Trump belesodródhat a közel-keleti háborúba

Úgy tűnik, hogy az Irán és Izrael közötti, nyílt háborúba csúszó konfrontáció még az Egyesült Államok számára is ellenőrizhetetlenné válik. Márpedig ha a nemzetközi szereplők – különösen az Egyesült Államok, amely még mindig jelentős befolyással bír – nem lépnek fel sürgősen, a helyzet szélesebb körű regionális konfliktushoz vezethet.

Eközben Izrael háborús céljai máig nem világosak. Benjamin Netanjahu azzal indokolja a masszív támadást, hogy Irán az atombomba kifejlesztésének küszöbén állt.

Lefáradó hadsereg

Ugyanakkor nem zárja ki a rezsimváltást sem, az izraeli politikusok pedig egyenesen lázadásra szólítják fel Irán lakosságát. Most akkor az a céljuk, hogy elpusztítsák Irán atomprogramját – vagy a rezsim megsemmisítése is? És van-e egyáltalán ereje és kapacitása egy ilyen hadjárathoz a több mint húsz hónapja folyamatosan bevetett izraeli hadseregnek?

Az izraeli vadászbombázók jelenleg éjjel-nappal támadásokat hajtanak végre a mintegy 1500 kilométerre lévő Irán ellen. Bár az izraeli hadsereg azt állítja, hogy légi fölényt szerzett Teherán és Nyugat-Irán felett, aligha tudja úgy ellenőrizni ezt a hatalmas országot, mint Gázát vagy Dél-Libanont.

Kellenének az óriási amerikai bombák

Izraeli szakértők szerint a háború és a mindennapos rakétavédelem naponta milliárdokba kerül. Ennek ellenére az izraelieknek nem sikerült leállítaniuk az iráni atomprogram szempontjából rendkívül fontos Fordo atomlétesítményt. Tel-Avivnak ugyanis nincsenek nehéz bunkerpusztító bombái a hegy mélyén lévő bunker megsemmisítéséhez.

Jeffrey Lewis amerikai leszerelési szakértő múlt pénteken az X-en azt írta: „Ha Izraelnek nincs terve a Fordo elpusztítására, akkor nem értem, hogy ez az egész mit ér”. Az Axios hírportál szerint Izrael ezért jelenleg is sürgeti az amerikai kormányt, hogy vegyen részt a Fordo elleni csapásban. Az Egyesült Államok nélkül nincs igazi „kivonulási stratégia” Izrael számára ebben a háborúban – kommentálta kormányzat helyzetét a „Haaretz” című izraeli napilap vasárnap.

Irán most teljes erőbedobással a bomba megépítésén dolgozik?

Donald Trump azonban nem akarja elkötelezni magát: néha eljátszik a beavatkozás gondolatával. Aztán vasárnap hirtelen bejelentette, hogy megpróbál közvetíteni egy megállapodást Teherán és Izrael között.

De talán a döntés terhét leveszik az elnök vállairól. Ha Irán valóban azzal az ötlettel állna elő, hogy megtámadja a térségben lévő amerikai támaszpontokat, akkor le fog csapni – tette egyértelművé Trump. Hogy Teherán el fog-e odáig menni, az kérdéses. Az irániak már most is komoly kudarcokat szenvednek. A légvédelem működésképtelen, számtalan civil menekül és a vezérkar több parancsnoka meghalt. Ha a háború tovább eszkalálódik, Irán hamarosan elveszítheti az olaj- és gázlétesítményeit.

Ez katasztrófa lenne az elszigetelt ország számára, amely súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a Hámenei Legfőbb Vezető által irányított rezsim feladná. A sok iráni körében népszerűtlen rezsim elveszítené az arcát és esetleg a hatalmát is. Teherán ezért mindenféle megtorló csapásokat indít. Amellett, hogy rakétákat lőtt ki Izraelre, szombaton azt is bejelentette, hogy csökkenti együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).

