Angela Merkel, Emmanuel Macron, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij érkezik egy találkozóra Párizsban 2019. december 9-én az alábbi videóban:
Az ukrán és az orosz elnök egymással szemben foglal helyet. Putyin mosolyogva még oda is szól valamit Zelenszkijnek, aki jóval fiatalabbnak tűnik mostani önmagához képest.
Anno a találkozóra a francia elnöki palotában, Párizsban került sor. Azzal a céllal találkoztak az úgynevezett normandiai formátumban – tehát az akkori német kancellár és a francia elnök társaságában – , hogy átültessék a gyakorlatba a minszki egyezményeket, azaz lépéseket tegyenek az ukrajnai Donbász régióban öt éve zajló háború lezárására.
Ez végül nem sikerült – 2022. február 24-én Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen, amely jelenleg is tart.
Csütörtökön ismét találkoznak?
A párizsi egyeztetés az első és mindeddig utolsó hivatalos találkozó volt Putyin és Zelenszkij között. Csütörtökön azonban csaknem öt és fél év után ismét egy asztalhoz ülhetnek Isztambulban, miután szombat este az orosz elnök – meglehetősen váratlanul – „komoly tárgyalásokra” invitálta Ukrajnát a háborúról.
A meghívás közvetlen előzménye, hogy Kijev és az európai vezetők egy része 30 napos tűzszünetre szólította fel Moszkvát hétfői kezdettel. A Kreml erre nem válaszolt érdemben, és ezen a héten is folytatta a támadásokat Ukrajna ellen.
Vasárnap Zelenszkij mindenesetre jelezte, hogy elfogadja a meghívást: „Várni fogok Putyinra Törökországban csütörtökön.”
Az ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hogy az orosz elnök ott lesz-e, vagy mást küld maga helyett.
Az orosz állami hírügynökség, a TASS korábbi jelentése szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője annyit közölt, hogy „Oroszország halad az előkészületekkel a megbeszélésekre, amelyekre várhatóan csütörtökön kerül sor”. Hozzátette, hogy nem terveznek további információt adni erről.
Szerdán Peszkov annyit mondott, hogy egyelőre nem kaptak utasítást az elnöktől az orosz delegáció összetételére vonatkozóan. Leonyid Szlutszkij orosz parlamenti képviselő szerint azt szerda este hozhatják nyilvánosságra.
Trump is beszállna
Eközben a közel-keleti körúton tartózkodó Donald Trump – aki vasárnap a meghívás elfogadására presszionálta az ukrán államfőt – felvetette, hogy csatlakozna hozzájuk. „Azt hiszem, hogy a két vezető ott lesz. Gondolkodtam azon, hogy átrepüljek. Nem tudom, hol leszek csütörtökön.”
Keith Kellog, az amerikai elnök oroszországi és ukrajnai különmegbízottja szerint Trump részt vesz a találkozón, ha Putyin is ott lesz.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint Zelenszkij csak az orosz elnökkel hajlandó tárgyalni. Zelenszkij azt mondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel fog tárgyalni Ankarában, de ha Putyin valóban megérkezik, akkor hajlandó átrepülni Isztambulba.
Zelenszkij reméli, hogy találkozik Trumppal, és ha az amerikai elnök valóban ott lesz, az Putyint is részvételre ösztönözheti. „Trump tényleg segíthet. Ez egy olyan helyzet, amikor az Egyesült Államok jelenléte fontos garanciákat jelenthet”, mondta az ukrán elnök.
Egy ukrán diplomáciai forrás a Reutersnak úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai lépések a béketárgyalások ügyében attól függnek, hogy „Putyin fél-e eljönni Isztambulba, vagy sem”.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapunknak hét elején azt mondta, hogy a két elnök közötti találkozó „még odébb van”, mivel az jelentős előkészületeket igényel. Később közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Érdekes nap lesz, ha netán csütörtökön újra találkozik Zelenszkij és Putyin, de azért nagy összegű pénzzel ne fogadjunk rá.”
Eközben „egyébként” az uniós tagállamok – köztük Magyarország – szerdán sorrendben a 17. szankciós csomagot fogadták el Oroszországgal szemben. Ez többek között újabb 200, orosz olajat szállító hajót (amelyek az úgynevezett orosz árnyékflotta tagjai) sújtanak büntetőintézkedésekkel. Az EU egyúttal jelezte: ha Moszkva nem egyezik bele a tűzszünetbe, újabb szankciók jöhetnek.
A bizalomhiány komoly akadály
Persze még ha létre is jön egy Putyin-Zelenszkij találkozó, hiú remény lenne áttörő eredményt várni tőle.
„Meg kell értenünk, hogy mi a célja a találkozónak. Ő és én nem tudunk egyből mindenben megegyezni – ez lehetetlen. De találnunk kell egy formátumot a háború befejezésére”, mondta az ukrán elnök a francia Libération című lapnak.
Szerinte ha létrejön a találkozó, akkor „politikai győzelemmel” kell felállniuk az asztaltól: ez lehet egy tűzszünet, egy teljes fogolycsere vagy valami hasonló.
A bizalomhiány azonban komoly akadályt jelent. „Az oroszok nem fognak bízni bennünk, és mi nem fogunk bízni az oroszokban.” Szerinte csak külső közvetítők biztosíthatják bármilyen egyezmény fenntartását, és potenciális garanciaként számít az Egyesült Államokra.
Ezzel összhangban Bendarzsevszkij Anton úgy véli, hogy „a béke messze van”. Az orosz és az ukrán célok között – akár a területi kérdéseket, akár az ukrajnai biztonsági garanciákat nézzük – egyelőre óriási ellentétek vannak. Relatív kisebb horderejű megállapodás elképzelhető, és most érződik egyfajta „pozitív dinamika” a kapcsolatokban, mondta az elemző.
Putyin részvételének lebegtetése – tesszük hozzá – alighanem taktikai húzás is Moszkva részéről. Így szinte az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartják Zelenszkijt, és növelik a rá nehezedő pszichikai nyomást.
Nobel Intézet: Machado javaslata ellenére a békedíjat nem lehet átruházni 
