6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Két évtizednyi iraki és afganisztáni háború után az amerikai közvéleménynek nincs kedve a beavatkozáshoz. És mégis, egy szövetséges vezető döntése miatt az Egyesült Államok most egy örvény szélén találta magát – amely sokkal ingatagabb, mint Ukrajna. Káncz Csaba jegyzete.

Úgy tűnik, hogy az Irán és Izrael közötti, nyílt háborúba csúszó konfrontáció még az Egyesült Államok számára is ellenőrizhetetlenné válik. Márpedig ha a nemzetközi szereplők – különösen az Egyesült Államok, amely még mindig jelentős befolyással bír – nem lépnek fel sürgősen, a helyzet szélesebb körű regionális konfliktushoz vezethet.

Eközben Izrael háborús céljai máig nem világosak. Benjamin Netanjahu azzal indokolja a masszív támadást, hogy Irán az atombomba kifejlesztésének küszöbén állt.

Iráni rakéta csapódik be Tel-Avivban 2025. június 16-án hajnalban.
Iráni rakéta csapódik be Tel-Avivban 2025. június 16-án hajnalban.
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi

Lefáradó hadsereg

Ugyanakkor nem zárja ki a rezsimváltást sem, az izraeli politikusok pedig egyenesen lázadásra szólítják fel Irán lakosságát. Most akkor az a céljuk, hogy elpusztítsák Irán atomprogramját – vagy a rezsim megsemmisítése is? És van-e egyáltalán ereje és kapacitása egy ilyen hadjárathoz a több mint húsz hónapja folyamatosan bevetett izraeli hadseregnek?

Az izraeli vadászbombázók jelenleg éjjel-nappal támadásokat hajtanak végre a mintegy 1500 kilométerre lévő Irán ellen. Bár az izraeli hadsereg azt állítja, hogy légi fölényt szerzett Teherán és Nyugat-Irán felett, aligha tudja úgy ellenőrizni ezt a hatalmas országot, mint Gázát vagy Dél-Libanont.

Kellenének az óriási amerikai bombák

Izraeli szakértők szerint a háború és a mindennapos rakétavédelem naponta milliárdokba kerül. Ennek ellenére az izraelieknek nem sikerült leállítaniuk az iráni atomprogram szempontjából rendkívül fontos Fordo atomlétesítményt. Tel-Avivnak ugyanis nincsenek nehéz bunkerpusztító bombái a hegy mélyén lévő bunker megsemmisítéséhez.

Jeffrey Lewis amerikai leszerelési szakértő múlt pénteken az X-en azt írta: „Ha Izraelnek nincs terve a Fordo elpusztítására, akkor nem értem, hogy ez az egész mit ér”. Az Axios hírportál szerint Izrael ezért jelenleg is sürgeti az amerikai kormányt, hogy vegyen részt a Fordo elleni csapásban. Az Egyesült Államok nélkül nincs igazi „kivonulási stratégia” Izrael számára ebben a háborúban – kommentálta kormányzat helyzetét a „Haaretz” című izraeli napilap vasárnap.

Irán most teljes erőbedobással a bomba megépítésén dolgozik?

Donald Trump azonban nem akarja elkötelezni magát: néha eljátszik a beavatkozás gondolatával. Aztán vasárnap hirtelen bejelentette, hogy megpróbál közvetíteni egy megállapodást Teherán és Izrael között.

De talán a döntés terhét leveszik az elnök vállairól. Ha Irán valóban azzal az ötlettel állna elő, hogy megtámadja a térségben lévő amerikai támaszpontokat, akkor le fog csapni – tette egyértelművé Trump. Hogy Teherán el fog-e odáig menni, az kérdéses. Az irániak már most is komoly kudarcokat szenvednek. A légvédelem működésképtelen, számtalan civil menekül és a vezérkar több parancsnoka meghalt. Ha a háború tovább eszkalálódik, Irán hamarosan elveszítheti az olaj- és gázlétesítményeit.

Donald Trum amerikai elnök mögé felsorakoznának a katonák
Donald Trum amerikai elnök mögé felsorakoznának a katonák
Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Ez katasztrófa lenne az elszigetelt ország számára, amely súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a Hámenei Legfőbb Vezető által irányított rezsim feladná. A sok iráni körében népszerűtlen rezsim elveszítené az arcát és esetleg a hatalmát is. Teherán ezért mindenféle megtorló csapásokat indít. Amellett, hogy rakétákat lőtt ki Izraelre, szombaton azt is bejelentette, hogy csökkenti együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).

Egyes megfigyelők ezt az első lépésnek tekintik a nukleáris tilalmi szerződés felmondása felé, amelynek Irán is részese. Az ostromlott kormányt az is megkísértheti, hogy teljes gőzzel bombát építsen a még épségben lévő nukleáris létesítményeiben. A háború tehát egyre inkább versenyfutássá válik az idővel – mind Izrael, mind Irán számára. Mindkettőjüket az a veszély fenyegeti, hogy elmerülnek egy brutális és költséges ledaráló háborúba, amelyből – egyelőre úgy tűnik, hogy – nincs kiút.

Fordulópont a Közel-Keleten

Ez pusztító következményekkel járhat a régióra nézve. Izrael repülőgépei és Irán rakétái már most keresztül-kasul szelik a Közel-Kelet egét.