Egyes megfigyelők ezt az első lépésnek tekintik a nukleáris tilalmi szerződés felmondása felé, amelynek Irán is részese. Az ostromlott kormányt az is megkísértheti, hogy teljes gőzzel bombát építsen a még épségben lévő nukleáris létesítményeiben. A háború tehát egyre inkább versenyfutássá válik az idővel – mind Izrael, mind Irán számára. Mindkettőjüket az a veszély fenyegeti, hogy elmerülnek egy brutális és költséges ledaráló háborúba, amelyből – egyelőre úgy tűnik, hogy – nincs kiút.

Fordulópont a Közel-Keleten

Ez pusztító következményekkel járhat a régióra nézve. Izrael repülőgépei és Irán rakétái már most keresztül-kasul szelik a Közel-Kelet egét.

Eközben a látszólag hatalmasnak tűnő Öböl-államok, amelyek a gazdasági fejlődésük és az olajexportjuk szempontjából a békétől és a stabilitástól függenek, megdöbbenve és tehetetlenül figyelik a borzalmas látványt. Sem Szaúd-Arábia, sem Katar – amely általában szívesen lép fel közvetítőként – eddig semmilyen látható erőfeszítést nem tett az eszkalálódó konfliktus megfékezésére.

A Közel-Kelet számára a háború már most fordulópontot jelent – valójában a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása óta már semmi sem a régi. Miután Mohammed bin Szalmán szaúdi uralkodó és Donald Trump egy hónappal ezelőtti rijádi állami látogatásán utóbbi gazdasági együttműködéssel és mesterséges intelligenciával egybekötött „új Közel-Keletről” álmodott, most két nagy fegyverzetű regionális hatalom közötti egzisztenciális harc fenyeget – bizonytalan kimenetellel.

Bibi játszmája

Belpolitikai nézőpontból Netanjahu úgy gondolhatja, hogy ez a művelet megerősíti a pozícióját. Ami nem éppen szilárd – a korrupciós perek, tömegtüntetések és az ultranacionalista partnerek koalíciós nyomása miatt.

Az Irán elleni csapás megindításával azt remélhette, hogy összerántja a bázisát, eltereli a figyelmet a belföldi ellenérzésekről, és Izrael utolsó védelmi vonalának mutatja magát. Ez azonban veszélyes lutri.

Ha Irán megtorlása kiterjed, vagy a konfliktus elhúzódik, Izrael belső megosztottsága elmélyül. Márpedig a 2023. október 7-i Hamász-támadások traumája még nem gyógyult be.

Trump keskeny pallón

Két évtizednyi iraki és afganisztáni háború után az amerikai közvéleménynek nincs igazán kedve a beavatkozáshoz. És mégis, egy szövetséges vezető eme egyetlen döntése miatt az Egyesült Államok most egy másik örvény szélén találta magát – és ez  sokkal ingatagabb, mint Ukrajna.

Trump számára ez a pillanat ugyanilyen bizonytalan. Az erőn keresztül történő békét ígérve tért vissza hivatalába – de több háború nélkül. Ha az amerikai erőket megtámadják az elkövetkező napokban – ahogyan Irán fenyegetőzik –, kénytelen lesz választani a katonai válasz és a politikai visszafogottság között. Bármelyik választás is történik, az alááshatja a narratíváját.

Az amerikai elnök politikai szempontból keskeny pallón egyensúlyoz. Saját támogatói között már gyilkos vita dúl az elszigetelődés és a beavatkozás hívei között.

Trump „cinkos” Izrael Irán elleni háborújában – írta hírlevelében a befolyásos Tucker Carlson, a Fox News egykori műsorvezetője: „Ez nem Amerika harca”. Az ebben való részvétel „középső ujj felmutatása lenne választók millióinak arca felé”. Lenne egy másik lehetőség is: „Ejtsük Izraelt (drop Israel). Hadd vívják meg a saját háborúikat”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)