A körúton belül van még egy körút. Nagyonkiskörút. A nagyonkiskörúton belüli értelmiségiek álltak a színpadon, az Iwiw-alapítóval, aki szeretne még egyet dobni, miután sajnos többször kimaradt, a "magyar állampolgár"-ral, akit azért már láttak a Parlament közelében. A nagyon durván baloldali mantráktól a fellegekben járó libertariánus értelmetlenségig mindenfélét összehordtak és közben arra gondoltak (legalábbis nagyon remélem), hogy: mi a jó francot keresünk most mi itt az Opera előtt.
Tudnám jobban csinálni? Ugyan. Fel sem mernék menni a színpadra. Lehet ezt sokkal jobban csinálni? Vélhetően igen, de nem hiszem, hogy érdemes sokkal jobban csinálni.
A tegnapi tüntetés a valóságról szólt. A valóság pedig az, hogy a FIDESZ brutális fölénnyel megnyerte a választásokat, az összes lehetséges választást, nem omlott össze a gazdaság, nem is nagyon derült fény olyasmire, amiről addig ne tudtunk volna, csak éppen valami miatt mégis minden megváltozott.
Ennek a valaminek semmi de semmi köze sincs az önjelölt közvetlendemokráciaszakértő kóklergyerekhez, a csillogószemű, még a nagyonkiskörúton belül is egy egészenhihetetlenülkiskörúton belül éldegélő ballerka lányig. Valami történt, valami történik, amit nem értünk, legalábbis én egészen biztosan nem értem.
A helyzet természetesen reménytelen. Ez továbbra is Kelet-Európa, senki se próbáljon valamiféle "közepet" beleragasztgatni. Semmivel sem lettünk szebbek, okosabbak, jobbak, de legalábbis elviselhetőbbek. Ez ugyanaz a szar. Nem tudjuk pontosan, hogy kitől retteg Orbán, kitől rettegnek Orbán kutyái, a pártállami sajtópatkányok, a rezsimhiénák, az egész Nagy Brehm. Ami biztos, hogy nem báró rimaszombati és kellenbergbányai Udvarhelyi Tessza méltóságos kultúrantropológus asszonytól rettegnek, és sajnos nem is a gróf Vincenttől. Nem olyan nagyon bonyolult lények ezek, ők a haláltól rettegnek, mi pedig egészen biztosan nem tudjuk őket kicsinálni.
A nagyhatalmi játszmákba Magyarország tradicionálisan a legrosszabb oldalon szokott beszállni, most is ez történt. Amit mindig sejtettünk az bizonyosabbá vált, a lappangó harag fortyogó dühvé változott, és ennek nem oka, hanem okozata az, ami tegnap az Opera előtt történt. Végre az történt, aminek történnie kellett, végre pontosan azt mutattuk meg a világnak, amik vagyunk. Végre igazat mondtunk a saját jelentéktelenségünkről, még ha utána próbáltuk is vigasztalgatni magunkat a fészbukon.
A dolgok rajtunk kívüli okokból történnek, nézői és nem alakítói vagyunk az életünknek, ez itten nemsvájc, ki is van rá írva.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