Eközben a látszólag hatalmasnak tűnő Öböl-államok, amelyek a gazdasági fejlődésük és az olajexportjuk szempontjából a békétől és a stabilitástól függenek, megdöbbenve és tehetetlenül figyelik a borzalmas látványt. Sem Szaúd-Arábia, sem Katar – amely általában szívesen lép fel közvetítőként – eddig semmilyen látható erőfeszítést nem tett az eszkalálódó konfliktus megfékezésére.

A Közel-Kelet számára a háború már most fordulópontot jelent – valójában a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása óta már semmi sem a régi. Miután Mohammed bin Szalmán szaúdi uralkodó és Donald Trump egy hónappal ezelőtti rijádi állami látogatásán utóbbi gazdasági együttműködéssel és mesterséges intelligenciával egybekötött „új Közel-Keletről” álmodott, most két nagy fegyverzetű regionális hatalom közötti egzisztenciális harc fenyeget – bizonytalan kimenetellel.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többféleképp léphet tovább
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többféleképp léphet tovább
Fotó: EPA/RONEN ZVULUN / POOL

Bibi játszmája

Belpolitikai nézőpontból Netanjahu úgy gondolhatja, hogy ez a művelet megerősíti a pozícióját. Ami nem éppen szilárd – a korrupciós perek, tömegtüntetések és az ultranacionalista partnerek koalíciós nyomása miatt.

Az Irán elleni csapás megindításával azt remélhette, hogy összerántja a bázisát, eltereli a figyelmet a belföldi ellenérzésekről, és Izrael utolsó védelmi vonalának mutatja magát. Ez azonban veszélyes lutri.

Ha Irán megtorlása kiterjed, vagy a konfliktus elhúzódik, Izrael belső megosztottsága elmélyül. Márpedig a 2023. október 7-i Hamász-támadások traumája még nem gyógyult be.

Trump keskeny pallón

Két évtizednyi iraki és afganisztáni háború után az amerikai közvéleménynek nincs igazán kedve a beavatkozáshoz. És mégis, egy szövetséges vezető eme egyetlen döntése miatt az Egyesült Államok most egy másik örvény szélén találta magát – és ez  sokkal ingatagabb, mint Ukrajna.

Trump számára ez a pillanat ugyanilyen bizonytalan. Az erőn keresztül történő békét ígérve tért vissza hivatalába – de több háború nélkül. Ha az amerikai erőket megtámadják az elkövetkező napokban – ahogyan Irán fenyegetőzik –, kénytelen lesz választani a katonai válasz és a politikai visszafogottság között. Bármelyik választás is történik, az alááshatja a narratíváját.

Az amerikai elnök politikai szempontból keskeny pallón egyensúlyoz. Saját támogatói között már gyilkos vita dúl az elszigetelődés és a beavatkozás hívei között.

Trump „cinkos” Izrael Irán elleni háborújában – írta hírlevelében a befolyásos Tucker Carlson, a Fox News egykori műsorvezetője: „Ez nem Amerika harca”. Az ebben való részvétel „középső ujj felmutatása lenne választók millióinak arca felé”. Lenne egy másik lehetőség is: „Ejtsük Izraelt (drop Israel). Hadd vívják meg a saját háborúikat”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Az Európai Ügyészség vizsgálja a szélsőjobboldali uniós képviselők pénzügyeit
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 15:55
Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított az Identitás és Demokrácia nevű, mára feloszlatott európai parlamenti szélsőjobboldali frakció állítólagos pénzügyi visszaélései miatt.
Nemzetközi Ezt jól kifőzték Indiában
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 14:51
Az ázsiai óriás 2026-tól kezdődően a főzőgáz mintegy 10 százalékát-az Egyesült Államokból kívánja importálni.
Nemzetközi A BRICS országokat még csak fenyegeti Trump a büntetővámmal
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 14:38
Egy forrás szerint a büntetővám csak akkor kerül bevezetésre, ha „Amerika-ellenesnek” ítélt politikát folytatnak a BRICS tagok.
Nemzetközi Orosz csoda: a belföldi turizmus lett a gazdaság motorja
Elek Lenke | 2025. július 8. 14:18
A digitális eszközök megteremtették az egyéni utazás lehetőségét, felpörgették az orosz turizmust. 
Nemzetközi Zelenszkij ritka jó hírt kapott Amerikából
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 13:10
Érkeznek a fegyverszállítmányok.
Nemzetközi Zelenszkij tárgyalt: napokon belül fontos találkozót tartanak
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 19:21
A brit miniszterelnök fontos támogató.
Nemzetközi Öngyilkos lett a miniszter, akit Putyin hétfőn kirúgott
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 17:13
Autójában találták meg.
Nemzetközi Lavrov: „Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját”
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 11:29
Kormánypárti lapnak adott interjút az orosz külügyminiszter.
Nemzetközi Valami megmozdult Németországban, jó hírek érkeztek
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 11:06
Nem erre számítottak.
Nemzetközi Éles figyelmeztetés érkezett a világgazdaság helyzetéről
Káncz Csaba | 2025. július 7. 10:16
Amint a kormányok a hidegháború utáni időszak legmagasabb szintjére növelik a hadseregre fordított kiadásokat, a „költségvetési konszolidáció” a szociális szolgáltatások visszavágásával jár. A jelentés figyelmeztet, hogy ez óhatatlanul a politikai feszültségek növekedését vonja maga után. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG