7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A gazdasági nehézségeket és az orosz propagandát okolják és vita van arról, hogy hányan is vannak.

Erről lesz szó a cikkben:

  • Hogyan befolyásolják a gazdasági nehézségek az ukrán menekültek döntéseit?
  • Milyen gazdasági és lakhatási nehézségek állnak a visszatérés hátterében?
  • Hogyan hat az orosz propaganda a hazatérőkre?
  • Milyen kihívásokkal néznek szembe az ukrán belső menekültek saját hazájukban?
  • Mennyire megbízhatóak a visszatérők számáról szóló becslések?

 

A gazdasági nehézségek növekedésével becslések szerint 130 ezer, belső menekültként élő ukrán tért vissza az oroszok által megszállt Donbászba az elmúlt években. Sokan azok közül, akik az orosz megszállás elől 2022-ben Nyugat-Ukrajnába menekültek a nem veszélytelen visszatérés mellett döntöttek, mert nem tudnak lépést tartani az ukrajnai megélhetési költségekkel— írja a Kyiv Post.

Mariupol újjáépítését reklámozzák az oroszbarát oldalak
Mariupol újjáépítését reklámozzák az oroszbarát oldalak
Fotó: X/@LordDracula91

A hazatérők a moszkvai Seremetyevói repülőtéren keresztül utaznak, hogy megtegyék az utat haza, mert Oroszország lezárta az utolsó szárazföldi határátkelőt az ukrajnai Szumi régió és az oroszországi Kurszk régió között, amikor Kijev a nyáron ellentámadást indított a térségben – mondta Petr Andrjuscsenko, Mariupol elmenekült polgármesterének tanácsadója a Kyiv Postnak.

Andrjuscsenko elmondta, hogy a Seremetyevói ellenőrzőpontot felügyelő orosz tisztviselőktől szerezte be az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy visszatérés fő kiváltó oka a pénzügyi nehézség.

A visszatérők Kijevből Varsóba, majd Minszkbe busszal, végül Moszkvába repülővel utaznak. A varsói Zachodnia buszpályaudvaron fehérorosz sofőrök elmondták, hogy naponta több busz is indul Minszkbe, és mindegyik út során körülbelül 10 ukrán utas továbbutazik Moszkvába, majd a megszállt területekre. „Mint a Szovjetunióban” — mondták a France24 beszámolója szerint.

Lakhatási gondok

„Ez a hullám tavaly azután kezdődött, hogy az ukrán kormány eltörölte a havi 2 ezer hrivnya  (19 ezer forint) szociális támogatást a belső menekültek számára. De a fő ok az, hogy nincs hol lakniuk” – mondta Andrjuscsenko.

A Donbászból 2022-ben elmenekült ukrán munkavállaló átlagkeresete Ukrajna nagy részén nem haladja meg a havi lakásbérlés árát – tette hozzá. Ez Ukrajna legnépszerűbb lakásvásárlási hitelprogramját, a jeOselját (єОселя) is elérhetetlenné teszi a belső menekültek számára – tette hozzá. Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok az államilag támogatott program 13 ezer hitelfelvevőjének mindössze 2 százalékát teszik ki. „A program a Kijevből, Bucsából, Hosztomelből érkezett menekülteknek megfelelő, de a mariupoli, berdjanszki, volnovahai, tokmaki és melitopoli menekültek nem engedhetik meg maguknak” — tette hozzá a tanácsadó.

Az átutazók azért néha kifejezik a véleményüket a moszkvai seremetyevói repülőtéren Ukrajnát dicsőítve
Az átutazók azért néha kifejezik a véleményüket a moszkvai seremetyevói repülőtéren Ukrajnát dicsőítve
Fotó: X/@0lMeO35jXHWqXQu

A jeOselja hitelállománya már meghaladta a közvetlenül háború előtti volument – az Ukrfinzsitlo összesen 21 milliárd hrivnya (197 milliárd forint) összegű hitelt nyújtott, de még mindig elmarad a 2008 előtti, 28 milliárd hrivnya körüli összegtől, ami 263 milliárd forint — írta korában a Kyiv Post.

Vadim Bocsenko, Mariupol elüldözött polgármestere kiemelte, hogy a megfizethető lakhatás hiánya, és az orosz propaganda hatása arra készteti az embereket, hogy visszatérjenek a megszállt területekre —  idézi a The New Voice of Ukraine.

