Oroszország nem üldözte el piacáról a nyugati vállalatokat, amelyek számára nem lesz könnyű a visszatérés, mivel a külföldi riválisok és az orosz brandek már betöltötték a távozók által üresen hagyott réseket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén az MTI beszámolója szerint.
„A kérdés nem rólunk szól, hanem azokról a politikai döntésekről, amelyeket az Európai Bizottság és az egyes európai országok szintjén meghoznak” – mondta. Az elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is. „Az ajtónk nyitva áll” – tette hozzá.
Putyin szerint a külföldi cégek mintegy negyede hagyta el véglegesen Oroszországot, a többi pedig valamilyen formában folytatta tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem üldözte el a nyugati vállalkozásokat.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova
A Kommerszant című lap hírportálja emlékeztetett arra, hogy miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, számos külföldi vállalat bejelentette: kivonul az orosz piacról. Anton Sziluanov pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az Oroszországból való távozás többe fog kerülni a külföldi vállalatoknak. Az eszközök értékesítésekor a minimális árengedmény 50-ről 60 százalékra, a költségvetéshez való önkéntes hozzájárulás pedig 15-ről 35 százalékra emelkedett.
Putyin a szerdai fórumon reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek arra a fenyegetésére, hogy 100 százalékos kereskedelmi vámot vet ki a BRICS-országokból származó árukra, ha ezek az államok új fizetőeszközt hoznának létre vagy elhagynák a dollárt.
„Az újonnan megválasztott elnök végül is négy éve nem volt (…) a Fehér Házban. És ez idő alatt bizonyos változások történtek a gazdaságban, a világgazdaságban és az amerikai gazdaságban. Utódai, politikai ellenfelei sokat tettek azért, hogy aláássák a dollár, mint a világ tartalékvalutája alapjait” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ma a dollárt politikai, „sőt talán a fegyveres harc eszközeként használják, hogy más országoknak kárt okozzanak”. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok részesedése a világgazdaságban és ezzel együtt az amerikai valuta jelentősége a világgazdaságban is egyre csökken. Hangsúlyozta, hogy senki sem tilthatja meg az új technológiák és eszközök használatát.
A meglódult oroszországi infláció ellen küzdelemre kitérve azt mondta, hogy ebben a jegybanké és a kormányé a mozdony szerepe, az elnök fő feladata pedig az, hogy differenciálja a szerepkörüket, és segítsen nekik megtalálni az „arany középutat” a pénzügyi és hitelezési szférában.
Azt mondta, hogy az infláció elleni küzdelem fő terhe „a szabályozó vállán” nyugszik, és a szabályozó a magas infláció miatt a rekordszintű 21 százalékra kényszerült emelni a kamatlábat.
„Vannak bírálók, sokan, akik szerint ez elnyomja a fejlődést. Vannak szakértők, akik szerint ez (a kamatemelés) elkerülhetetlen (...). Természetesen vannak itt bizonyos nehézségek a gazdaság reálszektora számára. De a reálszektornak történő hitelezés folytatódik” – hangoztatta az elnök.
Putyin szerint ma már növekednek a lakossági betétek és a jövedelmek. Megjegyezte azonban, hogy nem mindenkinek vannak betétei, és azokat érinti a legsúlyosabban az infláció, akiknek nincsenek.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerdán az RBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a 2025-ös szövetségi költségvetés a jelenleginél erősebb rubelárfolyamot irányzott elő, és kifejezte reményét, hogy a rubel visszatér a tervezett értékekhez.
Az orosz elnök által november 30-án aláírt költségvetési törvény 2025-ben 96,5 rubelben, 2026-ban pedig 100 rubelben határozta meg a dollár éves átlagos árfolyamát. Az orosz jegybank csütörtökre a dollár hivatalos árfolyamát 104,24 rubelben szabta meg meg, míg november végén az amerikai fizetőeszköz elérte a 109,6 rubelt. A nemzetközi devizapiacon a dollár árfolyama november 27-én egy rövid időre meghaladta a 114 rubelt is, az akkori amerikai szankciók hatására, amelyek több tucat orosz pénzügyi szervezet, köztük a Gazprombank ellen irányultak, amelyeken keresztül orosz gázzal kapcsolatos elszámolásokat hajtottak végre az Oroszországban barátságtalannak minősített országokkal.
Van még tartalék a magyar részvényekben
