„A háború dúl, a Hamász továbbra is Gáza de facto kormánya, és a következő lépések bizonytalanok, túl sok a kérdés Palesztina jövőbeli államával kapcsolatban ahhoz, hogy Új-Zéland részéről bölcs dolog lenne most bejelenteni az elismerést” – mondta Peters pénteken New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében, amit a Reuters ismertet.
„Aggódunk amiatt is, hogy a jelenlegi körülmények között az elismerésre való összpontosítás bonyolíthatja a tűzszünet biztosítására irányuló erőfeszítéseket, mivel Izraelt és a Hamászt még hajthatatlanabb álláspontra kényszerítheti” – tette hozzá Peters.
Fotó: X/@winstonpeters
Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnök szombaton Aucklandben azt mondta, hogy „a palesztin államiság elismerése a mikor kérdése, nem pedig a ha”.
Nem követi szövetségeseit
Új-Zéland álláspontja nincs összhangban a hagyományos partnerekkel, Ausztráliával, Kanadával és Nagy-Britanniával, amelyek múlt vasárnap mind elismerték a palesztin államot. A lépés több mint 140 másik országgal hozta őket összhangba, amelyek szintén támogatják a palesztinok azon törekvését, hogy a megszállt területekből független hazát hozzanak létre.
Az új-zélandi kormány pénteken kiadott közleményében azt írta, hogy reményei szerint elismerhetik a palesztin államot egy olyan időszakban, amikor a helyszíni helyzet nagyobb kilátásokat kínál a békére és a tárgyalásokra, mint jelenleg.
Az új-zélandi ellenzéki Munkáspárt bírálta a döntést, és azt mondta, hogy az az országot a történelem rossz oldalára helyezné. Peeni Henare, a Munkáspárt külügyi szóvivője szerint Új-Zéland ma cserbenhagyva érzi majd magát a kormány részéről. „Nincs kétállami megoldás vagy tartós béke a Közel-Keleten Palesztina államként való elismerése nélkül” – mondta Henare.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át. 