„Az embereknek nincs hol élniük, és nincs lehetőségük a háború előtti életkörülményeik helyreállítására, ezért kénytelenek visszaköltözni az orosz megszállás alatt lévő otthonaikba” – mondta Bocsenko.

Ellenséges környezet

A Kijevhez hasonló városokban, ahol több a munkahely, a menekültek gyakrabban telepednek le. Andrjuscsenko szerint más régiók nem nyújtanak ugyanilyen pozitív kilátásokat a belső menekülteknek. Nyugat-Ukrajnából többen térnek vissza a megszállt területekre, a keleti Dnyipróból viszont kevesebben.

Egyes régiókban kevés a menekült, mert ezek „barátságtalanok a belső menekültek számára” – vagyis nem tudnak munkát találni, a helyi árak túl magasak ahhoz, hogy megéljenek, és a helyi társadalom „zár” előttük.

A fentiekhez hozzátehetjük, hogy Ukrajna keleti régióiban, amelyet az orosz megszállás is érint, a lakosok közül sokaknak orosz az anyanyelve, és ha a kizárólag ukránul beszélő nyugati régiókba menekültek, a nem megfelelő — például akcentusos — ukrán nyelvtudásuk akadály lehet a helyi munkaerőpiacon, és a helyi társadalomba való beilleszkedésben is.

A sikeres ukrajnai decentralizációs reform ellenére az ukrajnai önkormányzatok továbbra is a kijevi adminisztrációra támaszkodnak, hogy megoldásokkal szolgáljanak a belső menekültek számára. A nagyszámú embert befogadó helyi közösségek a gyors lakosságnövekedéssel járó kihívásokkal néznek szembe, mivel nem rendelkeznek forrásokkal a helyi infrastruktúra gyors bővítéséhez – tette hozzá Nataliia Zaika, az AUK Viselkedéstudományi Intézet igazgatóhelyettese.

Mariupol újjáépített házait sok oroszbarát mutogatja
Mariupol újjáépített házait sok oroszbarát mutogatja
Fotó: X/@Kanthan2030

A visszatérők lojalitási teszten esnek át

Érkezéskor az ukránokat „szűrésnek” vetik alá Oroszországban. A határőrök kihallgatják őket, megvizsgálva Oroszországhoz való lojalitásukat és esetleges ukrán szimpátiájukat. Ellenőrzik dokumentumaikat, továbbá telefonjaikat amelyeken leellenőrzik névjegyeiket, fényképeiket, üzeneteiket vagy bármilyen más feljegyzést — Kijev-barát álláspontok után kutatva, amely egyből alkalmatlanná teszi őket arra, hogy visszatérjenek az oroszok által megszállt Donbászba.

„27 órán át a földön kellett üljünk egy kis szobában” – mondta a Kyiv Postnak Angelina, egy fiatal nő, aki nemrég tért haza a megszállt Donyeckbe, hogy eladja ingatlanját. „Odanyújtottak nekem egy kérdőívet abszurd kérdésekkel. Például: „Mit érzel a különleges katonai művelettel kapcsolatban?” Ha kifejezed, hogy nem támogatod az Ukrajna elleni háborút, problémákkal kell szembenézni.

Ha azt mondod, hogy támogatod az orosz agressziót, átengednek, de veszélyben leszel, mivel a profilod az ukrán különleges szolgálatok kezébe kerülhet – és mi lesz akkor? „Ez súlyos morális kérdés” – mondta.

Még azután sem garantálható, hogy a hazatérők beléphetnek az oroszok által ellenőrzött területre, hogy napokat vártak élelem, és sokszor víz nélkül — teszi hozzáa Kyiv Post.

Sokakat nem engednek be az oroszok

Andrjuscsenko csapata összevetette az orosz tisztviselőktől kapott adatokat a „Mariupolban tartózkodó” informátorok adataival. Úgy vélik, több ezer ember próbált hazatérni, de sokakat a határon visszatartottak.

„A megszállt területre visszatérő 120-130 ezer embernél több, körülbelül 200 ezer ukrán belépését elutasították” – mondta a mariupoli városi tanács tanácsadója. „További 50-70 ezer embernek a minszki határellenőrzésnél tiltották meg, hogy belépjenek Oroszországba.”

