Minden bizonnyal kevesebb izgalmat tartogatna az elnökválasztás, ha a demokraták jelöltje még mindig Joe Biden lenne. Hiszen ebben az esetben Donald Trumpnak jóval korábban odaadhatták volna az Ovális Irodát, a leáldozóban lévő jelenlegi elnök nem jelentett volna érdemi vetélytársat. A Demokrata Párt reménye azonban Biden alelnöke, Kamala Harris, aki alelnöksége alatt jócskán megkopott népszerűsége hamvaiból részben feltámadt, ráadásul sikeresen vett több akadályt is.

Miközben a korai választás már nagyban dübörög, a cikkünk írásakor legfrissebb közvélemény-kutatási adatok fej-fej mellé mérik a jelölteket: a FiveThirtyEight aggregált, kizárólag a szövetségi szintű felméréseket figyelembe vevő, november 4-i adatai alapján Kamala Harrist a megkérdezettek 48 százaléka támogatja, míg Donald Trump mögött 46,9 százalék sorakozott fel. A különbség hibahatáron belül van, így az állás elképesztően szoros.

Ennyi még gombócból is sok

66 443 034 – ez egy olyan szám, amely még sokszor elő fog kerülni a választási hajrában; ugyanis ennyi, valamivel több mint hat magyarországnyi ember igényelte a korai választási lehetőséget. Pontos megoszlásuk is ismert, 44 százalék regisztrált demokrata, 30 százalék republikánus, míg további 26 százalék nem regisztrált pártpreferenciát.

November 4-ig 76 438 831 ember szavazott le akár személyesen megjelenve, akár levélben. Megoszlásuk az NBC adatai alapján árulkodó, a szavazók 41 százaléka volt demokrata regisztrált, míg 39 százalék republikánus. Miután összességében is több demokrata beállítottságú választó jelezte, hogy így kíván szavazni, a résztvevők körében egyelőre Kamala Harris vezet.  

Vissza 2020-ba

2020-ban nagyon más volt a világ, hiszen az amerikai választásokat a koronavírus-járvány közepén rendezték, így rekord sokan választották a korábbi szavazás lehetőségét, az Elect Project adatai alapján összesen 101 453 111 korai szavazatot adtak le, ebből 35,8 milliót személyesen. A lakosság döntő többsége azonban – részben a bevezetett korlátozások miatt is – levélben voksolt: a több mint 92,8 millió igényelt levélszavazatból végül 65,6 millió érkezett vissza.

Ezek megoszlása összességében a Demokrata Pártnak kedvezett, ugyanis Joe Biden támogatóinak nagyjából 51 százaléka szavazott így, szemben a Trump-tábor 25 százalékával. A személyes szavazók körülbelül 50 százaléka viszont a republikánus jelölt táborából került ki – ezzel is magyarázható, hogy a kezdeti eredmények miért Trump győzelmét mutatták, hiszen több csatatérállam végeredménye csak a levélszavazatok megszámlálása alapján lett biztos.

Volt egyszer egy 2016

A 2016-os választások több szempontból is sorsfordítónak bizonyultak az amerikai politikában, hiszen akkora datálható a klasszikus Republikánus Párt azóta is tartó válságának kezdete, amikor Donald Trump lényegében egy külső jelöltként nyomott le olyan republikánus szenátorokat az elnökjelöltségért folyó harcban, mint a texasi Ted Cruz, és a floridai Marco Rubio. Ellenfele Barack Obama korábbi külügyminisztere, Hillary Clinton volt.

A rendkívül durva, gyűlölettel és agresszív retorikával telített kampány után a korai választás során több mint 57 millió amerikai döntött úgy, hogy így adja le a voksát, ebből nagyjából 33 millió szavazat érkezett levélben, míg 24,1 millióan személyesen mentek el. Az előválasztók aránya a két párt esetében 2016-ban 39 és 42 százalék volt a demokraták javára, és az adatok azt mutatták, hogy Clinton előnyben volt a korai levélszavazatokon, különösen a nők, a kisebbségi csoportok és a fiatalabb szavazók körében, míg Trump támogatottsága erősebb volt a személyesen szavazó korai szavazók körében és magán a választás napján.

Annak ellenére, hogy Clinton jobban teljesített az előrehozott szavazáson, Trump a választások napján a magasabb részvételi arány révén kulcsfontosságú államokat szerzett meg, különösen a nem felsőfokú végzettségű fehér szavazók körében, ami végül hozzájárult a győzelméhez az elektori kollégiumban, miközben az országos népszavazáson közel 3 millió szavazatot veszített. Ez az eredmény a stratégiai választói mozgósítás és a támogatás bizonyos területekre való koncentrálásának fontosságát mutatta meg, hiszen ez volt az, ami lehetővé tette azt, hogy Donald Trump úgy legyen amerikai elnök, hogy Hillary Clinton egyébként több szavazatot kapott.

Oké, de mit jelent mindez 2024-ben?

Azt, hogy az Egyesült Államok 47. elnökét hogy fogják hívni, valószínűleg november 6-a hajnali óráiban fogjuk csak megtudni magyar idő szerint, minden addig érkező adat csak előrejelzés – arra egyébként pont a 2016-os választás a jó példa, hogy ezek időnként igen megtévesztők lehetnek, hiszen akkor volt olyan agytröszt, amely Hillary Clinton győzelmét jelezte előre 90 százalékos biztonsággal.

Az előző két választási ciklus adatait figyelembe véve összességében azonban úgy tűnik, hogy az, hogy az előreszavazók aránya viszonylag magas, a Demokrata Párt malmára hajtja a vizet: nem véletlen, hogy Trump tervei közt szerepel többek közt ennek a rendszernek is a felülvizsgálata – igaz, ehhez előbb meg kell választani.