A Trump-adminisztráció titkos találkozókat tartott Kanada olajban gazdag Alberta tartományának szélsőséges szeparatistáival, miközben egyre mélyül a szakadék Washington és Ottawa között.

A tartomány függetlenségét célul tűző jobboldali szeparatistákból álló Alberta Prosperity Project (APP) csoport vezetői tavaly április óta háromszor találkoztak az amerikai külügyminisztérium tisztviselőivel Washingtonban, a tárgyalásokhoz közel álló források szerint – írja a Financial Times.

Ezek a találkozók aggodalmat keltettek Ottawában az Egyesült Államok kanadai belpolitikába való esetleges beavatkozása miatt, mivel az APP Alberta Kanadából való kilépéséről szóló népszavazásért kampányol. A csoport azt állítja, hogy a tartomány jobban járna, ha saját maga ellenőrizné erőforrásait, adóit és más politikáit. Az APP azt tervezi, hogy aláírásokat gyűjt Alberta polgári kezdeményezési szabályai alapján a kilépési népszavazás elindítása érdekében.

Az amerikai pénzügyminiszter már célzott rá

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter január végén Albertát „természetes partnernek nevezte az Egyesült Államok számára”, és dicsérte a tartomány erőforrás-gazdagságát és „független” jellegét a jobboldali Real America’s Voice műsorszolgáltatónak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy tud-e valamit a szétválási erőfeszítésekről, Bessent azt mondta: „Az emberek beszélnek (erről). Az emberek szuverenitást akarnak. Azt akarják, ami az Egyesült Államoknak van.”

WATCH: U.S. Treasury Sec. Scott Bessent blatantly pushing for Alberta separatism:

"The Albertans are very independent people. There are rumours that they may have a referendum on whether they want to stay in Canada or not. People are saying, people are talking. People want… pic.twitter.com/2LLTdKyHrG

— Harrison Faulkner (@Harry__Faulkner) January 23, 2026

Bessent megjegyzései után Jeffrey Rath, az APP egyik vezetője elmondta, hogy a csoport februárban újabb találkozót tervez amerikai tisztviselőkkel, ahol várhatóan egy lehetséges 500 milliárd dolláros hitelkeretről fognak érdeklődni Alberta támogatására, ha egy jövőbeni függetlenségi népszavazást – amelyet még nem írtak ki – tartanának.

A szeparatistákkal való találkozókról a Fehér Ház és az amerikai Külügyminisztérium tisztviselői azt mondták a Financial Times-nak, hogy a kormányzati tisztviselők rendszeresen találkoznak civil társadalmi csoportokkal, és hogy semmilyen támogatást, vagy kötelezettségvállalást nem fejeztek ki.

Az amerikai álláspontot ismerő források szerint az Egyesült Államok valószínűleg semmilyen anyagi támogatást nem nyújtana az extrém szeparatista mozgalomnak. A beszélgetések azonban rávilágítanak a Washington és Mark Carney ottawai szövetségi kormánya közötti feszültségre. Carlo Dade, a Calgaryi Egyetem Közpolitikai Iskolájának nemzetközi politikai igazgatója a szeparatista vezetőket „figyelemkeresőknek” minősítette. Hozzátette: „Az amerikaiak több mint boldogak, hogy kijátszhatják a kanadaiakat egymás ellen.”

Kanadai reakciók

A hírre reagálva Mark Carney kanadai miniszterelnök Ottawában kijelentette, hogy egyértelműen fogalmazott Donald Trump amerikai elnöknek a kérdésben. „Elvárom az amerikai kormányzattól, hogy tiszteletben tartsa Kanada szuverenitását” – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés felvetése után azt szeretné, ha a két fél azokra a területekre összpontosítana, ahol együtt tudnak működni. Carney maga is albertai, Edmontonban, a tartomány fővárosában nőtt fel.

David Eby, az Albertával szomszédos, a Csendes-óceán partján fekvő Brit Columbia miniszterelnöke a Financial Timesnak a találkozóról szóló jelentését riasztónak nevezte, mivel szerinte Trump „nem különösebben tiszteli Kanada szuverenitását”. „Egy idegen országba menni, és segítséget kérni Kanada feldarabolásához, no van erre egy régimódi szó. És ez a szó hazaárulás” – mondta Ottawában újságíróknak.

Danielle Smith, Alberta miniszterelnöke azonban azt mondta, hogy nem fogja démonizálni azokat az albertaiakat, akik az Ottawával szembeni „jogos sérelmek” miatt nyitottak a kiválásra, és hozzátette, hogy nem akarja „marginalizálni egymillió honfitársát”.

Smith régóta Trump-párti, és 2025 januárjában meglátogatta az amerikai elnököt Mar-a-Lago-i birtokán, abban az időben, amikor a legtöbb kanadai vezető egyhangúan kritizálta azt a követelését, hogy az ország az Egyesült Államok részévé váljon.

Miért lehet mérges Alberta?

Az Ottawa iránti harag évtizedek óta gyűlik Albertában. A nézeteltérések nagyrészt abból fakadnak, hogy a kanadai szövetségi kormány hogyan kezeli a tartomány hatalmas olaj- és gázkészleteit. Alberta Kanada olajtermelésének több mint 80 százalékát, földgáztermelésének pedig 60 százalékát adja.

Sok albertai úgy érzi, hogy a szövetségi politikák – különösen a környezetvédelmi szabályozások, a szén-dioxid-árazás és a csővezeték-jóváhagyások – korlátozzák Alberta azon képességét, hogy fejlessze bányászatát, és exportálja energiahordozóit. Tengertől elzárt tartományként Alberta a csővezetékektől és más tartományokkal való együttműködéstől függ a globális piacokhoz való hozzáférésben, ami különösen vitatottá teszi ezeket a szövetségi döntéseket.

Sok albertai úgy véli, hogy a tartomány jelentős vagyont termel, miközben korlátozott befolyással bír a nemzeti döntéshozatalra. 2024-2025-ben például Kanada bruttó hazai termékének (GDP) 15 százalékát adta a tartomány, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak 12 százaléka élt itt.

Sok albertai azonban azt állítja, hogy a szövetségi kormányzat nem adja meg a tartománynak a beszedett adókból a neki járó méltányos részt. Kanadában kiegyenlítő kifizetések rendszere működik, amelynek keretében a szövetségi kormányzat többletforrásokat fizet a szegényebb tartományoknak, hogy biztosítsa a szociális szolgáltatások fenntartását. Míg Quebec és Manitoba kapja a legmagasabb kifizetéseket, Alberta – valamint Brit Columbia és Saskatchewan – jelenleg nem kap kiegyenlítő kifizetéseket.

Mark Carney miniszterelnök nemrégiben megállapodást írt alá Albertával, amely megnyitotta az utat egy Csendes-óceánhoz tartó olajvezeték kiépítése előtt. Azonban a csővezeték végén lévő Brit Columbia David Eby által vezetett kormánya ellenzi azt, és így a projekt jelentős akadályokkal néz szembe.

Mennyire népszerű a szeparatizmus?

A legutóbbi Ipsos közvélemény-kutatások szerint az albertaiak körülbelül 30 százaléka támogatná a Kanadából való kilépés folyamatának megkezdését. A felmérés azonban azt is megállapította, hogy nagyjából minden ötödik támogató nagyrészt szimbolikusnak tekintette a kilépésre szavazást – inkább a politikai elégedetlenség jelzésének, mint a függetlenség iránti határozott vágynak a jeleként.

Alberta függetlenségéről népszavazásra kerülhet sor, ha össze tudják gyűjteni a szavazás kiírásához szükséges közel 178 ezer aláírást. De még ha a népszavazás sikeres is lenne is, Alberta nem lenne azonnal független. A kanadai Clarity Act értelmében a szövetségi kormánynak először meg kellene állapítania, hogy a népszavazási kérdés egyértelmű-e, és hogy az eredmény egyértelmű többséget képvisel-e. Csak ezután kezdődnének meg a tárgyalások, amelyek olyan kérdéseket érintenének, mint a vagyon és az adósság megosztása, a határok és az őslakosok jogai.

Trump nem egész Kanadára gondolt?

A kanadai közszolgálati műsorszolgáltató, a CBC által idén korábban közzétett jelentés Brandon Weichert amerikai nemzetbiztonsági elemzőt idézte, aki azt mondta, hogy Trump azon kijelentése, miszerint Kanada lesz az „51. állam”, valójában Albertát célozta meg.

Egy korábbi Trump-főstratéga, Steve Bannon által vezetett műsorban Weichert úgy érvelt, hogy egy Albertában megnyert függetlenségi szavazás arra késztetné az Egyesült Államokat, hogy elismerje a tartomány függetlenségét, és az amerikai állammá válás felé terelje.

Mivel Alberta függetlensége nagy valószínűséggel nem kapná meg a többséget, ezért valószínűleg Donald Trump és kormányának újabb próbálkozásáról van szó az Egyesült Államok északi szomszédjának megszorongatásához, hogy ezzel is növeljék zsarolóerejüket.