Otthon, édes otthon — itt éppen Avgyijivkában
Otthon, édes otthon — itt éppen Avgyijivkában
Fotó: X/@den_kazansky

Számok és érzelmek

A 130 ezres becslést Makszim Tkacsenko parlamenti képviselő közölte még augusztusban. Tkacsenko az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Nép Szolgája pártjának tagja, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok jogait képviselő parlamenti csoport elnöke. Egy kelet-ukrajnai önkormányzati képviselő azt mondta a Kyiv Postnak, hogy ez a szám elérheti a 300 ezret is, de Andrjuscsenko szerint az ilyen számok „túlzónak” számítanak.

Tkacsenko később visszavonta állításait. „Nincs ilyen statisztikai adat. Ez csupán légből kapott, érzelmi felindulásban keletkezett feltételezés volt” – mondta a képviselő az Ukrinformnak.

Elmondása szerint vannak egyedi esetek, amikor különböző okok miatt ukránok kénytelenek ideiglenesen a megszállt területekre utazni, „de semmiképpen sem száz- vagy akár tízezrekről van szó, ellenőrzött statisztika pedig elméletileg sem létezhet”.

Az oroszok szerényebb számokról számoltak be. Okszana Miscsenko a seremetyevói határőrség képviselője orosz tévécsatornáknak azt mondta, hogy 2023 októbere óta összesen 107 ezer ukrán érkezett a repülőtérre, és mindössze 83 ezren léphettek be.

„A 100 ezer feletti ukrán visszatérő már túl nagy szám” – mondta a Kyiv Postnak Volodimir Vahitov, a kijevi Amerikai Egyetem Viselkedéstudományi Intézetének igazgatója. „Ezek a számok azonban homályos becslések széles skáláján mozognak, amelyeket a határ különböző oldalain lévő hivatalnokok jelentettek be, nem pedig mintákon vagy felméréseken alapuló szilárd tények.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Újabb ázsiai országban volt nagy erejű földrengés
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 14:15
A Richter-skála szerinti erős, 6,9-es erősségű földrengés rázta meg Japán délnyugati részét – közölte hétfőn az ország meteorológiai ügynöksége.
Nemzetközi Összeteheti a két kezét, ha nincs dolga Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 13:59
Az összes induló járatot törölték a belgiumi Charleroi repülőterén.
Nemzetközi Az EU új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 13:43
Az Európai Bizottság új, 148 millió eurós humanitárius segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, hogy támogassa a háború által sújtott lakosságot és a legkiszolgáltatottabb csoportokat – olvasható a brüsszeli testület hétfői sajtóközleményében.
Nemzetközi Tényleg nagyon bepöccentek a lengyelek – haza is küldhetik a magyar nagykövetet Varsóból
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 13:28
Nem csitul a botrány a korábbi kormány Magyarországra menekült miniszterhelyettese körül. Varsóban újabb lépéseket terveznek a magyar kormány ellen.
Nemzetközi Újabb botrány érik Ursula von der Leyen körül – fontos információt titkoltak el róla
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 13:16
Kórházba került az Európai Bizottság elnöke, elfelejtették közölni a sajtóval.
Nemzetközi Megdöbbentő dolgot tudtunk meg az észak-koreai katonákról
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 11:47
A dél-koreai hírszerzés osztotta meg, amit tud az Ukrajnában harcoló észak-koreai katonákról.
Nemzetközi Minden rendben Csádban, nyert a magyar kormány partnere?
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 11:36
Az ellenzék ugyan bojkottálta a választást, de kicsire nem adunk.
Nemzetközi Megsértette a libanoni tűzszünetet Izrael, de jó oka volt rá?
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 10:46
Nem foglalkozta a zsidó állam panaszaival, úgyhogy potyogni kezdtek megint a bombák.
Nemzetközi Áll a bál Szlovákia és Lengyelország között: Orbán Viktor barátai nem bontották ki az igazság minden részletét?
Privátbankár.hu | 2025. január 13. 09:46
Visszaszóltak Varsóból Robert Ficóéknak a Moszkvába tartó szlovák kormánygép ügyében.
Nemzetközi Trump agresszív külpolitikája: kínai-japán enyhülés jöhet
Káncz Csaba | 2025. január 13. 09:26
Ha Trump Ázsiában is elefántként mozog a porcelánboltban és túl keményen követeli a biztonsági és kereskedelmi engedményeket, Tokió könnyen a Pekinggel való enyhülés új korszakát keresheti. Tokió számára még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Trump folytathatja „baráti kapcsolatát” Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, és ennek következtében veszélyezteti Japán biztonságát. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG