az izraeli polgári jog kiterjesztését jelenti az ott élő izraeliek számára. Mióta az 1967-es hatnapos háború során elfoglalták Ciszjordániát, az egész terület katonai jogrendszer alatt maradt.
