Közösen fogadott el szankciókat Nagy-Britannia, Norvégia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland az izraeli kormány két szélsőjobboldali tagja, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter ellen, akik „ismételten gyűlöletet szítottak a palesztin közösségek ellen” a megszállt Ciszjordániában, adta hírül a BBC.
A két minisztert kitiltják az említett országokból, ottani vagyonukat pedig – ha van nekik – befagyasztják.
A brit külügyminisztérium szerint Ciszjordániában a palesztin közösségek továbbra is szenvednek „a szélsőséges izraeli telepesek” erőszakos cselekedetei miatt, amelyek „aláássák a jövőbeni palesztin államot is”.
Ciszjordánia nemzetközi jogi értelmében megszállt terület, a Netanjahu-kormány azonban a nemzetközi tiltakozás ellenére is folytatja a területen a zsidó telepek építését. A megszállás kezdete, 1967 óta Izrael 160 telepet hozott létre itt és Kelet-Jeruzsálemben, és mintegy 700 ezer zsidót telepített be.
Brit kormányzati közlések szerint Ciszjordániában tavaly évtizedek óta a legsúlyosabb erőszakot követték el izraeli telepesek.
ENSZ-adatok szerint tavaly mintegy 1400 támadás történt a palesztinok ellen a megszállt területeken, a támadásokban pedig a Hamász 2023. október 7-i terrorja és 2024 december vége között 835 palesztin vesztette életét.
A telepes erőszak az idei évben sem hagyott alább.
A brit kormány arra is felhívta a figyelmet, hogy a szankciókat nem lehet elválasztani a gázai eseményektől, ahol Izraelnek „be kell tartania a nemzetközi emberi jogot”.
A két izraeli minisztert kritika érte a Gázai övezettel kapcsolatos álláspontja miatt is. Mindkét miniszter ellenezte ugyanis a segélyek beengedését, valamint arra szólított fel, hogy telepítsék ki a palesztinokat az övezetből.
Az izraeli kormány a szankciókra válaszul „felháborítónak” nevezte, hogy „megválasztott képviselők és a kormány tagjai” ellen ilyen intézkedéseket hoznak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén elítélte a lépést.
Február 1-től nyit a piac közölte az ország piacfelügyelete. 
